Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 7-8. szám - A 3. Közigazgatási Továbbképző Tanfolyam

A III. Közigazgatási Továbbképző Tanfolyam Részleiek Széli József belügyminiszter megnyitó beszédéből Az Országos Gyakorlati Közigazgatási Vizsgabizottság a magyar közszolgálat legjobb neveil egyesítve magában, alapjává lett a közigazgatási továbbképző tanfolyamoknak, ugyanúgy a fejlődés további foylamán — az alapvető munkálatoknak egy-két év alatt való elvégzése után — a belügyminisztériumnak módjában lesz megalkotni a köztisztviselők továbbképzését szolgáló Magyar Közigazgatási Akadémiát«, amint az — több külföldi államban már meg is van. E cél eléréséhez szükség volt az Országos Gyakorlati Közigazgatási Vizsgabizottság intézményére, de szükség volt a Közigazgatási Tovább képző tanfolyamokon keresztül végzett úttörő, a köztisztviselői továbbképzés gondolatát népszerűsítő munkálatokra is. Egy »Közigazgatási Akadémia* életrehívása az a végső állomás, amely felé a magvai- tisztviselői képesítés^ és képzés, a tisztviselői nevelés gondolata halad. Ha az eddigiekhez hasonlóan, még egyszer-kétszer — az egész magyar közigazgatást átfogó előadássorozat formájában — megtartjuk ezt a — most harmadízben megnyíló - - tanfolyamot, azután mar semmi akadálya sem lesz) annak, hogy a kormány akadémia formájában alkossa meg az állandó tisztviselő továbbképző intézményt. A mai időkben minden kormányzati program erősen szociális irányú. Nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy a mai magyar közélet vezetői a kormányzat és a közigazgatás e téren is teljesítik feladatukat. Nemcsak a Kormányzó Ur őfőméltósága mutat példát legmagasabb helyeztetésében földmívelő népünkkel való együttműködéséről, amikor maga tette az első kapavágást az Alföld szikes talajába, hogy ezzel ismét százaknak és százaknak adjon kenyeret, de mély hálával és hódolatbal kell megemlékeznem a "Kőméitóságé Aszszonyról is, aki áldást és enyhülést áraszt nemes szíve sugallatától vezérelve és semmi' fáradságot sem kímélve, évente annyi ezer könnyet tőiről íe. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr az értelmiségi munkanélküliség csökkentésének, majd megszüntetésének valóban nagyszabású rendszerét teremtette meg. A nagy magyar Alföld szétszórt tanyavilága számára peclig a vándortanítói intézményt létesítette és a vándortanítók feladatává tette nemcsak az iskolás gyermekek tanítását, hanem analfabéta tanfolyamok és más ismeretterjesztő előadások tartását is a felnőtt Lakosság számára, Az iparügyi miniszter úr a munkaügyi jogszabályalkotás, a. magvai- munkajog fokozatos kiépítésével a szociális védelmet teszi hatékonynyá az arra legjobban rászorulók számára. A minimális munkabér, a maximális munkaidő, a fizetéses szabadság szociális gondoláin most már bevonult és gyökerét eresztett a magyar törvénytárba. A törvényhozás most tárgyalja a mezőgazdasgái munkások kötelező öregségi biztosítását, amely hivatva van a munkában elfáradt, kiöregedő földmívelő magvai' emberek éeltének az utolsó napjait — bár korlátolt keretek között — megkönnyíteni. A miniszterelnök úr szavai szerint: yfökímunkás népünk erősítése az egész nemzet jövőjének erősítését jelent i . A pénzügyminiszter úr által előterjesztett és immár törvénnyé lett javaslat a többgyermekes alkalmazottak családi pótlékának felemelésével intézményesen szolgálja a családvédelmet. Mint belügyminiszter, elrendeltem volt országosan a kötelező diftériaellenes védőoltást. A miniszterelnök úr kezdeményezésére a nagy magyar magánvállalatok és a Magyar Nemzeti bank által felajánlott három és félmillió pengőből egymásután állítjuk fel a falusi egészségházakat, elindítjuk a zöldkeresztes védőnőket ,-is a falvakban és a tanyákon orvosokat telepítünk le. Tudjuk, hogy ez még nem minden. Jól tudjuk, hogy a. kitűzött céltól még nagyon messze vagyunk. De azt határozottan állítjuk, hogy mindez korántsem az a bizonyos ^szociális olajcsepp«, sem puszta karitatív gondoskodása Ezek már egy nagyvonalú szociális program részletei, amelyek megvalósításának csak az anyagi lehetőség szab gátat. »Tisztában kell lennünk azonban azzal — amint ezt egyik írónk helyesen állapit ja meg. - hogy egy nemzet életében mindig a konzervál ív reform megvalósítása (dé hárult a legtöbb akadály, mindig a oknzervatív reformpolitika folytatása volt a legnehezebb, mert ehhez a politikához kell a legnagyobb szellemi felkészültség, a legnagyobb lelkiismeret és ez a politika a legvédtelenebb a demagógia val szemben7. Éber figyelemmel kisérjük, hogy a külföldi ádlamok minő erőfeszítéseket tesznek e téren. Nyugodtan állíthatjuk, hogy az összehasonlítástól nincs mit félnünk és restelkednünk. A kritikát, mint minden más vonatkozásban, itt is szívesen fogadjuk és figyelembe vesszük. De fajszeretetben, a mi szegény magyar népünk iránti szeretetben kibontást már nem fogadhatunk el, ezt elhárítjuk magunktól. A szociális kormányzatnak nem csupán törvényei, rendeletei, intézkedései vannak, de van tisztviselői oldala is. Még ma is sok panasz hangzik el a tisztviselőknek a közönséggel szemben való viselkedésével kapcsolatban. E panaszokon — a kormánv nézete szerint — csekély változtatással. 52