Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 7-8. szám - A 3. Közigazgatási Továbbképző Tanfolyam

jobb időbeosztással, a felek: idejének és idegeinek legmesszebbmenő kímélésével sokat lehetne segíteni. Nem szabad a feleket, vagy alkalmazottaikat a legnagyobb munkaidőbén l>erendellni. amikor hivataluk, műhelyük, gyáruk a legtöbbet szenved emiatt. Nagyobb számú embert egyszerre, ugyanazon időbea nem szabad beidézni, sem órákig várakoztatni a gazda cselédjét, mert ezáltal a magánháztartás érzékenyen károsodik. Az altisztek ne kényszerítsék ki" a borravalót. A hivatalok ne tartsanak értekezleteket a felek fogadására szánt időben. Sokszor vidékről feljött emberek órákhosszat várnak, végül is dolguk végezetlenül kénytelenek elmenni. Ha a vidéki ember maga is tisztviselő, úgy nemcsak saját otthoni dolgait hanyagolja el, de azoknak sem tud elegei tenni', akik viszont reá várnak. Ezekkel a gondolatokkal" kapcsolatosan Helyesen állapította meg egyik hivatali e'lőclöm,, hogy minden recionalizálasj munka biztosítéka az árra termett főnök személye. A céltudatos, gondolatgazdag, tisztafejű. nyugodt főnök keze alatt minden tisztviselő képességeinek maximuma i bocsátja a köz szolgálatára, ezzel szemben a határozott célkitűzéssel, önálló munkatervvel nem rendelkező, kapkodó, örökké ideges, idejét gazdaságosan beosztani nem tudó főnök valóságos istencsapás közvetlen munkatársainak és az egész szolgálati ágnak, amelynek élén álk. A szociális érzék nem szólamok, nem egyhangú Ígéretek halmaza, amelyeket beváltani még reménye sincs a skoat Ígérőnek. A szociális érzék az ügyes-bajos emberek felé fordított barátságos arc, a jóindulatú segíteni akarás, szegénnyel, gazdaggal egyformán. A szegénnyel, mert elesettségénél fogva nagyobb segítségre, támogatásra szorul, a gazdaggal szemben, mert a törvény előtti egyenlőségnél fogva neki is joga van arra, hogy ügyeit gyorsan és jól intézzék el. »A szociális érzék — a keresztény etika tanítása szerint — állandó készség a jó gyakorására. < Mindenkinek eleget tenni nem lehet, sem mindenkinek magá nviszonyaihoz alkalmazkodni. A kormány csupán kereteket ad, lehetőséget teremt, amelyet a tisztviselők munkája tölt ki. Igaz. hogy közérdekből, de mégis a hatóság, mindig akar valamit az adófizető polgártól. A hatóság jól megszervezheti feladatait, a félnek az engedelmeskedés marad. Ez ünnepélyes alkalommal nem a jogi kötelezettséget hangsúlvozom, amely a felek irányában^ a köztisztviselőket terheli. Inkább az erkölcsi kötelezettséget szeretném kiemelni és szeretném, ha szavaimat ugyanazzal a komolysággal és felelősségérzettel 'hallgatnák meg és követnék, ahogy én mondom azokat. A nagyközönséggel kapcsolatban is szeretnék két kérdésről szólani. Elsősorban a falusi és tanyai lakosságunk helyzetével foglalkozó úgynevezett falukutatásról. Csaknem valamennyi — mindenesetre a legnagyobb port felvert könyveket megelőzően — jeleiit meg a kormánynak, közelebbről a belügyminisztériumnak kiadásában A tanyai közigazgatás rendezése < című munka. A kormány éppenséggel nem kezelte hivatalos titokként a feltárt, sokszor bizony szomorú adatokat, hanem a legteljesebb őszinteséggel, pontos leírásokkal, bőséges statisztikai adatokkal, térképekkel ellátva adta ki a kutatások eredményét. Nagy érdeklődéssel fogadta azt az érdekelt közigazgatási világ, amelynek a közigazgatási ellátása, valamint az egyhá,zak is, amelyeknek a külterületi lakosság lelki gondozása okoz nagy gondot. A közvélemény azonban alig vette észre ezt a fontos kiadványt, napirendre tért felette. Pedig szűk számítással körülbelül 700.000 magyar testvérünk jobb közigazgatási ellátásáról van itt szó. A kormány meggyőződése szerint eez a keresztény politika, ez a faj védelem! Ugyanilyen lelkiismeretes előkészítés és hosszas megfontolás után — az elkészült községrendezési program egyik fontos és más helyzetekre is kiható láncszemeként — elrendeltem teljesen homogén, összeépült községek egységesítését. Közös ezekben a községekben az' önkéntes tűzoltóegyesülettől kezdve minden. Közös a vágóhíd, az ipartestület, az áramszolgáltatás, a vasúti állomás, közösek a posta, távírda és telefonhivatalok: közös a Kaszinó Egylet, a Kereskedők Egyesülete, az Iparos és Kereskedőit'jak Egyesülete, a Polgári Olvasókör, a. Jótékony Nőegylet, a Korcsolyaegylet és végül a Polgári Temetkező Szövetkezet. Az utca egyik fele az egyik községhez, a másik fele a másik községhez tartozik. Minden közös a két községben, csak az adminisztrációjuk van külön községházában, külön apparátussal. Vétek fenntartani azt a két irodát. Az egyesítés folytán az adminisztriációs munka egyharmadával csökkent. Minden jelentést, kimutatást, statisztikát csak egyszer kell elvégezni, az összes előirt könyveket csak egy példányban kell vezetni. A két községből az egyesítés folytán tekintélyes, 12.000 lakosú nagyközség lesz, amely már egészen más igényekkei léphet fel mind a belügyi, mind a pénzügyi kormányzattal szemben. De az egyesítés folytán még az idegenforgalmi fellendülésnek is nagy lehetősége nyílik meg, amiből" az iparosok, kereskedők, vendéglősök fognak tekintélyes hasznot húzni. Mégis, mindeme tárgyilagos érvek, szembeszökő és kézzelfogható előnyök ellenére valóságos sajtóháború indult meg az egyesítés ellen. Sokszor illették azzal a váddal a kormányt, hogy nincs tervszerű racionalizálási programja, hogy a racionalizálási munkálatok nem "jutnak előre, hogy e munkálatok lendültee megtorpant. A programra nézve helyesen állapította meg e helyen most egy éve a miniszterelnök úr, hogy a kormány a tanyai közigazgatás1" rendezésétől és a községi adminisztráció egyszerűsítésétől az egyetemi reformokig egyidejűleg vette munkába a magyar közigazgatás újjászervezését. 53