Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 5-6. szám - Mi van a szappanipari harcok hátterében?

Hát valami alapja lehetett is ennek a tiltakozásnak a szegény Kürsehner-csoport kisipari ágazata részéről, hiszen a »Szappan- és Gyertyaipar k. f. t.« vállalat ellen, melynek ügyvezetői Kürschner Adolf és Kürschner Béla, már régebben folyik hatósági vizsgálat forgóim'adó-elt tkolás cimén és a könyvek hatóságilag le lettek foglalva, tehát nem lehetett adatokat bevallani a minisztériumi kérdésekre sem. Egyébként e két Kürschnernek úgylátszik fontos vezető szerepe lehet ebben a kisipari dologban, hiszen az apa, Kürschner Adolf »főtitkára« annak; a »Magyar Szappaniparosok Országos Egyesületének*, amelynek elnöke vitéz Tóth András országgyűlési képviselő. Előbb ugyan a fiú, Kürschner Béla volt a »főtitkár«, de — miután neki már van jogerős malija, — családi változtatás történt ennél a fontos poziciónál. Ennek ellenében a fiatal megtartotta az összekötő Szerepéi Mauthner Ödön r. t. és az egyesület között, úgylátszik ö a titkos diplomácia vezére. Ha pedig vizsgálat alá vesszük ennek a hangzatos nevű »egyesületnek« a papiron kimutatott 92 tagját — ők maguk országosan ennyit tudnak csak kimutatni — akkor tisztán áll előttünk ennek az egész kisipari mozgalomnak komolytalansága, hiszen e kimutatott tagok közül csak 23 dolgozik állandóan, 44 időszakonként és 25 részben megszűntette üzemét, vagy más pályára ment közben — (van köztük hitközségi metsző is!) — de mindezek összesen kb. 50 munkást foglalkoztatnak. Ezzel szember^ a komoly nagy és középipar, valamint a vegyesipartestületbe tömörült komoly k's'par összesen 2100 munkást és tisztviselőt foglalkoztatnak állandóan. Hol van itt a közérdek? Hol vannak itt a kisiparosok, akiken segíteni kell? Vaey az a komoly kisiparos, amelyik csak szabad óráiban főz szappant, egyébként pedig metsző a hitközségnél? Akkor tisztán áll előttünk, hogy csak's egy ál-kisipari csoport helyezkedett arra az álláspontra, Iwgy ők ragaszkodnak i nyersanyagönellátcshcz. Amikor a minisztérium szabályszerű adatok beszerzése szempontjából hozzájuk fordult, akkor mrga az egyesület tiltakozott ez elhn és tagjaihoz vitéz Tóth András képviselő, elnök, valamint Kürschner Adolf főtitkár aláírásával körlevelet küldtek Szét, amelyben felszólítják tagjaihat, hogy ezeket az íveket ne töltsék ki, mert mint ez a körlevél mondja többek között szószerinti »Mintbogy a legtöbb kisipari \állalat könyveket nem vezet, ilyenek vezetésére kötelezve nincsen, feljegyzéseket és számlákat éveken kereszCul nem őriz meg, nézetünk szerint nincs abban a helyzetben, hogy helyes forgalmi és bevásárlási adatokat szolgáltathasson . . . « Hát bizony ez kissé furcsa tevékenység és főleg nagyon méltánytalan azzal az iparügyi minisztériummal szemben, amelyik csak segíteni akar rajtuk, de viszont kénytelen ragaszkodni a rendhez, és ha ezek a » kisiparosok « kopra-behozatali engedélyt kérnek, akkor mégis szüksége van forgalmi adatokra. De kérdezzük, mi akkor a közérdek, hol van itt a közérdek, ha ezek a kisiparosok nem tudják megmondani forgalmi adataikat, hogy fizetnek adót? Hát egyáltalán adóalanyok ezek':' (Mint látjuk a »főtitkár« úr és fia esetében, olyan alanyok, akik a hatóságoknak munkát adnak, éppen oizonvos adatok kikutatása miatt!) De még mindig nem vágjunk készen. Most az »egyesület« megjelenik küldöttségileg a miniszternél, természetesen vitéz Tóth András országgyűlési képviselő, elnök és még három tag kíséretében, sürgetni és reklamálni a behozatali engedélyt. A miniszter elfoglaltsága miatt nem tudja őket fogadni, hanem Petneházy Antal államtitkai úr hallgatja meg őket, előzőleg azonban majdnem az egész együttes tárgyalást folytat a Mauthner cég megbizottaiv.il. Az államtitkár sem tud mást mondani, hogy végeredményben mégis szüksége van a minisztériumnak bizonyos adatokra. Kérdezzük azonban, hogy hol van itt a közérdek, miért ez a nagy erőlködés a behozatali engedély iránt? Hogyan képzeli ez az áliparos alakulat, hogy csak úgy ripsz-ropsz, mert egy interpelláció hangzott el előbb (mint tüzérségi előkészítő!), a minisztérium eltér azonnal a felfektetett elvektől és adatok ismerete nélkül kiad behozatali engedélyt? Mielőtt továbbmennénk ennek a kérdésnek a fejtegetésénél, előbb sajnálattal kell leszögeznünk azt az álláspontunkat, hogy mindent meg tudunk érteni, így- többek között azt is, hogy vannak elégedetlen emberek, hogy a kisipar szeretne ugyanolyan elbírálás alá esni, mint a nagytőkével rendelkező nagyipar, habár közgazdaságilag ez lehetetlenség, de megértjük, hogy előnyöket akarnak elérni. De nem tudjuk megírteni m:ndezekben vitéz Tóth András országgyűlési képviselő úr szerepét. Nempedig azért, mert ő végeredményben ügyvéd és nem szappaniparos, hát ükkor miért exonálja magát ilyen erősen ebben az ügyben? Miért nem nyugszik meg abban, amit a miniszter mond és csinál? Miért nem hiszi el a miniszternek azt. hqg) itt nem éri sérelem azt a sokat hangoztatott kisipart, ami alatt csak pár ember érdekét kell érteni legjobb esetben, miután egy bizonyos árkom encióval már megvédték ezt az átala olyan nagyon téltett és istápolt »kisipart«? Miért? Amikor megkérdeztük a budapesti vegyesipartestületbe tömörült szappan'parorok elnökét akkor ő igen helyesen mutatott rá arra, hogy \ égeredményben ezen az alapon jöhetnének a cipészek, hogy ők a nyersbőrt a vágóhídon akarják beszerezni, a kovácsok, hogv vasércet akarnak behozni, vagy a szabók, hogy ők akarják lenvirni .i juhokat, hiszen a szappankisiparosok sem tudnak mit csinálni ezzel a behozandó koprával, illetve kókuszolajjal, mint oda kell adniok egy nagy gvárnak feldolgozni. Nem szólva arról, hogy ezt a külföldi nyersanyagot csak megfelelő tőkével rendelkezve lehet kinn megvásárolni éspedig vayóntételekben, hát hogy képzelik el ezt ezek a kisiparosok? Egy szövetkezetet alakítanak? Ezt lehet, de honnan lesz ennek tőkéje? S ha lesz egy ilyen szövetkezet, akkor máris megdrágul ez a nyersanyag, mert keres rajta a szövetkezet és keres rajta az a gyái majd, amelyik pénzeli, feldolgozza és szétosztja a kisiparosok között. Hiszen egy-egy ilyen kisiparosnak az egyévi szükséglete ebben a nyersanyagban sok esetben még egy negyedvagónt sem tesz ki. De rámutatott arra is ennek a komoly és végeredményben a hivatalos érdektestületi csoportnak a vezetője, hogy nem ezen a nyersanyagon 37