Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 5-6. szám - Mi van a szappanipari harcok hátterében?

Hát valami alapja lehetett is ennek a tiltako­zásnak a szegény Kürsehner-csoport kisipari ága­zata részéről, hiszen a »Szappan- és Gyertyaipar k. f. t.« vállalat ellen, melynek ügyvezetői Kürsch­ner Adolf és Kürschner Béla, már régebben folyik hatósági vizsgálat forgóim'adó-elt tkolás cimén és a könyvek hatóságilag le lettek foglalva, tehát nem lehetett adatokat bevallani a minisztériumi kérdé­sekre sem. Egyébként e két Kürschnernek úgy­látszik fontos vezető szerepe lehet ebben a kis­ipari dologban, hiszen az apa, Kürschner Adolf »főtitkára« annak; a »Magyar Szappaniparosok Or­szágos Egyesületének*, amelynek elnöke vitéz Tóth András országgyűlési képviselő. Előbb ugyan a fiú, Kürschner Béla volt a »főtitkár«, de — mi­után neki már van jogerős malija, — családi vál­toztatás történt ennél a fontos poziciónál. Ennek ellenében a fiatal megtartotta az összekötő Szerepéi Mauthner Ödön r. t. és az egyesület között, úgy­látszik ö a titkos diplomácia vezére. Ha pedig vizsgálat alá vesszük ennek a hang­zatos nevű »egyesületnek« a papiron kimutatott 92 tagját — ők maguk országosan ennyit tudnak csak kimutatni — akkor tisztán áll előttünk ennek az egész kisipari mozgalomnak komolytalansága, hi­szen e kimutatott tagok közül csak 23 dolgozik állandóan, 44 időszakonként és 25 részben meg­szűntette üzemét, vagy más pályára ment közben — (van köztük hitközségi metsző is!) — de mind­ezek összesen kb. 50 munkást foglalkoztatnak. Ez­zel szember^ a komoly nagy és középipar, valamint a vegyesipartestületbe tömörült komoly k's'par összesen 2100 munkást és tisztviselőt foglalkoz­tatnak állandóan. Hol van itt a közérdek? Hol van­nak itt a kisiparosok, akiken segíteni kell? Vaey az a komoly kisiparos, amelyik csak szabad órái­ban főz szappant, egyébként pedig metsző a hit­községnél? Akkor tisztán áll előttünk, hogy csak's egy ál-kisipari csoport helyezkedett arra az álláspontra, Iwgy ők ragaszkodnak i nyersanyagönellátcshcz. Amikor a minisztérium szabályszerű adatok beszer­zése szempontjából hozzájuk fordult, akkor mrga az egyesület tiltakozott ez elhn és tagjaihoz vitéz Tóth András képviselő, elnök, valamint Kürschner Adolf főtitkár aláírásával körlevelet küldtek Szét, amelyben felszólítják tagjaihat, hogy ezeket az íve­ket ne töltsék ki, mert mint ez a körlevél mondja többek között szószerinti »Mintbogy a legtöbb kis­ipari \állalat könyveket nem vezet, ilyenek veze­tésére kötelezve nincsen, feljegyzéseket és szám­lákat éveken kereszCul nem őriz meg, nézetünk szerint nincs abban a helyzetben, hogy helyes for­galmi és bevásárlási adatokat szolgáltathasson . . . « Hát bizony ez kissé furcsa tevékenység és főleg nagyon méltánytalan azzal az iparügyi miniszté­riummal szemben, amelyik csak segíteni akar raj­tuk, de viszont kénytelen ragaszkodni a rendhez, és ha ezek a » kisiparosok « kopra-behozatali en­gedélyt kérnek, akkor mégis szüksége van forgalmi adatokra. De kérdezzük, mi akkor a közérdek, hol van itt a közérdek, ha ezek a kisiparosok nem tudják megmondani forgalmi adataikat, hogy fi­zetnek adót? Hát egyáltalán adóalanyok ezek':' (Mint látjuk a »főtitkár« úr és fia esetében, olyan alanyok, akik a hatóságoknak munkát adnak, ép­pen oizonvos adatok kikutatása miatt!) De még mindig nem vágjunk készen. Most az »egyesület« megjelenik küldöttségileg a mi­niszternél, természetesen vitéz Tóth András ország­gyűlési képviselő, elnök és még három tag kísére­tében, sürgetni és reklamálni a behozatali enge­délyt. A miniszter elfoglaltsága miatt nem tudja őket fogadni, hanem Petneházy Antal államtitkai úr hallgatja meg őket, előzőleg azonban majdnem az egész együttes tárgyalást folytat a Mauthner cég megbizottaiv.il. Az államtitkár sem tud mást mon­dani, hogy végeredményben mégis szüksége van a minisztériumnak bizonyos adatokra. Kérdezzük azonban, hogy hol van itt a közérdek, miért ez a nagy erőlködés a behozatali engedély iránt? Ho­gyan képzeli ez az áliparos alakulat, hogy csak úgy ripsz-ropsz, mert egy interpelláció hangzott el előbb (mint tüzérségi előkészítő!), a minisztérium eltér azonnal a felfektetett elvektől és adatok is­merete nélkül kiad behozatali engedélyt? Mielőtt továbbmennénk ennek a kérdésnek a fejtegetésénél, előbb sajnálattal kell leszögeznünk azt az álláspontunkat, hogy mindent meg tudunk érteni, így- többek között azt is, hogy vannak elé­gedetlen emberek, hogy a kisipar szeretne ugyan­olyan elbírálás alá esni, mint a nagytőkével ren­delkező nagyipar, habár közgazdaságilag ez lehe­tetlenség, de megértjük, hogy előnyöket akarnak elérni. De nem tudjuk megírteni m:ndezekben vitéz Tóth András országgyűlési képviselő úr szerepét. Nempedig azért, mert ő végeredményben ügyvéd és nem szappaniparos, hát ükkor miért exonálja magát ilyen erősen ebben az ügyben? Miért nem nyugszik meg abban, amit a miniszter mond és csinál? Miért nem hiszi el a miniszternek azt. hqg) itt nem éri sérelem azt a sokat hangoztatott kis­ipart, ami alatt csak pár ember érdekét kell érteni legjobb esetben, miután egy bizonyos árkom en­cióval már megvédték ezt az átala olyan nagyon téltett és istápolt »kisipart«? Miért? Amikor megkérdeztük a budapesti vegyes­ipartestületbe tömörült szappan'parorok elnökét ak­kor ő igen helyesen mutatott rá arra, hogy \ ég­eredményben ezen az alapon jöhetnének a cipé­szek, hogy ők a nyersbőrt a vágóhídon akarják beszerezni, a kovácsok, hogv vasércet akarnak be­hozni, vagy a szabók, hogy ők akarják lenvirni .i juhokat, hiszen a szappankisiparosok sem tudnak mit csinálni ezzel a behozandó koprával, illetve kókuszolajjal, mint oda kell adniok egy nagy gvár­nak feldolgozni. Nem szólva arról, hogy ezt a kül­földi nyersanyagot csak megfelelő tőkével rendel­kezve lehet kinn megvásárolni éspedig vayóntéte­lekben, hát hogy képzelik el ezt ezek a kisiparosok? Egy szövetkezetet alakítanak? Ezt lehet, de honnan lesz ennek tőkéje? S ha lesz egy ilyen szövetkezet, akkor máris megdrágul ez a nyersanyag, mert ke­res rajta a szövetkezet és keres rajta az a gyái majd, amelyik pénzeli, feldolgozza és szétosztja a kisiparosok között. Hiszen egy-egy ilyen kis­iparosnak az egyévi szükséglete ebben a nyers­anyagban sok esetben még egy negyedvagónt sem tesz ki. De rámutatott arra is ennek a komoly és végeredményben a hivatalos érdektestületi cso­portnak a vezetője, hogy nem ezen a nyersanyagon 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom