Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 5-6. szám - Mi van a szappanipari harcok hátterében?

múlik a kisipar helyzete, hanem azon, hogy a nagyok ne okozzanak nekik lebírhatatlan versenyt, tehát azon az árkonvencióln, amely éppen a minisztérium helyes beavatkozó politikája révén jött létre, hiszen a kisiperos cobcn a szakmában sem, mint az előbb emiitett többi kisipariban, nem spekulálhat a külföldi tőzsdéken jegyzett nyersanyag beszerzési árában, ami állandó hullámzásnak van kitéve. Azonban cz az egyesület, amelyik vitéz Tóth András ügyvéd-képviselő elnöklete alatt áll, és működik a behozatali engedély irányában, gondoskodott arról is, hogy legyen egy »szövetkezete«, amelyik majd a minisztériumtól kipréselt újabb behozatali kontingenst átvegye és behozza, meg is alakult ennek áz egyesületnek a kebelében és egéfz természetes, hogy az iparügyi miniszternek volt igaza, amikor ennél a kisipari mozgalomnál is Mauthner Ödön céget sejtette a háttérben, mert hiszen megalakult a behozatali szövetkezetben igazgatósági tagokként szerepelnek Heller József és Dénes Miksa, akik tudvalévően a Mauthner-cágnck az igazgatói is egyben. így tehát biztosítva van a töke és a feldolgozási lehetőség is, háttérben a Mauthner Ödön r. t, személyében. Ez a szövetkezet ugyanazon a címen van bejelentve, mint ahol az egyesület (VI., Teréz-krt. 47.) ahol egyébként Kürschner Béláinak van üzlete, egyelőre egy lűszerkereskedés, de kicsire nem nézünk . . Tisztán és világosan áll előttünk ennek az egész nagy komédiának a háttere és lényege. Itt nem kisipari közérdekről van szó, hanem egyetlen nagyipari vállalkozás érdekéről, amely cég minden eszközt és módot megragad arra, hogy nagyobb tételben jusson a mostani kontingentált olajipari termelésnél nyersanyaghoz, illetve az ehhez szükséges behozatali engedélyhez. Hogy ez sikerüljön neki, azért minden lehető módot igénybevesz így többek között megsegíti az elégedetlenségre hadamos komolytalan ál-kisipart abban, hogy egyesületbe tömörüljön, s egy ilyen szabadonfutó tömörülés útján nyomást eszközöljön a közérdek jelszava alatt illetékes tényezőkre. Amikor pedig ez nem volt elegendő, akkor felvonultatták a nagyágyút egyik ellenzéki képviselő interpellációjával, hogy így próbáljanak nyomást gyakorolni a miniszterre. Bornemisza Géza az adott válaszában meg is említi ezt a nagy céget mondván szószerint a következőket: » . . . a Mauthner-csoport, amely már évek óta igyekszik a szappannyersanyagellátásba bekapcsolódni és ezt teszi a kisipar érdekeinek köntöse alatt, azonban nem vagyok meggyőződve teljes mértékben arról, hogy az ő akciója tényleg a kisipar érdekeit szolgálja-e?.. « íme, a miniszter is rámutatott erre a bizonyos »köntösre«, amely alatt neír, a kisipari érdek rejlik. Egyébkánt jtt le kell szögeznünk egyben azt is, hogy vitéz Tóth András egész szappanipari szereplésében erős képviselői összeférhetetlenség t lítunk, pláne azok után, amiket a miniszter úr.mondott. Nagyon furcsa helyzet lehet az, hogy egységespárti képviselő nem veszi tudomásul pártjához tartozó miniszter válaszát és még furcsább, hogy behozatali engedély kijárására vállalkozik, hiszen tudvalévő, h gy < i>r ilyen behozatali engedély, éppen a zártszám miatt, meglehetős pénzleli értéket képvisel, A kormány iparpolitikája eddiy helyes volt, alkalmazkodott a mai viszonyokhoz, ahol sajnos, a devizanehézségek miatt erősen kell korlátozni a behozatalt. De éppen a szappaniarban már évek óta a kormányzat igen jó összhangban szervezte meg a különféle érdekeket, a nagy szappangyárakat kényszerítette az árnívó tartására, csakis úgy volt hajlandó nyersanyagbehozatali kontingenst adni nekik, szóval megvédte a közép- és kisipart is. A Mauthner Ödön cég betörése ebbe * zárt egységbe a nyersanyagbehozatal terén csak állandóan zavart keltett eddig, első ízben kikényszürített a 7500 tonnás évi keretből a saját részére 400 tonnát — annak ellenére, hogy nincs berendezkedve szappangyártásra, tehát csak nyersanyagkereskedéssel foglalkozik! — amikor így megjött az étvágya, akkor a toilette-szappan ipar köntöse alatt ugyancsak kinyugtalanított további 450 tonna behozatali keretet, tehát ezzel már 850 tonnával rendelkezett és most további tonnákat akar kikényszeríteni a minisztériumból. Egész természetes, hogy a zártszámrendszer melletti a minisztérium, ha most ismét kielégíti a Mauthner Ödön r. t. igényeit, sub titulo kisipari érdek, akkor másoktól kell elvonnia, olyanoktól, akik egyben a további feldolgozására is be vannak rendezve. Hát ez nem volna igazságos és a vé.gén az árkonvenció felborulására vezetne, amit már a miniszter is felhozott válaszában, tehát újra kezdődne elölről minden a szappanipari fronton. Végezetül a következő tanulságokat tudjuk levonni ebből az egész közgazdasági rémregényből: az iparügyi miniszter és a vezetése alatt álló minisztérium valóban hozzáértéssel, kifogástalanul szervezte meg és építtette ki viszonyainknak legjobban megfelelő módon a szaopanipar nyersanyagellátásának, valamint az öldöklő árharcnak a problémáját. Sikeresen oldotta meg közben azt is a konstruktív ipari politikát megértő és követő nagyipari vállalatokkal, hogy lényegcsen csökkentette a külföldi nyersanyagok behozatalát, miutáin közben a napraforgómag-termelés kiterjesztését a Futura kezbenjöttével a gazdák javára megszervezte. S most. mindezt a konszolidált helyzetet igyekszik egy ki\ ülrekedt nagy cég a kisipar köntöse alatt megzavarni és felborítani. Ami pedig a legsajnálatosabb — és bennünket főleg ez érdekel, s ezért hoztuk ezt a kérdést ide — hogy akadnak országgyűlési képviselők, akik jóhiszeműen ugyan, de meglehetős felületességgel é •> mégnagyobb tájékozatlanságból hagyjuk magukat egyoldalú érdekekért félrevetettni. Ezért csak azt a jánlhatjuk nekik a jöv őt illetően, hogy hallgassanak a minisztériumra elsősorban, ahol mindig nagyon is jól vannak mindenről informálva és egész természetes, hogy szakszerűen, az igazi közérdeknek megfelelően a legjobban oldják meg közgazdasági problémáinkat. 38