Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 3-4. szám - Kisebb mezőgazdasági termékeink és idegenforgalom

ek zöldségtermelő telepek, amelyek sajnos megszűntek Ma a Magy. Kir. Balatoni Kertészeli Felügyelőség me»szervezésével újra lehetővé vált a Balaton partján kerti gazdasagok létesítése. Ezek azonban természetesen csak akkor lesznek rentábilisak, ha a termékek értékesítését is megszervezik. De persze nemcsak zöldségtermesztés, hanem a gyümölcs-, valamint a tejtermelés megszervezése is lantos feladat volna. Ezen a téren bíztató jelnek tekinthető az erdekeit dunántúli Mezőgazdasági Kamaráknak és a Balatoni Szövetségnek az a terve, amely szövetkezet létesítésével kívánja a balatoni fürdő- és üdülőhelyek élelmezését biztosítani. Ez a szövetkezet fokozná a zöldségfélék, a gyümölcs és a tej termelését, vállalná a termékek feldolgozását és ebből a célból aszalókat, szárítókat, ízkészítő berendezést, szeszfőzőt, sajt- és vajkészítő üzemeket állítana be s mindezen cikkek értékesítését is megszervezné. E tervekkel kapcsolatban gondoskodás történne továbbá arról is, hogy a Balaton felső partjának öntözésre alkalmas patakjait a balatonvidéki zöldség- és gyümölcskertészkedés érdekében hasznosítsák. Ha bizonyos fokig érthető is, hogy egyelőre a Balaton partján nem lehet szó a mezőgazdasági "termékek propagandájáról, hisz a szőlőn és a boron kívül ma még nincs mit propagálni, egyáltalán nem menthető azonban a mezőgazdasági kultúra gócpontjainak, a termékeiről hires Duna—Tiszaközi és alföldi városoknak, mint Kecskemét, Nagykőrös, Szeged, Debrecen, stb. ilyen irányú passzivitása, ahol csak lassan dereng s csupán a jószándékig és tervezgetésig jut el annak felismerése, hogy az ott termő kitűnő termékek propagandája is feltétlenül beleillesztendő azokba a programmokba, amelyeket ma már növekvő idegenforgalmuk érdekében ezek a városok is mindgyakrabban készítenek. Kecskemét főleg a bugaci puszta vonzerejével. Debrecen a Hortobágy romantikájával. Szeged a szabadtéri játékokkal igen sók idegent hódít, tehát bőven nyílik alkalma saját termékeinek propagálására. A borVidékek és általában mindazok a helyek, melyek változatos programmok révén sikerrel nyerik meg maguknak a hazánkat látogató idegenek egy-egy hányadát, mindmegannyi própagandaszervei lehetnének egy olyan tervszerű akciónak, amely az egész országot behálózná, az egyes idegenforgalmi gócpontok jellegének figyelembevételével kidolgozná az irányelveket és megvalósítaná mindazokat a terveket s ötleteket, amelyek révén az egyes vidékek jellegzetes mezőgazdasági termékeinek a legalkalmasabban és a legnagyobb sikerrel lehetne barátokat szerezni az idegenek körében. Az elmondottakból most már leszűrhető, hogy milyen kérdésre kell kielégítő választ nyernünk. Nem kétséges, hogy gyakran — sőt szinte állandóan — kínálkozik alkalom arra, hogy a magyar agrártermékeket a külföldieknek bemutassuk, velük megismertessük s ezáltal megfelelő" propagandát fejtsünk ki e termékek érdekében. Kérdés tehát, hogy az említett, egységes irányítás alatt álló szervezet keretében milyen módon valósíthatjuk meg ezt a propagandaakciót s hogyan tehetjük hozzáférhetővé az idegenek" számára ezeket a cikkeket úgy, hogy figyelmet és érdeklődést keltve, kiváltsák azt a felbecsülhetetlen értékű hatást, amelyet e propaganda céljául kell tekintenünk. Nem bocsátkozom részletekbe, csupán ennek a tevékenységnek a keretét kívánom felvázolni. Felsorolom azokat a lehetőségeket, amelyek a kitűzött cél érdekében figyelembe jöhetnek s könnyen kiaknázhatók. Ez a vázlat nem lép fel a teljesség igényével, csak a leggyakrabban kínálkozó alkalmakra' mulat rá. Ezeken kívül adódhatik még egyéb hely, alkalom és mód is ennek a tevékenvségnek a számára, hisz idegenforgalmunk állandóan fejlődik és ez a fejlődés újabb és újabb gondolatokat, ötleteket vethet fel. Fontos csupán az, hogy egyetlen olyan lehetőséget se mulasszunk el. amely az idegenek figyelmét mezőgazdasági termékeinkre terelheti s bennük e cikkek iráni érdeklődést és kíváncsiságot kelt. Állandóan és időlegesen kínálkozó fontosabb propagandalehetőségek a következők: i A vendéglők, éttermek, kávéházak, szállodák, pensiók, amelyekben szinte kivétel nélkül minden idegen megfordul, elsősorban jönnek, mint e propagandára hivatott tényezői figyelembe. Eltekintve a speciális magyar ételektől (gulyás, stb.), amelyek minden étlapon meglalálhalók, a vendéglátó üzemnek arra is bőven nyílik alkalma, hogy a magyar gyümölcsöt, zöldségfélét, élvezeti cikkeket, állati termekeket propagálja. A legszebb magyar őszibarack, szőlőfürt, sárgadinnye, görögdinnve s egyéb értékes gyümölcsünk sohasem hiányozhatik a' külföldiek által látogatott vendéglátó üzemek készletéből és asztaláról. b) Nagy szerep jut ebben a propagandában a vasúti állomásoknak. E vonatkozásban elsősorban a határállomások érdemelnek figyelmet. Lélektani szempontból — amely a sikeres propagandának mindig alapvető tényezője — feltétlenül számolni kell az első benyomás fontosságával és Iflép, ami a határon tárul az idegen elé, soha nem téveszti rendszerint maradandó hatásával. Ebből folyik, hogy az a el hatását. Ezért van idegenforgalmi szempontból felbecsülhetetlen jelentősége a határállomásoknak. Természetesen sok tényezőnek kell összeműködnie ahhoz, hogy a határállomás megfeleljen azoknak a kívánalmaknak, amelyeket egy növekvő idegenforgalmú országnak e hellyel szemben támasztania kell. Mellőzve ennek részletes fejtegetését, csupán azt emelem ki, amit a halárállomásokon lehel a szóbanforgó propaganda érdekében megvalósítani. c) a vasúti állomásokon kívül a belépő és kilépő autóállomások is résztvehetnének e propagandában. Ennek azért volna nagy jelentősége, mert idegenforgalmunk egj jelentékeny hányada autón bonyolódik le. Figyelembe ve endő, hogy éppenúgy. mint a vasúti határállomásokon, ez állomásokon is kénytelen az utas a halósági eljárások következtében időt vesztegetni, tehát itt is kínálkozik alkalom propaganda kifejtésére, amelynek elsősorban a borra, másodsorban a gyümölcsre kellene kiterjeszkednie. Egy „üzlerház" aranybányája Naqykovácsy Milenko zseniális karrierje Akinek a magyar riszrviselőrársadalom adózik — Mindent „egy helyen"- Amií a szegény emberek fizetnek meg. Szépen, szerényen, minden hangos reklám nélkül épült ki Kovacsevics-Nagykovácsy Milenko kis üzletéből a jelenlegi óriási üzletház és tette tulajdonosát gazdaggá. A háború alatt az egyik helyőrségi mundér-depóban dolgozott az akkor még fiatal Kovacsevics Milenko, miután a szabókellékes kis udvari üzlete révén szakember volt ruházati dolgokban. A háború után folytatta több-keveseb szerencsével az udvari kis szabókellékes üzletét és amikor először fellángolt a részlet-üzlet szenvedélv a pesti piacon, akkor kezdett el Kovacsevics Milenko is foglalkozni szöveteknek részletre való árusításával' jóállású tisztviselők részére. Amikor az 1931. évi nagy gazdasági leromlás odáig jutott, hogn az állam kénytelen volt hozzányúlni az állami tisztviselők amúgyis kicsiny fizetéseihez és azt fokozatosan csökkentette, akkor kezdett nagyban kialakulni Naqykovácsy üzleti forgalma. Eevre-másra kellett neki terjeszkedni és forgalma hihetetlen arányokban növekedett. Ez a folyamat egész természetes volt, hiszen a tisztviselői társadalomnak nem állott máskép módjában öltözködni, mint csak részletre. Ezt a konjunktúrát használta ki Nagvkovácsy Milenko nagyon ügyesen és terjesztette ki üzletét fokról fokra minden ágazatára a ruházkodásnak, kezdve a cipőtől a kalapig, ruhától a fehérneműig és ma olt tart, hogy igazat mond hirdetésében: „mindent egy helyen" vásárolhat meg a szegény tisztviselő — részletre. Nem lehet megtagadni Nagvkovácsvtól azt a dicséretet, hogy igenis segítségére sietett a szegény tisztviselői családoknak és elégqé könnyű hitelezési módszerrel mindjobban magához láncolta azokat. S amíg áll az egyik oldalon ez a támogatás és valóban keresztényi cselekedet, hogy segített a szegény tisztviselőkön lojális hitelezési módszerével abban, hogy kis fizetésük mellett úgy ahogy kielégítsék öl27