Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 23-24. szám - Közép-Európa gazdasági helyzete Csehszlovákia felosztása után

világpiaci jelentőségű nyersanyag természetesen erősíteni fogja Lengyelország kereskedelempolitikai pozícióját és javítani fogja gazdasági helyzetét is, amelynek az utolsó évben éppen a növekvő külkereskedelmi passzívum volt legsebezhetőbb pontja. A magyar kérdésnek a müncheni megegyezés szellemében várható megoldása igen értékes, főleg agrárjellegű, fejlett mezőgazdasággal és némi inkább mezőgazdasági iparral bíró területet fog visszajuttatni. Ez az új terület igen jól idomul Magyarország jelenlegi gazdasági szerkezetéhez; ne mfog tehát szerkezeti eltolódásokhoz vezetni, hanem igen jelentősen megerősíti Magyarország gazdasági pozícióját a Dunamedencében. Magyarország és az új Csehország gazdasági kapcsolataiban persze eltolódások fognak bekövetkezni, amelyek azonban nagyságrendben nem befolyásolják jelentősen kereskedelmi forgalmunkat. Csehszlovákiából való importunk 1937-ben kb. 30 millió pengő volt. Ennek főtételei nyers és megmunkált fa (9 millió P), szén (6.4 millió P), vasérc (2.2 millió P), papiros (1.9 millió P), majd — nagyságrendben — faszén, üveg- és üvegáru, agyagföld, kátrány festőanyag, homokkő stb. Csehszlovákiából tehát főleg nyersanyagot importáltunk. Az új Csehszlovákia aligha fog tudni kokszot és vasércet inportálni, erősen csökkenni fog a fa, papír, üveg, porcellán kivitele és ezzel onnan való behozatalunk is. A kivitel oldalán, amely 1937-ben 20 millió pengőre rúgott a vágó- és igásállatok (5 millió P), és disznózsír és szalonna (4.7 millió P) foglalják el a vezető helyet. E termékeknek jófésze mindig is a szudétanémet vidékekre gravitált és így az új cseh-magyar viszonylatban csökkent szerepet fogunk játszani. Ugyanez áll friss gyümölcs, bor. szalámi, tojás, baromfi és eqyéb élelmiszerkivitelünkre, amelyeket együttesen kb. 2 millió P értékben exportáltunk 1937-ben. Az élelmiszerek mellett kivitelünkben még csupán a rádiócsövek és készülékek 1.5 milliós tétele, barnaszén (0.9 millió P), kikészített bőr (0.5 millióP) és néhány egyéb iparcikk (gépek, gummi és vasáruk, stb.) játszottak szerepet. Ezirányú kivitelünket minden valószínűséq szerint fenntarthatjuk, bár kereteit a cseh fogyasztók lecsökkent száma és csökkent vásárlóereje fogja befolyásolni. Az eddigi csehszlovák-román és csehszlovákjugoszláv kereskedelmi forgalom szerény kerete alig néhány tételből tevődött össze Mindkét országba irányuló kivitelben a vas és vasáruk játszották a főszerepet, amelyek román viszonylatban a kivitel felét, jugoszláv viszonylatban egyötödét tették ki. Ezenkívül Romániába gépeket, tüzelőanyagot, fémárut és agyagárut, Jugoszláviába pedig gyapjúárut, gépeket, közlekedési eszközöket, papírárul, agyag- és üvegárut exportáltak. Mindkét országból főleg állatokat és állati termékeket, gabonaneműeket, zsírt, gyümölcsöt és egyéb élemiszert importált Csehszlovákiába, amely ezen országokból származó importnak nagyjából felét tette ki. Ezenfelül Jugoszláviából főleg dohányt, ásványokat, fémeket, kendert és lent, Romániából pedig ásványolajat importált Csehszlovákia. Az új Csehország külkereskedelmi kapcsolata ezen országokkal minden valósínüség szerint úgy fog alakulni^ hogy csökkenő ipari kivitele folytán főleg az élelmiszerbehozatalát fogja csökkenteni, kereskedelmi mérlege azonban ezekben a viszonylatokban még így sem fog aktív maradni. Az új rendezés alapvető változást csupán cseh vonatkozásban hoz. A német részesedés emelkedése a dunai államok külkereskedelmi forgalmában nem számottevő; ezzel szemben az új cseh állam kereskedelempolitikailag erősen német befolyás alá kerül. Az új cseh államban azonban érdekeltsége maradt Franciaországnak is Ezeknek az érdekeltségeknek súlypontja a Schneider-Creuzot nehézipari holding-társaságában, az Union Européenne-ben vannak koncentrálva. Ezekhez tartoznak a Skoda-Művek és a már említett Berghütte. A Rerghütte vasmüveinek nagyrésze — mint emltíettük —, lengyel fennhatóság alá került, míg más ipartelepei Németországhoz kerültek. Ehhez az ipari komplexumhoz tartozott szénés vasércbányák, valamint különféle más ipari részesedések (vasbádogmüvek, műtrágyagyárak, stb.) csehszlovák fennhatóság alatt maradtak. Miután a Schneider-konszernnek Lengyelországban is nagy nehézipari érdekeltségei vannak, a Berghütte egy részének lengyel területre való átkerülését csak ebben az országban való gazdasági szerepe nagyobbodásának tekintheti. Üzemgazdaságilag természetesen nagy probléma, hogy miként oldja meg a kérdéseket, amikor a kohók nagyrészt lengyel területre kerülnek, a szénés vasbányák ellenben Csehszlovákiában maradnak. A Skoda-Művek sorsa szintén közelről érdekli Franciaországot, mert ezt az érdekeltséget Franciaország azért szerezte meg, hogy a szövetséges Csehszlovákiának nagyarányú hadifölszerelését biztosítsa. A Skoda-Művek gyárai Csehszlovákiában maradnak, de nagyon közel fekszenek a határhoz. Hogy nem kerül-e sor külpolitikai okokból a Skoda-Művek „demobilizálására", az még nyitott kérdés. Franciaország tisztán pénzügyi érdekeit a középeurópai Lánderbank — mint a Banque de Paris et des Pays-Bas fiókja — képviseli. Ez az intézet különféle iparvállalatokon és főleg az új Csehországban maradó cukoriparon kivül a Csehszlovákiának nyújtott francia államkölcsönök kezelője. Az 1937/42-ős ötszázalékos, 700 millió francia frankos csehszlovák államkölcsön francia garanciával van ellátva. Hír szerint a francia kormány ezeket a kölcsönöket a régi osztrák-magyar kölcsönök mintájára (Caisse Commune) akarja rendezni s ez esetben azok az országok amelyekhez területeket csatoltak vossza, tehát Németország, Lengyelország és Magyarország, a kölcsönök törlesztésénél érdekelve lennének. Hogy azonban Franciaországnak ezt a tervét sikerül-e megvalósítania, legalább is kétséges, mert hiszen az államkölcsönöket egyáltalán nem ezeknek a területeknek gazdasápi fejlesztésére használták fel. Franciaország dacára a megerősödött német befolyásnak, gazdasági és pénzügyi területen előzékenységet akart tanúsítani az új állammal szemben, főleg abban az irányban, hogy az árucsereforgalmat járulékos export támogatásával elősegítse. Az új Csehszlovákia kereskedelempolitikája azonban ennek dacára elsősorban az új német barátság jegyében fog állni. 175