Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 23-24. szám - A közigazgatás korszerű problémái - Pestvármegye jó példával jár elől!

Hogy ez mennyire nem jelentéktelen, csak utalnunk kell éppen ennek a bányának az üzletvezetési és mérlegkészítési módjára, ami egymagában is elegendő, hogy azonnal szüntessék meg a jelenlegi formát. Egyébként, amióta vitéz Endre László lett Pestvármegye alispánja, azóta készül valamilyen változás a bánya ügyében is, mert még nem tartotta meg eddig a közgyűlését sem, bolott az alapszabály szerint legkésőbb minden év április 30-ig kell a közgyűlést megtartani. A bánya igazgatósága halasztást kért a kereskedelmi minisztériumtól a közgyűlés megtartására, amit meg is kapott ezév július 30-ig, de ennek lejáriával sem történt még semmi intézkedés. Mi ennek az oka? k közigazgatás korszerű problémái Közigazgatásunk racionalizálása, korszerűvé tétele iránt a munkálatok évek óta serényen folynak E munkálatokkal kapcsolatban kezdettől fogva az volt a vezető elv, de a követett gyakorlat is, hogy miután a Közigazgatás-raconalizálási Bizottság az egyes problémákat gondos adatgyűjtéssel minden oldalról megvilágította s az adatok alapján konkrét javaslatokat is dolgozott ki, a belügyminiszter az előterjesztett kidolgozott emlékiratot egyik kiadványában a nyilvánoság elé bocsátotta, hogy ezáltal lehetővé tegye és biztosítsa a kérdésnek az érdekeltek részéről való minél szélesebbkörű megvitatását és mérlegelését, így történt ez a tanyai közigazgatás feltárása alkalmával ,,A tanyai közigazgatás rendezése" című kiadvánnyal, a községi közigazgatás minden részletének kivizsgálása alkalmával, „A mai magyar község" című kiadvány megjelentetésével, vagy „A mai magyar közigazgatás" című kiadványban, amely az egész magyar közigazgatást érintő kérdéseket tárta fel, vagy a „Jogszabályok közzététele" című kiadványban, amely a törvények és a rendeletek közzétételének racionalizálására tartalmaz egészséges javaslatokat, végül a „Közigazgatásunk racionalizálásnak eredményei" című kiadványban, amely szemléltető ábrákkal együtt mutatta be a közigazgatásunk racionalizálása terén eddig elért eredményeket. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter most három újabb kiadvánnyal lépett egyszerre a közigazgatási világ, de a közigazgatásunk megújhodása iránt érdeklődéssel viseltető közvélemény elé is. E kiadványok, amelyek mögött hatalmas anyaggyűjtés és teljesen kidolgozott és megvalósításra kész munkaprogramra áll: „A mai magyar város", a „Vármegyei határkiigazítások" és „A közigazgatási ügyintézés racionalizálása" címen megjelent kötetek. „A mai magyar város" című 946 oldalra terjedő hatalmas kötet mindazokat az előadásokat tartalmazza, amelyek ennek az évnek tavaszán a III. Közigazgatási Továbbképző Tanfolyamon hangzottak el. Nincs a városi életnek, a városi igazgatásnak és a várospolitikának, a városrendezésnek és városápítésnek, a városi háztartásnak és a városi pénzügyeknek, a város közművelődésének, közegészségügyének és szociálpolitikájának, a városi üzemnek egyetlen olyan még legkisebb területe sem, ahová egy-egy kitűnő előadás be ne világított volna. A „Vármegyei határkiigazítások" című kiadvány — amely Benisch Artúr tanügyi főtanácsos kitűnő munkája — másfél évszázadra visszatekintő történeti bevezetőjében megvilágítja, hogy bár a vármegyék területe az intézményhez fűződő ősi tradíciók folytán bizonyos állandóságot mutat, ez az állandóság mégsem fajult sohasem merev mozdulatlansággá. A régi beosztás főbb vonásokban megmaradt, ezt még a történelmi tradíciókat elvető abszolút kormányzati rendszer — II. József és a Bach-korszak — reformja is nagyjában figyelembe vette. Viszont másfél évszázad óta a mai napig folyik alkotmányos keretek közt a megyehatárok kiigazítása. Kétségtelen, hogy a gyökeresebb, szerves megyebeosztási reformnak is voltak s vannak hívei. „A közigazgatási ügyintézés racionalizálása" című kiavány elöljáróban a célszerűtlen közigazgatási ügyintézés hátrányait mutatja be, majd megvilágítja a racionalizálás szükségességét s közigazgatási ügyintézésben, részletes tájékoztatást ad az ügyek elintézési rendjének vizsgálatáról é a gyakorlati példák tömegével illusztrálva, foglalkozik az egyes mozzanatok: a kezelőszemélyzet és az előadószemélyzet munkájának racionalizálási lehetőségeivel. Részletesen ismerteti ezután a közigazgatási ügyintézés racionalizálásának kihatásait és az ügyintézés racionalizálásának kihatásait és az ügyintézés racionalizálása révén elérhető közérdekű eredményeket. Végezetül pedig teljes programmját adja olyan rendszeres tevékenységnek, amelynek célja az ügyintézés racionalizálásának végrehajtása a közigazgatási élet egész tei-ületén. A kiadvány, — amely Fluck András miniszteri tanácsos alapvető és e téren úttörő munkája, — a tanulságos és szemléltető ábráknak egész sorát tartalmazza. wm Pestvármegye jó példává! jár elől! Akik tisztában vannak azzal, hogy milyen helyzetben vannak az egyes vidékek gazdasági cselédei, azok megértéssel és megelégedéssel láthatják, hogy a kormány szociális programjának végrehajtásaként egyik vonatkozásban már az ország vezető vármegyéje, Pestvármegye törvényhatósága megtette az első lépést, amikor szabályrendeletet adott ki a cselédlakások építésével és felülvizsgálatával kapcsolatban. Nem mulaszthatjuk el ebből az alkalomból felemlíteni azt a tényt, hogy az annakidején országos feltűnést keltett egyik „falukutató" munka, Féj'a Géza „Viharsarok" című művében éppen a gazdasági cselédek kétségbeejtő helyzetével foglalkozott és ebből a témakörből merített adatai voltak a leglesújtóbbak mezőgazdasági közviszonyainkra. Mert adatai nem állottak messze a rideg valóságtól, hiszen még az állami birtokról felsorolt adatai is szomorú képet tártak az olvasók elé. Pest vármegyének most kiadott szabályrendelete igen tanulságos és követésre méltó, mert ebben egyik 172