Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 23-24. szám - A közigazgatás korszerű problémái - Pestvármegye jó példával jár elől!

legfőbb zálogát látjuk annak, hogy nem sajtóperekkel kell segíteni a bajokon, hanem igenis gyökeresen közhatalmi intézkedésekkel kell beavatkozni ott, ahol arra szükség van. Hogy pedig a mezőgazdasági cselédségnek emberhez méltó lakása legyen, az igazán elemi követelés, nem szólva annak egészségpolitikai és ezen keresztül nemzetpolitikai fontosságáról. Meg kell szűnnie azoknak a lehetetlen állapotoknak, amelyeknek egyes vidékeken tanúi lehetünk, hogy a mezőgazdasági cselédség, amely réteg éppen nagyszámú családtagjainál fogva az a nemzetfenntartó elem, amelyre olyan sokan szeretnek mindig hivatkozni, emberi sorba kerüljön. Szerény véleményünk szerint ilyen rendelkezéseket kellene kiadni, nemcsak a gazdasági cselédek lakásépítkezéseire, hanem ennél szigorúbbat, az egész falusi lakosság számára. Mindazonáltal örömmel üdvözöljük a vezető vármegye eme intézkedését, — amelynek szövegét szószerint adjuk az alábbiakban — szeretnénk látni, hogy az ország többi vármegyéi is hasonló rendeleteket adjanak ki és minden eréllyel keresztül vigyék azt. A rendelet főbb pontjai így szólnak: 1. §. Minden gazda, valamennyi nős és állandó jellegűen alkalmazott gazdasági cselédje részére — amennyiben részükre természetbeni lakás biztosíttatott — tartozik legalább egy szobából, külön konyhából és éléskamrából, továbbá padlásból álló, a közegészség és a szociális követelményeknek mindenben megfelelő lakást biztosítani, ezenkívül kenyérsütésre alkalmas közös sütőkemence használatát megengedni. 2. §. Gazdasági cselédlakások céljaira építési engedélyt a jövőben csakis úgy lehet kiadni, hogy minden újonnan építendő két egyszobás lakásra egy kétszobás essék. 3. §. Az újonnan építendő cselédlakásokban az első lakószoba alapterülete 3 négyzetméternél, a további lakószobáé 25, a konyháé 12, az éléskamráé 4 négyzetméternél kevesebb nem lehet. 4. §. A lakások csak száraz helyre, a talajszint alatt legalább 80 cm. kő, beton és tégla alapozással, teljesen szigetelve építhetők; a falak anyaga a talajszint felett lehet vályog- vagy vertfal is. A szobák alapzata szigetelés után padlózandó, egyéb helyiségeké pedig ugyancsak szigetelés után betonnal burkolandó. A szobák padlózata a talajszinttől legalább 30 cm. magasságú legyen. 5. §. A helyiségek magassága 280 cm-nél alacsonyabb nem lehet. Az ajtók és ablakok külső és belső (kettős) nyitható szárnyakkal látandók el. Az ajtók 200x90 cm. méretüeknél, az ablakok pedig az illető helyiség alapterületének 10%-ánál kisebbek nem lehetnek. Az ablakok legkisebb mérete sem lehet azonban kevesebb 120x80 cm-nél. Az ajtók és ablakok kifogástalanul záródjanak, kitámaszthatok legyenek és az utóbbiak övegtáblával legyenek ellátva. Az ablakok bedeszkázása tilos, e tilalom megszegéséért a gazda és cseléd egyaránt felelős. 6. §. A lakóházak fedélhéjául a hatóság zsindely vagy zsup alkalmazását kivételesen megengedheti. 7. §. Minden 20 személyre legalább egy szellőző nyílással ellátott, 1.20 négyzetméter alapterületű, 200 cm. magas felépítménnyel körülvett, minden oldalról zárt — félévenként tisztítandó és meszelendő — pöcegödör készítendő. A pöcegödör a lakásokhoz 10 méternél közelebb és 30 méternél távolabb nem lehet. 8. §. Minden gazdasági telephez kifogástalan ivóvizű, zárt aknájú, fedett kerekes kút tartozzék, amely a pöcegödröktől 20, a trágyadomboktól pedig legalább 50 méter távolságra helyezendő el. A kút az egyes lakóházaktól 100 méternél nagyobb távolságra nem lehet. 9. §. A lakóhelyiségek — kifütésre alkalmas — kifogástalan kályhával, a konyha pedig legalább 3 főző nyílású takaréktűzhellyel látandó el. A kétszobás lakásokban a cselédek csak szabad tüzelővel láthatók el. 10. §. A lakóépületek és azok tartozékait a gazda kifogástalan álapotban tartani köteles. A lakás valamennyi helyisége negyedévenként újonnan meszelendő, ennek elmaradásáért a gazda és a cseléd egyaránt felelős. 11. §. A már meglévő lakásokat a közigazgatási hatóság felülvizsgálja és szükséghez képest azok átépítését, s amennyiben át nem építhetők, de a közegészségügyi követelményeknek meg nem felelnek, azok kiürítését, sőt indokolt esetben a tulajdonos (bérlő) költségén való lebontását rendelheti el, illetőleg foganatosíthatja. 12. §. E szabályrendelet bármely rendelkezésének megsértése kihágás s hacsak a cselekmény magasabbrendű jogszabályba nem ütközik, 5 napig terjedhető elzárással, vagy 100 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha a művelődés története egyáltalában rejt magában valamely tanulságot, úgy ez az, hogy a szabad szellemi és erkölcsi fejlődésnek van egy nagyfontosságú feltétele, amelynek megvalósítása teljességgel magának az embernek kezében van, ez pedig a gondolkozásnak és véleménynyilvánításnak a tökéletes szabadsága. E szabadság megszerzése úgy tekinthető, mint a modern civilizáció legértékesebb vívmánya és minden társadalmi fejlődés alapvető feltétele. (J. B. Bury: A gondölatszabadsíálg története, 1915.) * Igen nagy különbség van aközött, hogy valamely nézetet helyesnek fogadunk el, mert azt minden mérlegelés ellenére sem tudjuk megcáfolni, vagy csak azért fogadjuk el, mert meg van tiltva annak mérlegelése. A teljes szabadság egyéni véleményünk mérlegelése tekintetében: ez a fő feltétele annak, hogy véleményünket cselekvésünk szolgálatába állítsuk és nincs is máis mód arra, hogy emberi képességekkel bíró lény észszerűen megbizonyoshasson arról, hogy igaza van. (J. S. Mii: „Szabadság", 1859.) 173