Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1938 / 23-24. szám - Mi van Pestvármegye bányájával?
dés tapasztalható a közlekedési adónál is, amit a Beszkárt nagyobb forgalmával kell magyarázni. A főváros lakosságának ez a kötelességteljesítése lehetővé tette a kivánatos invesztíciók elvégzését s megvan a lehetősége annak is, hogy azokat a terveket, amelyeket a szűkre szabott költségvetés keretében is meg lehet valósítani, egymásután valóra váltsák. Mindenesetre fokozottab mértékben tesz eleget a főváros vezetősége szociális kötelességeinek, folytatja az olcsó kislakások építését, tökéletesíti a kórházbérrendezéseit és a szükséghez képest növeli azokat az inségenyhítő akciókat, amelyek a múltban is áldásos és eredményes missziót jelentettek. Nem feledkezik meg a főváros arról a magasrendű kötelességről sem, hogy a magángazdaságnak mennél többet juttasson s a polgármester megállapítása alapján Í47.7 millió pengő az az összeg, amivel a főváros a következő költségvetési évben az ipart és kereskedelmet támogatja. A helyzet semmiesetre sem rózsás és ugyancsak meg kell gondolni minden kiadást, amit elhatároznak s a takarékosság elvét minden vonatkozásban a legszigorúbban és legkövetkezetesebben kell érvényesíteni. Kétségtelen tehát, hogy korlátlan lehetőségekről semmiféle tekintetben nem lehet szó, a főváros vezetősége azonban ilyen körülmények között is érzi a szükségét és megtalálja a módját annak, hogy Budapest nagyszabású és kötelező tradícióinak megfeleljen s élére álljon minden olyan mozgalomnak, amely az ország, a nemzet egyetemes érdekét szolgálja. A főváros közönsége támogatására rászorult és hazánkhoz visszatérő véreink segítésére 250.000 pengőt megszavazott Ugyancsak negyedmillió pengőt szavazott meg a főváros Horthy Miklós nemzeti repülőalap támogatására s hozzájárult a polgármesternek ahhoz a programmon kivül megvalósuló munkatervéhez, amelynek értelmében a légvédelem ügyét minden más kérdéstől függetlenül kell kezelni s azokat a költségeket, amelyek a légvédelmi berendezés megteremtése és tökéletesítése érdekében szükségessé válnak, hamarosan a kivánatos cél rendelkezésére kell bocsátani. A légoltalmi csapatok kiképzésére máris megépítette a főváros a légoltalmi gyakorlópályát és hozzákezdtek az óvóhelyek létesítéséhez is. Nagyon természetes, hogy ennek az akciónak nem tudnak olyan arányokat adni, mint amilyeneket a külföldön lehet tapasztalni — Páris város több mint kétmillió ember számára teremtett menedéket a légitámadások ellen — de a munkát mindenesetre megindították és nem lankadó energiával gondoskodnak arról, hogy Budapest légvédelmi berendezkedése a szükségnek minden tekintetben megfeleljen. Ismét igazolódott ,hogy Budapest méltó arra az epiteton ornansra, amivel minden időkben megtisztelték és ékesítették: a főváros csakugyan az ország szíve. Minden olyan eszme, amely a nemzet céljait, az ország gazdasági és kultúrális fejlődésének ügyét hatásosan szolgálja, Budapesten és Budapest révén kelt legerősebb visszhangot, ebben a városban mintegy hitelesítik, megfelelő anyagi és erkölcsi erőkkel támogatják azokat a mozgalmakat és elgondolásokat, amelyeknek megvalósulásából, diadalra jutásából az egész ország presztízse megerősödötten, a nemzet energiája és teljesítőképessége megacélozottan kerül ki. Mi van Pestvármegye bányájával? Még a mult év elején foglalkoztunk bővebben a Pest- és Nógrádvármegyei egyesített kőbánya és útépítési rt. ügyével, amikor annak a felfogásunknak adtunk kifejezést, hogy meg kell szüntetni a vármegyei kőbányáknak ezt a kereskedelmi rt. fomájában való működését, miután közületi tulajdonban lévő közüzemnek nincs szüksége, hogy ebben a formában elvonassék a törvényhatóság erősebb ellenőrzése alól. Tekintettel arra, hogy amúgysem felelhet meg ez a kontstrukció már a közüzem hivatásánál fogva sem mindazoknak a követelményeknek, amelyeket a kereskedelmi alakulatokra úgy a K. T., mint a többi törvényes szabályozás előír. Most függetlenül attól, okoz-e versenyt a magánvállalkozásnak vagy nem, hiszen közüzemi vállalkozásnak feltétlenül van hivatása, éppen a magángazdasági alakulatoknak a köz szempontjából való ellensúlyozásánál, például az árnívónál stb., mindezektől eltekintve, nincs szükség arra, hogy egy ilyen közüzemi intézmény kereskedelmi formában működjék. Sokkal megnyugtatóbb volna minden vonatkozásban, ha egy ilyen intézmény, amely éppen a származásánál fogva a Közérdekeltségek Felügyeleti Hatóság ellenőrzési hatáskörébe tartozik, kereskedelmi forma nélkül, mint egyszerű közüzem folytatná működését. Hiszen éppen ebben az esetben, amikor két vármegyének, Pestvármegyének és Nógrádvármegyének a tulajdonát képező két kőbányát egyesítették részvénytársasági keretben, látjuk, hogy milyen felesleges zavarokat okozhat ez a konstrukció. Mindkét megyének különféle alapjainak a pénze van befekteve ezekbe a bányákba és kerültek közös vezetés alá, de úgy, hogy az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok az egyes vármegyék főtisztviselőiből állanak, kivéve az ügyvezető igazgatót, aki szerződtetett, kívülálló személy. Miután a K. T.-nek kötött előírásai vannak úgy az üzletvezetés, mint az összes formai dolgok lebonyolítására, adódnak aztán azok a lehetőségek, amelyek, ha egyszerű közüzemi alakulás volna, önmaguktól elesnének. Már a múltkor is hangsúlyoztuk, hogy nem tartjuk összhangban egy megyei törvényhatóság hivatásával azt, hogy tisztviselőinek működése egy ilyen részvénytársasági bányánál a K. T. paragrafusai alá essenek, amikor erre semmi szükség nincs és amikor a törvényhatósági tisztviselők nem is járatosak kereskedelmi dolgokban. Mert úgy a mérlegkészítés, mint az ügyvezetés elbírálása addig, amíg kereskedelmi cég formájában működik egy ilyen bánya, csak másodsorban áll a törvényhatóság ellenőrzése és elbírálása alatt, elsősorban a K. T.-ben foglalt előírások az irányadók a felelősség szempontjából. 171