Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 21-22. szám - A veszélymentes közlekedés biztosításának korszerű eszközei

4. melyek a közlekedésrendészeti hatóságok, mi azoknak feladat-, illetőleg jogköre; 5. A tilalmak megszegése milyen büntetéssel sújtható. A közlekedésrendészeti szabályok nemzetközi egységesítését célzó törekvés további eredménye: ,,A közúti jelzések egységesítése tárgyában az 1931ben Genfben kelt nemzetközi egyezmény". Magyarországon bár csak az elmúlt évben emelkedett törvényerőre (1937:11. t. c), a gyakorlatban — az egységes j ilzések voltak és vannak használatban. A cél érdekében igen üdvös lenne, — figyelemmel a növekedő nemzetközi forgalomra — ha egyfelől a forgalom irányítására, másfelöl a járómüvek megvilágítására használt fényjelzések, továbbá a járómüvek, illetőleg a rakomány megengedett legnagyobb hosszúságának kérdése is nemzetközi szabályozást nyerne. A közlekedési rend fenntartása, a balesetek megelőzése rendészeti és büntető intézkedések nélkül alig képzelhető. De tény az is, hogy a huszadik század géperőre berendezett közúti forgalmában a közlekedés rendjének fenntartásánál és a balesetek elleni hathatós védekezésnél a műszaki munkakörbe tartozó tevékenységnek is nagyon fontos szerepe van. Feladata a műszaki létesítmények akként építése és olyan berendezéssel való ellátása, mely a veszélymentes közlekedést mindjoban lehetővé teszi. Műszaki eszközökkel védekeznünk tehát a balesetek ellen, amikor a zavartalan, gyors és veszélymentes közlekedés lebonyolítása érdekében megfelelő útat építünk, azokat karbantartjuk, megfelelő kivilágításáról gondoskodunk, a veszélyes helyeket és a forgalomkorlátozásokat jelzőtáblákkal megjelöljük. A szintbeli útkeresztezés helyett aluljárók építése, a gyalogos átkelőhely megjelölése, járdasziget létesítése, az úttestre festett terelősávok és egyéb megjelölések, a forgalom helyes elosztására szolgáló oszlopok elhelyezése, az áttekinthetőség érdekében útkeresztezéseknél a vágott sarkú épületek a közlekedés irányítására szolgáló jelzőkészülékek, a forgalmat irányító rendőrközeg részére készült megfelelő állvány mindmegannyi eszköz a balestek megelőzésére. A műszaki felszerelés lehet a járóművön, esetleg a gyalogoson (pl. fényvisszaverőüveg a hátizsákon), sőt a közlekedést irányító közbiztonsági közegen (különleges ruházat), illetőleg közegnél is (pl. fehér pálca). A műszaki berendezéseknek célja a forgalomban résztvevőknek a) veszély forrásától távoltartása (pl. útelzáró lánc, b) valamely veszélyes hely közelségére a figyelem felkeltése (veszélyességi tábla), c) a balesetmentes, gyors és zavartalan közlekedés érdekében megfelelő magatartásra felhívás (közlekedési fényjelzőkészülék), végül d) a veszély megelőzésének más módon lehetővé tétele. Megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy Magyarországon az utóbbi években a balesetmentes, gyors és zavartalan közlekedés érdekében sok korszerű létesítmény és felszerelés készült. A tapasztalat mutatja, hogy igen sokszor hiába áll rendelkezésre a legpraktikusabb műszaki berendezkedés vagy eszköz, az emberek nem tartják meg a szabályt és a műszaki berendezés figyelemreméltatását is elmulasztják. Ennek oka lehet tudatlanság, feledékenység, meggondolatlanság, sőt igen gyakran eléggé el nem ítélhető virtuskodás is. Az emberi gyarlóságra visszavezethető e lélektani jelenségek ellen csak megfelelő lélektani hatásokat előidéző eszközökkel lehet a küzdelmet felvenni. Ez a lélektani eszköz a felvilágosítás munkájának oly mértékben fokozása, — az iskolai oktatás és az iskolánkívüli népművelés keretében — hogy megfelelő nevelést eredményezhessen. A nevelésnek az a célja, hogy a közlekedési szabály ismeretét és megtartásának készségét, valamint a műszaki berendezések, felszerelések igénybevételének hasznát és módját beidegezze az emberekbe. Manapság mind többen közlekednek valamilyen járóművel, ennélfogva — ifjúságot és felnőtteket egyaránt — a gyalogjárás szabályain kívül a járóművezetés szabályaira is meg kell tanítani. A népoktatásnak ilyen irányban való tervszerű kiterjesztése a balesetek elleni védekezésnek nagyon eredményes fegyvere. Éppen ezért a közlekedési balesetek elleni védekezés módszereiről tárgyaló tanácskozásokon a pedagógusok közreműködésére nagy súlyt kell helyezni. Magyarországon a balesetek elleni védekezésnek ezek a módjai is fokozott fejlődést mutatnak az utóbbi időben. Fentebb említettük, hogy a balestek elleni védekezés tevékenysége az orvosi munkakörrel is kiegészül. Igen sok országban — köztük Magyarországon is — a gépjármű vezetésére a testi és szellemi alkalmasságot a kötelező orvosi vizsgálat során állapítják meg. Az a körülmény, hogy az orvosi vizsgálat eredményeként alkalmatlannak talált egyének gépjárművet nem vezethetnek, a balesetek elleni védekezés hathatós célját szolgálja. A megelőzőkben vázoltuk, hogy a közúti balesetek csökkentése és a sima, gyors és veszélymentes közlekedés előmozdítása érdekében kifejthető korszerű tevékenység milyen munkakörökre oszlik, illetve, hogy e munkakörökön belül milyen eszközök állanak rendelkezésre. Szabadjon rámutatnunk az említett munkakörök tevékenységeinek egymást kiegészítő, egymásba kapcsolódó és egymás mellett haladó jellegzetességére is. Ha a cél érdekében eredményes munkát kívánunk kifejteni, akkor a fenti munkakörök tervszerű és céltudatos összműködését is meg kell szervezni. KÖZSÉGI K1HÁGÁSI BÍRÁSKODÁS címen most jelent meg dr. Nóvák Jenő székesfővárosi városbíró közhasznú könyve, amely folytatása, kiegészítő része a mult évben megjelent Községi Polgári Bíráskodás című értékes munkájának. Ez a munka is felöleli mindazokat a jogszabályokat, amelyek a községi bíráskodásra vonatkoznak, gyakorlati joganyag bő ismertetésével. Ugy ez, mint a multévi müve is nélkülözhetetlen irodalmi kelléke úgy a községeknek, mint az egész jogásztársadalomnak. 160