Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 21-22. szám - A veszélymentes közlekedés biztosításának korszerű eszközei

hozni a nemzeti aspirációkat. Az osztrák néppel való 400 éves közösség sem volt képes eltüntetni a magyar és osztrák nacionalizmusnak azt az egymástól elválasztó hatóerőit, amelyek működése okozta az áldatlan közjogi harcokat annakidején a monarchiában. Ha tehát valamely államközösség határain belül élnek más nyelvű népcsoportok, akkor elkerülhetetlen a többségben lévők általános fölényre való törekvése és az ebből fakadó ellenállás a kisebbség részéről. Igazságot tenni nem is lehet ebben a problémában mindaddig, amíg az államhatárok egyben gazdasági és politikai határokat is jelentenek. * A most felbomlásnak indult, vagy arra ítélt Csehszlovákia példája is ezt a tételt igazolja. Hiába próbált minden lehetőt az államalkotó Massaryk, aki képzett filozófus, államtudós, igazi humanista volt, szép szóval, politikai engedményekkel és Ígéretekkel igyekezett a mesterségesen összetákolt államban élő különféle nemzetiségeket rábírni arra, hogy ismerjék el véglegesen az állam határait nemzeti határnak is. Tagadhatatlan, hogy amíg ő élt, addig személyének volt bizonyos összetartó varázsa, éppen a demokratikus, igazságos és humanista elvei folytán, ellentétben Benessel, aki már inkább az imperialisztikus irányzatot kedvelte mindig, aki úgy vélte, hogy az erős külföldi szövetségesek pótolják a belső összetartó erők hiányát, vagy legalább is pótolni képesek azt. Benes politikája csak meggyorsította azt a szétbomlási folyamatot, amely úgysem volt elkerülhető a történelmi igazság érvényesülése folytán. Csehszlovákia sorsa meg van pecsételve és most már csak idő kérdése, hogy mikor és milyen formában fog az teljesedésbe menni. Szent István koronájának történelmi varázsa nem engedi meghamisítani, vagy elhomályosítani az igazságot. Historicus. SZAPORODNAK AZ ÍRÓASZTALOK ismét az egész vonalon. Hihetetlen, hogy újra és újra olyan rendeletek látnak napvilágot, amelyek elsősorban is íróasztalok felállítását teszik szükségessé, nem is szólva a nyomtatványokról, gyönyörű rubrikákról, kérdés és felelet játékokról. Nem hisszük, hogy ez olyan természetes valami volna a társadalmi fejlődés útján. Ha egy kis statisztikát csinálnánk, akkor elmondhatnók, hogy csak egymaga az 1938. évi XV. törvénycikk mennyi új íróasztalnak a felállítását tette eddig szükségessé és fogja tenni még többnek a közeljövőben. Hát rendben van. helyet kell szorítani a magyar életben mindenkinek, hogy dolgozhassák és boldogulhasson, azonban ennek az útja nem az kell, hogy legyen, újabb és újabb hivatalok felállítása, hanem egészen más. Vagyis a termelés emelése ne az íróasztaliparban jusson kifejezésre, mert ez csak a bürokráciát fejleszti. Szóval állítjuk fel a hivatalokat nyakra-főre, rakunk bele sok-sok íróasztalt, készíttetünk rengeteg nyomtatványt, de ki fogja mindezt fizetni? Mert az is biztos, hogy ezt meg is kell fizetni . . . F/lN Á veszélymentes közlekedés biztosításának korszerű eszközei Irta: DÁRDAY JÓZSEF dr. szolgálattételre a belügyminisztériumba rendelt m. kir. rendőrkapitány A világot behálózó, távolságot nem ismerő, az emberi látókört óriási módon kiszélesítő géperejű közlekedés rohamos fejlődése nemcsak jelentékeny anyagi, de igen súlyos vcráldozatot is követel. Az anyagi- és véráldozat számbavétele, valaminí azoknak okuk szerint osztályozása, az erre vonatkozó adatgyűjtés módszereinek egységesítése: a statisztika feladatkörébe tartozik. Ha elénk tárt adataiba tekintünk, látjuk, hogy az a küzdelem, amelyet a balesetmentes, gyors és zavartalan közlekedés megteremtése érdekében folytattunk, minő eredménnyel járt és hogy mely irányban kell fokozni munkálkodásunkat. A cél biztosítására irányuló tevékenység általában /. közigazgatási (rendészeti, illetőleg rendőri), 2. műszaki, 3. lélektani és végül 4. orvosi munkakörre osztható aszerint, hogy minő eszközöket veszünk igénybe. A közlekedés rendjét megállapító jogszabályalkotás, a hatóságnak a közlekedés rendjét érintő intézkedése, a közlekedési rend fenntartására, ellenőrzésére, javítására irányuló tevékenysége, továbbá a közlekedési rend megszegőinek megbüntetése, a büntetés rendszerének megállapítása mind a közigazgatási (rendészeti, illetőleg rendőri) munkakörhöz tartozik. Ebben a munkakörben az egyes államok hatóságain kívül alkalomadtán nemzetközi szervek is közreműködnek. A balesetmentes, gyors és zavartalan közlekedést mozdítja elő az, ha a közlekedési szabályok — mennél nagyobb részükben — mennél nagyobb területen, illetőleg mennél több országban azonosak. Magyarországon az 1926. évi párizsi nemzetközi egyezmény folyományaként (1929:XXXII. t. c.) „A közúti köziedet/és rendjének és közutakon a közrend fenntartásának egységes szabálya" 1930. évi január hó 1-én lépett hatályba. E rendelkezés az ország egész területére egységesen szabályozza azt, hogy 1. a közúti forgalomban milyen jármű (gépjármű) vehet részt, hogyan kell azt felszerelni és hogyan szabad megterhelni; 2. a járóművek (gépjárművek) vezetőinek milyen előfeltételeknek kell megfelelniök; 3. a közúti forgalomban résztvevőknek hogyan szabad közlekedniük (a gyalogos és a járómüközlekedés szabályai); 159