Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 13-14. szám - Idegenforgalmunk csődje

Esztergom jubileumi ünnepnapjai Irta: Glatz Gyula polgármester Esztergom szab. kir. megyei város egyház- és államszervező első királyunk, Szent István halálának 900 éves fordulóján — amint erre évezredes múltja is kötelezi — a jubileumi szentév megünneplésére hódoló és alázatos lélekkel és méltó külsőségekkel felkészült. E vallási, hazafias és történelmi szempontból jelentőségteljes ünnepségek alkalmából szenteljünk néhány percet István király szülővárosának, az egyház- és államszervezés alkotásai tanujának megismerésére. Keletkezésének története az őskorból indul ki. A kőkorszakban már lakott terület volt. A kelták korában város állott a Várhegy tövében s a történelem a római impérium egyik jelentős táborhelyének jelzi. A Krisztus születése utáni századokban is találkoztunk Osterring-Strigonium nevével, melyből a mai Esztergom elnevezés ered. A honfoglaló Árpád nemzetség szállóbirtokához tartozó Esztergom, Géza alatt fejedelmi székhely lett s ettől az időtől kezdve IV. Béla koráig az ország fővárosa királyi és érseki székváros. A tatárpusztítás után Esztergom — ezentúl érseki székhely — jelentőségéből mit sem veszített. Különösen a röneszánsz kor nagy prímásai alatt érte el virágzásának tetőpontját, melynek maradandó emléke Bakócz Tamás 1507-ben épült gyönyörű márványkápolnája. A mohácsi vészt követő országbomlás 1543ban Esztergomot is török kézre juttatta s a 140 éves török uralom alól csak rövid tíz évre szabadult fel ideiglenesen (1595—1605). A város a prímás és a káptalan távolléte miatt, a felszabadulás után csak lassan népesedett be. A fokozatos fejlődést Rudnay Sándor prímás és a káptalan 1820-ban való visszatérése biztosítja. Rudnay primás kezdette meg a mai főszékesegyház építését, mely 1822-től, rövidebb megszakításokkal 1869-ben nyert befe;ezést. A város történelem előtti szerepét a múzeumában őrzött leletek tanúsítják. A történelmi idők bizonyítékaival is bőségesen rendelkezik. Páratlan jelentőségűek és középkori kultúránk bizonyítékaként felbecsülhetetlen értékűek Dr. Lepold Antal prelátus kanonok alapos történelmi tanulmánva és meggyőző adatai alapján az 1934. évben megindult esztergomi várhegyi ásatások csodálatos leletei. Árpádházi királyaink palotájának feltárása. III. Béla udvari kápolnája gazdag tagozásával, az oszlopok, bordák, párkányok finom faragása a román építészet igazi remeke. A faragásokat takaró színes festés azokat a legritkább műemlékeink közé avatja. A királyi lak napfényre került szobái a XII. századi építétészet legszebb emlékeit őrzi. Festészeti kincsei a feltárásoknak: Telegdy Csanád idejéből a híres Orcagna iskola mesterétől való próféta és sybilla képek a királyi kápolnában, Vitéz János érsek dolgozó szobájának figurális képei a 140 cm. magas négy sarkalatos erény. Az ezeréves magyar mult napfényes és viharos századai az esztergomi vánhegy falaiba égették nyomukat. A szemlélőnek csak ki kell tárnia szemét, szívét s a kövek, a színek hatásában egy nagyrahívatott és hitetlen erőfeszítések elé állított nemzet életét látja itt Kelet és Nyugat viharsarkában. A Várhegyen, a Bazilikában a magyar nemzeti nagyságnak ereje és a 900 éves kereszténység lehelete zsongja körül lelkünket. Maga a Bazilika újabb, de az ezeréves emlékek környezete ékesszólásnál szebben hirdetik nemzeti elhivatottságunkat a népek nagy családjában. A város többi történelmi és kulturális nevezetességei közül a főszékesegyházi kincstár a világ egyik leggazdagabb templomi kincstára, az ötvös- és textilművészet remekeivel. Mátyás király gazdag röneszánsz kálváriája, a koronázási eziistkereszt, Zsigmond és Mátyás király szarvkupája, a Suky kehely, egy XV. századi, 13 drb. XV. századi és 3 drb. XVI. századi gazdag hímzésű misemondó ruha. Az igazgyöngyökkel díszített koronázó miseruha a kincstár külön látványossága. A Keresztény Múzeum hazánk legértékesebb vidéki múzeuma. Képtárában, régészeti és iparművészeti gyiijteménvében a középkor szebbnél szebb darabjait láthatjuk. Kerámiában, porcellánban nagy értékeket őriz. Külön látvány az 500 darabból álló szelencegyiijtemény. A főegyházmegyei könyvtár 140.000 kötetéből legértékesebb a híres lordánszky kódex, az első magyar bibliafordítás és több ősnyomtatvány. Az új Esztergom, mint a trianoni végvárak osztályosa, erejének végső megfeszítésével küzd, hogy a mult kötelező erejével itt a [határszélen is őrt álljon és hivatását teljesítse. A párkányi járás és a környező vidék elszakításával gazdasági életerejében végzetesen megfogyatkozott. Üi utakat kellett keresnie. Az Istenáldotta természeti szépségű fekvése, thermál-ví.zű forrásai és kultúrhistóriai jellege — mind adottságok — a fürdő, 117