Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 13-14. szám - A főváros iskolaorvosi intézménye

eddig nem állottak iskolaorvosi felügyelet alatt (állami, felekezeti és magániskolák). A 4 szemész szakorvos 7.750 tanulót vizsgált és fénytörési rendellenességet 4.735, kancsalságot 940, szemtekerezgést 42, szemhéj­betegséget 499, kötőhártyabetegséget 1.017, szaruhár­tya, — szivárványhártya, — szemlencse stb. betegséget 245 esetben állapítottak meg. Szemüveget rendeltek 2.858 tanulónak, műtétet ajánlottak 46 esetben. Hasonló keretek között mozgott a gégeszakorvosok, fülszakorvo­sak, orthopéd és bőrgyógyász szakorvosok munkája is. A röntgen szakorvosi intézetben 3.049 tanulót vizsgál­tak meg. Ebből 2.141 volt átvilágítás, 384 felvétel, 157 besugárzás és 367 fogfelvétel. A szorosan vett orvosi munkán kívül nagy jelentő­ségű az iskolaorvosok sociális tevékenysége is. A mellé­jük beosztott iskolanővérek útján állandó összeköttetés­ben vannak a tanuló otthonával, az elkészített környe­zettanulmány alapján megismerik annak gazdasági és társadalmi viszonyait; a szülőkkel közlik a vizsgálati eredményeket, részükre ismeretterjesztő előadásokat tar­tanak, állandó kapcsolatban vannak az anya és csecse­mővédő intézetekkel, az idegbeteg tanácsadókkal és nya­raltatási actióval. Ük választják ki az ingyen táplálásra, szünidei gyermeknyaraltatásit és quarz kezelésre szoru­lókat. Ellenőrzik eg?észségügyi szempontból az iskola­épületet, konyhákat és iskolafürdőket. Az iskolaorvosok tanítják az egészségtant és az iskolából kikerülőknek pályaválasztási tanácsot adnak. Indokoltan mondotta nemrég az iskolaorvosi intéz­mény szakfelügyelője: „A székesfőváros ezen intézmé­nye áldásos és a magyar jövő szempontjából értékes te­vékenységet fejt ki." Valóban az iskolaorvosi intézmény 12 évi fennállása alatt régen nélkülözött, hézagpótló al­kotásnak bizonyult, mely valamennyi mértékadó tényező teljes megelégedésére működik. Annál meglepőbb, hogy a közönség nagyon kevéssé ismeri az intézményt és iránta igen csekély érdeklődést tanúsít. Talán ennek tu­lajdonítható, hogy az iskolaegészségügyi szervezet mun­kásai: az iskolaorvosok, iskolaszakorvosok, iskolanővé­rek és assistensnök mind a mai napig, ideiglenes alkal­mazásban vannak. Pedig nem szorul magyarázatra, hogy oly nagyhorderejű, oly nagy működési területen folyó, felelősségteljes munkát csak olyan orvos végezhet, aki egyrészt mint orvos és pedagógus teljes felkészült­séggel rendelkezik, másrészt odaadó lelkesedéssel, fá­radságot és időt nem kiméivé teljesíti feladatát. Ez pedig ideiglenes alkalmaztatás mellett majdnem lehetetlen. A főváros széleslátókörü és páratlan cselekvőképességü polgármestere, Szendy Károly céltudatos vonalvezetésé­nek köszönhető, hogy az iskolaorvosi intézmény státus­rendezése szőnyegre került és megvalósítása a közeljö­vőben remélhető. De nem hallgathatjuk el az intézmény egy súlyos szépséghibáját. Nevezetesen azt, hogy az is­kolaorvosi működés a főváros összlakossága és a köz­egészségügy szempontjából mindaddig félmunka marad, míg az állam, a felekezetek és magánosok által fenntar­tott tanintézetekben az iskolaorvosi működés nincs rend­szeresítve. Csak ha az ország valamennyi közoktatásügyi inté­zetében megvalósul az állandó és rendszeres iskolaor­vosi gondozás, — mondhatjuk majd, hogy az iskolai egészségvédelemmel, a családvédelemmel, anya és cse­csemővédelemmel egyetemben a jövő nemzedék egész­ségvédelméről kellően gondoskodtunk. Á Beszkárt mérlege Június 17^ém tartotta közgyűlését a BSZKRT. A tava­lyi mérleg közgyűlési határozatával egyidőben 'elkészült a BSZKRT jövő évi költségtervezete is. Az 1939. évi költ­ségvetés a vasútvállalat további örvendetes javulásiálnak, fejlődésének reményét kelti. Az új költségvetés tervezeté­ben ugyanis emelkedő teljesítmény, növekvő bevétel, sza­porodó személyzeti létsz'áim jelentkezik, ami mindannak a jele, hogy a BSZKRT és az igazgatósa alatt működő többi közlekedési viáMallatok vezetése kitűnő és megbízható ke­zekben vari. A BSZKRT új költségvetésié 66.5 millió pengő bevétel­lel számol, ami 4.4 millió pengővel haladja miéig a folyó évre előiríámyzott bevételeket. SzemélysiZiáTlítáisi bevétel­ként kereken 52 millió pengő szerepel az új költségvetés­ben, 2.440,000 pengővel több, mint idén. Telhersziáillítási bevételként az ideivel egyező összeg 200.000 pengő van az új költségvetésbe beállítva. A többi bevételi tételek azonban mind emelkedő számokat mutatnak. így az Autó­buszüzem 11,673.000 pengős bevétele 1,867.000 pengővel, a Svábhegyi Fogaskerekű Vasút 296.000 pengős bevétele 9.400 pengővel múlja felül az idei előirányzatot, de még különféle jövedelmek címén várható 2,265.000 pengős be­vétel is közel 50.000 pengővel lesz több, mint ez évben. Ugyanakkor azonban a kiadásai is hasonló arányban növekednek, úgyhogy végeredményben a bevételek teljé­sen fedezik a kiadásokat és az új költségvetés nem mutat egyenleget. III. György angol királyról jegyzi fel a történe­lem (1760—1820), hogy abszolutizmusában odáig ment, hogy eltiltotta angol állampolgárnak idegen kitüntetés viselését. És ezt ezzel indokolta meg: „ha azt akarom, hogy birkáim meg legyenek bélyegezve, ezt magam végzem el." Uralkodása sok zavart oko­zott és 1810-ben kitört rajta az elmezavar és eltil­tották az uralkodástól. Köztudomású, hogy minden felfedezés milyen nagy nehézségekkel küzd meg, amíg elismerik lét­jogosultságát. Erre mondotta igen szellemesen egyik német író, hogy amióta Archimedes felfedezésének örömére száz ökröt áldozott az isteneknek, azóta az ökrök rettegnek minden új találmánytól és felfede­zéstől és igen valószínű, hogy legalább száz felfe­dezés, újabb igazság, esik áldozatul egy-egy ökör­nek ... 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom