Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 13-14. szám - A főváros iskolaorvosi intézménye

Á főváros iskolaorvosi intézménye Irta : HEGYI ZSIGMOND dr. orvos-paedagógus A világháborúban semmi sem volt olcsóbb az em­beri életnél. Ha ennek a természetellenes és elszomorító értékdevalvátiónak az okát kutatjuk, úgy azt, végső elemzésben abban találjuk, hogy az emberiséget egy lelkikór szálilta meg, melyet: „nem hagyjuk magunkat, már minden mindegy" és más néven is neveztek és amely elhomályosította a tisztánlátást, megszüntette a felelős­ségérzést. A kataklisma lezajlása után jött a gyors, me­nekülő kijózanodás. Szerte a világon tért hódít rendkívüli iramban az emberi élet megbecsülése és ami ezzel egy­értelmű az egészség fokozott értékelése. Úgy tűnik, mintha az emberiség önmagát akarná expiálni. amint kollective elveszejtett életet, vért és egészséget, most az­tán hatalmas, az egész társadalomra kiterjedő sociális gondozással siet jóvátenni vétkes mulasztásokat. A nagy igyekezet tengelyében az a gondolat áll, hogy testileg és lelkileg egészségesebb, erősebb és ellenállóbb nem­zedéket neveljünk és hagyjunk magunk után, már csak azért is, mert a magyar népnek még sokáig kell nagy küzdelmet folytatnia a jobb életért, a nem is oly rég meg­volt, de egyik napról a másikra elvesztett boldogulási lehetőségért. Általánossá válik a köztudat, hogy népünk­nek az ország megcsonkítottságában csak úgy van jö­vője, ha a nemzet egyetemességének energiafokozását az egyedek szellem, erkölcsi és fizikai értékességének eme­lésével biztosítja. A háború előtti caritativ és curaíiv felfogást fel­váltja társadalmi vonatkozásban a sociális, orvosi vonat­kozásban a praeventiv, azaz megelőző felfogás. A prae­veníió nem más, mint tervszerű intézkedésekkel keresz­tülvitt, gazdaságos egészségvédelem, mely kiterjed a fo­gamzás pillanatától a születésen át az egyén egész éle­tére. Tehát két részre oszlik. A születés előtti: praena­talis és a születés utáni postnatalis egészségvédelemre. Ez utóbbi gerincét az iskolai egészségvédelem képezi. Hazánkban a kötelező népiskoláztatást az 1868. évi XXXVIII. t.-c. mondja ki és már az 1876:XIV. t.-c. kötelezi a hatósági orvosokat, hogy a tanulók egészsé­gére felügyeljenek. Nemsokára a világviszonylatban is kiváló magyar higiénikus, Fodor József a fejlődésben lévő, testileg és lelkileg formálható iskolásgyermekek egészségvédelmére intézményes iskolaorvosi működést sürget. Hosszú és tanulságos az út, mely Fodor Józseftől Budapest székesfőváros törvényhatóságának 1925-i in­tézkedéséig vezet. Ebben az évben határozza el a tör­vényhatóság, hogy valamennyi községi iskolája számára megalkotja az iskolaorvosi intézményt. A fővárosnak ezen intézménye 290 közoktatási intézetre terjed és pe­dig 88 kisdedóvó, 121 elemi iskola, 53 polgári, 10 felső keresk. iskola, 2 reáliskola, 4 leány középiskola, 5 női ipariskola, 3 keresk. szaktanfolyam, 1 — 1 kertgazdasági tanfolyam, kertészképző iskola, háztartási és mezőgaz­dasági tanfolyam, valamint 4 önálló iparostanonciskola és 1 kereskedő tanonciskola, — összesen mintegy 100.000 tanulóval. — Aalamennyi iskola 64 iskola-egész­ségügyi körzetre oszlik és így 1—1 körzetre kb. másfél­ezer tanuló esik. Az intézmény teljes egészsében meg­valósítja Fodor József eszméit azis kolai gyermekvédel­met illetően. A községi iskolákba beiratkozott minden egyes tanuló állandó és rendszeres gondozás alatt áll. Az iskolaorvosok a körzetükbe tartozó tanulókat tetőtől talpig megvizsgálják, vizsgálati leleteiket a minden nö­vendék számára felfektetett törzslap megfelelő rovatába bevezettetik. Szükség esetén iskolai szakorvosi vizsgá­latot vesznek igénybe, pl. szemészt, gégészt stb. Rendel­kezésre áll röntgen és laboratórium. Ezeken kivül van a fővárosnak iskolafogászata, sportorvosi tanácsadója és szív-vizsgáló állomása. Az iskolaorvosok gondos és lel­kiismeretes munkájának közvetlen célja a gyermekben esetleg lappangó kóros elváltozások és fejlődési rend­ellenességek idejekorán való felismerése. Hogy minő je­lentőséggel bír egy látási rendellenesség, egy orrsövény­eiferdülés, vagy gennyes mandulák idejében való műte­vése, nem szorul bővebb magyarázatra. Hiszen egy gennyes fog is, mint gócfertőzés súlyos belső, szervi be­tegség oka lehet. Sőt, szinte megdöbbentő hatású ered­ménnyel járt a tanulók átvizsgálása gümökór, vérbaj és kankó szempontjából. Kiderült, hogy tekintélyes száza­lékban szerepelt mindhárom fertőzés a tanulóknál, amint ezt Neuber debreceni egyetemi tanár az első osztályú, tehát 6 és 7 éves gyermekek kivizsgálásánál is kimu­tatta. De álljon itt a főváros iskolaorvosi intézménye ve­zetőjének, Csordás tiszti-főorvosnak az egyik tanév is­kolaorvosi munkájáról szóló rövid statisztikai kimuta­tása: Az 58 iskolaorvosi és 4 iparostanonc körzetben 96.616 tanuló orvosi felügyeletét látták el az iskola­orvosok. Szakorvosi vizsgálatra küldtek 22.077 gyerme­ket, a tüdőbeteggondozó intézetekbe pedig 20.898-t. Ac­tiv tuberculosisa volt 355 és inactiv tüdöbaja 7.550 tanu­lónak. A tanulók között 4.097 heveny fertőző megbete­gedés fordult elő. Ezenkivül volt 21 fertőző és 32 nem fertőző trachoma, 2.633 szívbaj és 127 epilepsia. Első segélyben részesítettek 6.060, kórházba szállíttattak 369 tanulót. Gyógytornára járt 5.200, torna, rajz, ének és kézimunka alól felmentettek 5.500 tanulót. Az iparosta­nonc-iskolában működő iskolaorvosok 8.072 tanoncot törzslapoztak, akik közül 2.599 első izben volt iskola­orvosi vizsgálaton, miután olyan iskolába jártak, ahol 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom