Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 7-8. szám - Buda vagy Budapest?

például feltűnő fényreklámmal, vagy egyéb látnivalóval volna a kirakat kihasználva, a jelenlegi helyzetben, amikor csakis az áruházban kapható áruk láthatók, nincs beavatkozási lehetősége a rendőrségnek. Az errevonatkozó szabályrendelet azonban nem számolt azzal, hogy a forgalmat a feltűnően keskeny járdán minden feltűnő reklám nélkül, mer magának a kirakatoknak szokatlan nagysága miatt is, valamint — és ez a lényeges etekintetben — az országos állandó nagy hirdetési folyamat folytán odacsődített tömeg a keskeny járdát megszállja és ezzel igen erősen veszélyezteti a Rákóczi-útnak e részén lévő közlekedési forgalmat. Amíg ez a rész csak egy bérháznak megfelelő térségen történt, addig nem volt olyan feltűnő, mint most, amikor már a Szövetség-utcától kezdve egészen az Alsóerdősor-utcáig, négy hatalimaiS bérháznyi hosszban történik. A Rákóczi-út járdaszélessége nembírja el ezt a forgalmat, erre feltétlenül — a szabadkereskedelem elveinek megsértése nélkül —kell találni heavatkozási módot, és lehetőséget, véleményünk szerint korlát felálltíásával. állandó forgalmi rendőri felügyelettel, amikor is a kirakatok előtt felállítandó korláton belül állhatnak meg azok. akik a kirakatokat szemlélik és korláton kívül pedig megállani tilos lenne, ez szolgálhatna a zavartalan forgalom lebonyolítására. (Uíy, ahogyan a kávéházak kapnak járdafoglalási engedélyt.) A tűzrendészeti oldala a dolognak már sokkal komplikáltabb és veszélyesebb. A négy nagy bérház közül kettő most áll átalakítás alatt, van olyan kettő, amelyikben még ma is lakók vannak, tehát elsősorban is — erre van törvényes rendelkezés — a lakók azonnali kiköltöztetéslével, azonkívül Dedig az egész komplexumnak olymódon való átépítésére kell kötelezni az áruháztulajdonost, amely minden kétséget kizáróan biztosítja a tűzrendészeti előírásokat. De még ezenfelül a Szövetség-utca és Alsóerdősor-utcákat az áruházkomplexum mögötti külön, megfelelő szélesisógű üi összekötő utca nyitásával kell védeni a Dohányutcai és a két mellékutcai bárházneévedet, ahol elég zsúfolt lakóházak vannak. Ez a része teljesen a főváros tűzrendészed hatáskörébe tartozik és amíg megnyugtató megoldást nem látunk, addig fennáll egy borzalmas tűzkatasztrófa veszélye erre az egész városnegyedre és — leszögezve előre a felelősség kérdését — ezért kizárólag az illetékes hatóság vagyis ebben az esetben a kerületi elöljáróságot terheli a felelőssé^ minden tekintetben. Erre hívjuk fel illetékesek figyelmét* és kérünk megnyugtató, sürgős intézkedést- mert addig nem tudjuik levenni a napirendről. A községi polgári bíráskodás fimon adta közre most mesrjelent munkáját dr. Novak Jenő székesfővárosi városbíró, nyugalmazott miniszteri titkár. Figyelemreméltó könyvében, a községi bíráskodás 'hatáskörébe utalt perekben való eljárási szabályokat teszi közzé a szerző, aki a bírói gyakorlatot is ismertető kimerítő magyarázataival, valósággal bézaarpótló munkát végzett. A hozzáfütrgesztett iratmintatár pedig nemesak a josrászság, de a községi közieazgatás számára is elsőrendűen hasznossá teszi a miunkát. Buda vagy Budapest? Irta: Széli Sándor dr. tb. főszolgabíró A hagyományok tisztelete minden nemzet boldogulásának alapfeltétele lévén, a mostani előadásom is legföképen ennek a gondolatnak a jegyében kívánom megtartani. Tudjuk a magyar történelemből, hogy nemzetünk törté-e'mének legdicsőibb korszaka épen arra az időre esik, amikor már Nyugaton ós kialakultak és vezetőszerephez jutottak a városok. Nem csoda így hát, hogy a magyar főváros nevéhez (Buda) a magyar történelemnek épen a legdicsőbb hagyományai fűződnek, olyannyira, hogy a történelmi érzékkel bíró ember szinte babonás tisztelettel ejti ki e nevet: Buda. A kutatások megállapították, hogy a főváros helyén már az ősidőkben is fontos települések voltak. A legutóbbi ásatásoknál is többezeréves nyomokra bukkantak. A legrégibb ismert város a keltáké Ak-Irk név alatt, ebből a névből eredt a latin Acquincum elnevezés. A hunok idejében is nagy város állott itt, amelynek neve egyesek szerint akkor már Buda volt, míg a hagyományok azt tanítják, hogy ennek a hún városnak Etel-Vár volt a neve, ami szószerinti fordításban a nagy folyam menti várost jelent. Tehát nem helytálló az az elmélet, amely szerint az etel szó után (mielynek jelentése szerintük (víz) nevezték volna a bulgárok e várost vodának és hogy ebből származott volna a Buda név, merő fantázia, hogy a magyarság nem egy rokon hún szót (étele) vett volna át, hanem annak boltfár-szláv fordítását A. hivatalos nyelvészet már eldöntötte, hogy a Buda név ősi magyar személynév, amely még ma is használatos, de különösen az Árpádok idejében volt használatos. Megerős'ti ezt a megállapítást az ezeréves hagyomány is, amely szerint Buda város nevét a nagy hún fejedelem Ete'e (latinosan Attila) bátyjáról örökölte volna. Ehhez járul továbbá az az érdekes körülmény, ho£y személyneveknek város és települések neveikónt való használata rendkívül gyakori az első századokban. Példák erre: Csaba, Csanád, Nándor. Szabolcs, Ung, Solt, Taksony stb. nevek. Csodálatos legendás fény övezi a „Buda" nevet különösen Hunyadi Mátyás alatt. A vilát? minden részéről fejedelmek, művészek és írók tódultak ide. A tejben és vajban fürdő magyar Kanáanuak kies tündérvára volt Buda és minden idegen büszkén emlegette, ha itt egyszer megfordult. Ennek a városnak az alapjait 1845-ben IV. Béla fektette le. Az általa alapított várost nevezték Uj-Budának vagy Nagv-Budának és ettől kezdve lett a tulajdonképení Buda neve Ó-Buda. Kimutatható, hogy Pest eredetileg egy a Várhegy lábánál fekvő helysérf neve volt. Ezt fordították a betelepülő németek Ofen-re.lévén a Pest szláv szó német fordítása Ofen. Így tehát az Ofen név tévesan alkalmaztatott Buda neve hélyett. Minden ok megvan tehát arra, hogy az Ofen név használata ellen a legnagyobb eréllyel állást foélaliunk. A mai Belváros neve eredetileg Kis- vagy Uj-Pest volt 52