Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 7-8. szám - A telepités pénzügypolitikai vonatkozásai

Á telepítés pénzügypolitikai vonatkozásai* Irta Imre Gábor dr., közgazda Elsősorban azokkal a pénzügyi kérdésekkel kívánok foglalkozni, amelyek a telepítés kapcsán felmerülnek és amely kérdések helyes megoldásától nagymértékben függ a telepítésnek, mint organikus birtokpolitikái tevékenységnek a sikeres megoldása. A pénzügyi kérdésekkel kapcsolatban röviden érintenem kel a gazdasági, szociálpolitikai, népesedési és kulturális szempontokat is, mert ezek a kérdések a telepítésnek fontos kiegészítő részét képezik. A telepítési törvényről a vélemények különbözők lehetnek. Azonban bizonyos, hogy ennek a törvénynek a megalkotása jelentős lépés hazánkban az organikus birtokpolitika megvalósulása felé. A lényeg az, hogy kihasználjuk mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a törvény rendelkezései magukban foglalnak, mert csak így tudunk a törvény holt betűiből élő és reális valóságot létrehozni. A telepítés három döntő faktora: a föld, a pénz és az ember. Emberanyag bőségesen áll rendelkezésre. A kisgazda családok másod-, harmadszülött fiai, a mezőgazdasági cselédek, a törpebirtokosok, a földmunkások mind kiváló telepes anyagot szolgáltatnak, akikből kellő irányítás és támogatás mellett — tekintettel a magyar nép nagyfokú földszeretetére, szívósságára és kitartására — kiváló telepesek lehetnek. A másik faktor a föld, csak korlátolt mennyiségben állhat rendelkezésre. Magyarország 16,081.844 kat. hold kiterjedésű mezőgazdasági területéből a szántóföld a legújabb statisztikai kimutatások szerint mindössze 9,762.974 kat holdat tesz ki (tehát az a terület, amely a telepítésnél elsősorban jöhet számításba és amely tulajdonképen biztosítja a népesség eltartását.) Ha minden egyes törpebirtokost, mezőgazdasági cselédet, kisbirtokost és földmunkást családtagjaikkal együtt földhöz akarnánk juttatni, egy-egy személyre nem is egészen 3 kat. hold szántóterület jutna, már pedig egy önálló kisgazdaság létesítéséhez kb. 15 kat. hold közepes minőségű föld szükséges. A telepítési törvényjavaslat indokolásában Darányi miniszterelnök úr kijelenti, hogy számításai szerint 25 év alatt a felhasználható vagyonváltság és a köztartozások fejeben leadandó földekkel együtt kb. 270.000 kat. holdnyi területnek a megvásárlásával és kisbirtokokra való osztásával számolhatunk és ugyanazon idő alatt kb. 150.000 kat. holdnak kishaszonbérletek céljára való felhasználása válhatik lehetővé és ilymódon mintegy 34—35.000 önálló kisbirtoknak a létesítése. Ezek szerint cca. 400—450.000 kat. holdnyi az a terület, amely a telepítés szempontjából figyelembe jöhet. Tehát egy törvényszabta adottsággal állunk szemben, amellyel számolnunk kell. A harmadik tényező a pénz. A pénzkérdés megoldásától függ mindenkor és mindenhol a sikeres telepítés. A telepítés pénzügyi lebonyolítására a törvény teAz Országos Közgazda Testület tudományos elöadá.-sorozatal ól. lepítési alapot létesített, amely a kövekező forrásokból táplálkozik: 1. az állami költségvetés terhére 10 éven át igénybeveendő legalább évi 2 millió pengő, további 10 éven át legalább évi 2 és y2 millió pengő, 2. a gazdatartozások rendezésének elősegítésére legalább 100 millió aranypengőt eredményező kölcsönből 15 millió pengő, 3. az elővásárlási alap rendelkezésére álló kb. 3 millió pengő, 4. a telepítési alap állagához tartozó vagyon gyümölcsöztetéséböl eredő jövedelem és végül 5. az ingatlanok felhasználásával kapcsolatban az állam irányában teljesített minden szolgáltatás. Véleményem szerint ez a pénzügyi fedezet nem elegendő a telepítésre és önálló gazdasági üzemet alkotó kisbirtokok létesítésére, különösen akkor, ha tekintetbe vesszük azt is, hogy az állami hozzájárulás y4 részét házhelyjuttatás céljára kell igénybevenni. A meginduláskor az elővásárlási alap rendelkezésére álló 3 millió pengő, valamint a gazdatartozások rendezésének elősegítésére felvett kölcsönből igénybeveendő 15 millió elegendő összeg a telepítés megindításához, különösen ha figyelembe veszszük, hogy rendelkezésre állanak vagyonváltság címén az állam tulajdonába jutott, de még át nem adott ingatlanok, amelyek cca. 14.000 holdat tesznek ki, valamint az illeték- és adótartozás erejéig, amely összeg kat. holdanként 500 P-ős vételárral számítva, 30.000 holdnak felel meg. A fentemlített összegek és rendelkezésre álló területek felhasználása után a költségvetésben megállapított 2, illetőleg 2 és y2 millió távolról sem elegendő a telepítés továbbfolytatásához. A telepítési alap kimerülésével kell számolnunk annál is inkább, mert ha a telepes bírtokszerző a telephely vételárának 30%-át készpénzben lefizette, kérheti, hogy az állam az ingatlan tulajdonjogát szerezze meg és vele az ingatlanra vonatkozólag adás-vételi szerződést kössön. Az államnak ezzel szemben még a birtokbavétel előtt az ingatlan vételárának 100%-át kell készpénzben kifizetni, ha az átengedésre kötelezett ingatlan területe a 3.000 kat. holdat meghaladja, míg egyéb esetekben a vételár kétharmadát. A telepítési alap nem fog rendelkezni azzal az összeggel, hogy építkezési kölcsönöket folyósíthasson és a műszaki munkálatokkal, a szükséges talajjavításokkal, valamint a telepesek irányításával, ellenőrzésével és kulturális támogatásával kapcsolatban felmerülő költségeket fedezhesse. Arra pedig nem lehet számítani, hogy a telepes birtokszerzőknek egy nagy része rendelkezzék azzal a készpénzösszeggel, amely a telephely vételárának kiegyenlítéséhez szükséges lenne. Nézzük, hogy mennyi pénzzel kellene rendelkeznie a telepesnek ahhoz, hogy egy cca. 15 kat. hold területű ingatlant megvásárolhasson és azon önálló gazdasági üzemet létesíthessen. 15 kat. hold közepes minőségű föld vételára kat. holdanként 509 P 7.500 P lakóház és gazdasági épületek építési költsége 2.000 P gazdasági élő és holt felszer., vmint forgótőke 2.000 P Összesen 11.500 P A telepes birtokszerzőnek, ha adásvételi szerződés útján jut a telephely birtokába, rendelkeznie kell az ingatfan vételárának 30%-ával, vagyis . 2.500 P-vel a gazdasági élő és holt leltárral, valamint forgótőkével 2.000 P-vel Összesen 4.250 P-vel 48