Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1937 / 3-4. szám - A király-kérdés - Az értékállandóság és a jog
Kúria P. VII. 2132/1935. sa döntésében. Kimondotta ugyanis, hogy pusztán az a körülmény, melyszerint a fél az értékállandósági kikötés szándékával, oly időpontban határozta meg a szerződést dollárban, amidőn ezen valutának értékét általában változhatatlannak hitték, 3 hogy ő a díjakat is araiiy-doliáir árfolyamon (5.72") fizette: — még nem elegendő az értékállandóság! kikötés fennforgásának megállapítására (ezt kifejezetten ki keiliut volna kötni, vagy legalálbb is magában a szerződésiben kifejezésre kellett volna juttatni). Az ilyen megállapodás eszerint a számolási érték kikötésének hatályával bír. tehát az esedékességi átszámítás ezerint fizetendő Megállapíthatják, hogy ez a döntés is 0'ismeri az értékállandóság i kikötés lehetőségét és h; túJyoaságát s pusztán csak azt állapítja meg, hogy a köfeOezettségnek egyszerűen „dollárban" való maghatározása magában véve értékállandósági kikötést nem képez. — Fzzel izemben hatályos értékállandósági kikihéa fennforgását állapította meg a Kúria aiz „aranykorona" életbiztosítások esetében. Ezeknél ugyanis a kirovó pénznem az „aranykorona" volt, míg a lerovó pénznem átszámítási aránya dollárban állapíttatott meg. (A biztosítási tőke: 20.000.— ar. Kor., e az aranykorona 1/5 U. S. A. dollárral számítandó). Minthogy azonban a dollár értékét nagy mértékben elvesztette, a Kúria úgytalálta, hogy ezen valuta már nem alkalmas — a jelen esetben érvényes értékállandósági kikötés mellett — az átszámítási arány meghatározására és így helyette az 1925:XXXV. t.-c. 25. §-át kell alakalmazni. Eszerint pedig! 1 aranykorona = 1.1585365 Pengővel, vagyis a forgalom felkerekítcse szerint 1 Pengő 16 fillérrel. (Kúria P. VII. 140/1935. sz.) A válságos időkben az értékállandóság biztosítására nemcsak a bírói gyakorlat, hanem a törvényhozás 19 sietett a felek segítségére lenni. így jött létre az átértékelési (valorizáció) gyakorlat nyomán a magánalkalmazottak nyugdíjának, majd később a magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló 1928 :X1I. törvénycikk. Valorizáció alatt értjük a kötelezettség névétékének a kikötöttnél magasabb összegben való bírói megállapítását, melynek szükségessége a pénz értékcsökkenése miatt merült fel. Bár az említett törvény ma már igen sokat vesizitett aktualitásából, mégis kihatásaiban lényegesnek tartjuk a jövőre nézve. Ugyanis rendelkezéseiből kitünőleg az értékállandósági kikötés hatályosságát rendelkezési körében is elismeri. így kimondja, hogy átértékelésnek van helye akikor is, ha a felek aizt eleve határozottan kikötötték, — továbbá, hogy a jelzálogjog névértéke és annak alapjául szolgáló követelés valorizált értéke közötti különbözet a telekkönyvbe új rangsorban bejegyezhető akkor is, ha a felek a jelfáiogterhet a valorizálás veszélyével vállalták magukra. Ugyancsak az értékállandóság lehető biztosítását célozta a „gazdasági lehetetlenülés" szabályainak bírói kidolgozása is. Ugyanis a Kúria P. IV. 1515/1925. ez. klasaezikufl döntése óta az állandó bírói gyakorlat szerint, ha az általános gazdasági viszonyokiban beállott mélyreható változások folytán a felek kölcsönös kötelezettségeinek gazdasági egyensúlya felborult, úgy, hogy az egyik fél a másik kárára nem várt aránytalan nyereségre tenne szert (ú. n. gazdasági lehetetlenülés): — a bíróság a méltányosságnak megfelelően a felek kölcsönös kötelezettségeit módosíthatja, vagy az egyik felet, esetleges kármegosztás mellett, elállásra jogosíthatja fel. Ugyanezen okfejtés alapján mondta ki a Kúria, hog\ az ú. n. „árfolyamsyavatosság" (cuisus garantia = szavatosság a kirovó és lerovó pénznem közötti esetlege^ árfolyam-különbözet megtérítése iránt) esetében, ez a kötelezettség nem terjedhet túl azon a mértéken, amit a felek a megállapodás kötésekor számításba vehettek. Az értékáillandóisági klauzula céljaira hasizná latosa^ a termény, arany vagy valuta „természetbeni", „valóságos" (effektív) szolgáltatása iránti kikötések. 13ár a/, ily kikötés a Kcresk. törv. értelmében (326. §•) hatályos, annak teljes gyakorlati érvényesülé-ét jelenlegi a korlátozó rendeletek egész sora akadályozza. 11a a fizetés effeklú aranyban (vagy ar 11 jérmékben) teljesítendő: a hitelezőt választási jog illeti. Vagy elfogadja a fizetést pengőben átszámítva, vagy a fizetés elhalasztását kívánhatja a korlátozó rendelkezése megszűnésének idejére. Ezen időpontig azonban jár a hitelezőnek a kikötött (vagy a törvényes) kamat (410/1932. M. E. sz. r.) Hasonló a jogi helyzet az effektív valuta kikötése esetében, bár a bírói gyakorlat etekintetben még teljesen kialakultnak nem nevezhető. Annyi már ma is megállapítható, hogy itt is megilleti a hitelezőt a már ismertetett választási jog. A kamatok tekintetében azonban teljes a bizonytalanság: egyes döntések szerint jár, mások szerint nem, sőt van olyan (még nem kúriai) döntés is, mely a kikötött kamatok egy bizonyos hányadának megfizetésére kötelezte az adóst, mert az effektív szolgáltatás lehetetlenülése ennek fel nem róható. A pénzszolgáltatás névértékének állandóságát biztosítja a Bolettatörvény (1930:XX1I. t.-c.) a termés előre eladásáról szóié szakaszaiban. Eszerint, ha a termény áladásakori piaci ára a kialkudott vételárnál magasabb: a gazda vagy ezt a magasabb árat követelheti, vagy megfelelően kevesebb terményt szállít — a vevő választása ezerint. Az elmondottakban igyekeztünk áttekintést nyújtani az értékállandósági problémának a jog által is szankcionált gyakorlati megoldási kísérleteiről. Ezeken kívül számos elméleti megoldás ismeretes, melyeknek gyakorlati megnyilvánulásai azonban a jog tükrében eddig még nem jelentkeztek — 9 így ismertetésük cikkünk kereteit meghaladják. LÉGVEDELEM — KERESZTMETSZETBEN ES MOZIBAN A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRON. A légvédelmi kiállítás már a mult évi Budapesti Nemzetközi Vásáron is szenzációt keltett. Az április 30. és május 10. körött tartandó idei vásár légvédelmi csoportját egészen újszerű alapon tervezik megvalósítani. Az eddigi tervek szerint emeletes házat szálndiékoznak keresztmetszetben felépíteni, ahol a közönség a lakókat is látja, amint riadójelre mindazokat a védelmi cselekedeteket végzik, amelyek légi támadások esetén szükségesek. Ugyancsak tanulságosnak ígérkezik a légvédelmi csoport keretében felállítani tervezett mozgeszinház programmja, amelyet különböző magyar és külföldi légvédelmi filmekből állítanak össze. 29