Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 19-20. szám - Mit kell tudni az új gazdarendeletről?

Magyar-Francia átvételével összefüggő súlyos kötelezettségekkel? Az átvett intézet díjtartalékhiánya ugyanis körülbelül 3.5 millió pengő. Ezenkívül arról is beszélnek, hogy a Magyar-franciánál idők során a nyugdíjalapot is alaposan megcsonkították és ez az alap szintén rekonstrukcióra vár. Miután a föladat most már a Fonciére biztosítóra hárul, elképzelhető, hogy a rendezés nem fog a legsimábban menni. Mindez elég világos ott, ahol a szociális követelmények teljesítésével szemben túlnagy érzéket amúgysem tanúsítanak. Hiszen a Fonciére csaknem 75 éve működik és a tengersok idő alat az egész nyugdíjalapja mindössze félmillió pengőre emelkedett, dotálván ezt az alapot évente átlag 7000 pengővel, évi másfél millió bruttó bevétel mellett. A Magyar-Francia nyugdíjalapja — legaláb papírforma szerint — szintén körülbelül fél millió pengő, amit pótolni kell, anál is inkább, mivel itt szerzett és elismert jogokat kell teljesíteni. A Magyar-Francia díjtartalékhiánya — mint előbb jeleztük — 3.5 millió pengő. Az összegnek a felét a Münchenéi' Rück, mint főrészvényes kifizette, a másik felére nézve pedig a Magyar-Francia halasztást kapott. Most, hogy az átvétel megtörtént, a Fonciére ugyancsak szerette volna igénybevenni a fizetési kedvezményt, ezt azonban nem kapta meg és így a díjtartalékhiány hátralevő összegét be kell fizetnie. Gazdasági körökoen túlvérmes reményeket a Fonciére—Magyar-Francia tranzakcióhoz nem fűznek. Tudni illik egy válságba került biztosítónál nem csupán díjtartalékhiány pótlásáról kell gondoskodni. Mindennél kétségtelenül fontosabb az anyag, amelyen az intézmény felépül. Miután az utóbbi években az üzletszerzőket kancsukával hajszolták, csakhogy a túlmagas föntartási költségeket előteremthessék, nem valószínű, hogy az anyag átdolgozása megfelelő eredményei járna, annál kevésbé, mivel a meglevő és jogerősen elfogadott biztosítások feltételein változtatni nem lehet, különösen nem az életágazatban. A szakemberek attól tartanak, hogy a Fonciérct a Magyar-Francia anyaga épp úgy inficiálni fogja, mint ahogy inficiálta a korábban intakt Magyar-Franciát a Frankfurti, meg a Pátria Biztosító. A gazdasági életben nincsenek csodák és varázslatok, csak szigorú és kérlelhetetlen törvényszerűségek." ERŐSÖDIK, vagy nem erősödik a szélsőjobboldali irányzat, ez most a kérdés és ezt nem az antiszemitizmusból kell megítélni. Mert antiszemitizmus mindig volt nálunk és lesz is sokáig. Az a jelenség, hogy az antiszemitizmus most erösebb, mint annakelötte volt, nem jelzi a szélsőjobb erősödésének a fokozatait. Igaz, hogy amire eddig azt mondották, hogy „hideg" antiszemitizmus, az most forró lett kissé, de ez az általános hőmérséklet jele. Ebben a forró hangulatban minden melegebb, mint azelőtt volt. Azoknak van igazuk, akik a forradalmi idők kezdő erjedéséhez hasonlítják ezt a mai közhangulatot. De azoknak is igazuk van, hogy ezért félnek, mert tudják a sorrendet. Amikor a 18-as év forradalma a falvakban kitört, akkor a nép előbb kirabolta a zsidók boltját, majd amikor ezzel elkészült, akkor elkergette a jegyzőt és végül, hogy ne tegyen neki senki szemrehányást viselkedéséért, elűzte a falu papját is. Ez volt a sorrend, hogy a mostani hangulatból sokan erre a sorrendre következtetnek, van benne ráció .. . i\orii|v es JL szemle Egy készülő könyvről E hó folyamán Petrichevich Györgynek ,,Elnémitott magyar igazságok" címen új műve fog napvilágot látni. Szerző, — aki nemrégen a Jogászegyletben dr. OsvaM , István elnöklete alatt „A dynaetia közjogi helyzete Mohácstól—18()6-ig" címen feltünéstkeltö előadást tátott — tudományos körökben már ezelőtt II) esztendővel elismert hírnevet vívott ki magának, amikoris bebizonyította, hogy a Katonai Mária Terézia Rend-intézmény úgy államjog!, mint történelmi szempontból magyar királyi rendalapítás volt, nem pedig osztrák, amint ez eddig a köztudatban élt éis hivatalosan isi így szegeztetett ie. Petrichevich György megállapításai pro és eontra széles [•rétegekben heves vitákat váltottak ki. E jogi vitáknak hullámai oly magasra csaptak, hogy a szóbamforgó témát in HM ak a aapisajtóbn és brosúrákon taglalták állandóan, hanem még a Magyair Kir. Tudományos Akadémián i-* Lét előadásban tárgyalták; dr. Marczali Henrik egyet, tan. mellette dr. Polnerödön pedig ellene. Végre is «ikeiül* szerzőnek ellenfelei állításait az általa felderittt, eddig teljesen ismeretlen adatokkal, éles jogászi elmével alátámasztott érvekkel teljességében megcáfolnia. Pefarichevieh tudományos megaillapozottságtú bizonyítékait hivatalosan is elfogadták. Ennek volt eredménye az, hogy az eddig idegen rendként kezelt Katonai Mária Terézia Rend-et a magyar királyi kormány magyar rendnek és alapítványnak ismerte el és az általa kiadott ,.Magyarország tiszti cím- és névtárá-ba is így vették fel. Nagy érdeklődéssel és várakozással tekintünk tehát az új munka elé és üdvözöljü'J abban a remányben, hogy ez a mű is, úgy mint az előzőek, nagyfontosságú i'ij megállapításokkal fogja gazdagítani a történelmi iV jogi tudományt. A szerzőtől könyvére vonatkozólag a következő rövid ismertetést kaptuk: A könyv lényege és vezérelve: A ma;var királyság eszméje az igazság fényében. „Amint egy csepp vízben benne van az egész tenger, úgy a Mánia Terézia rendkérdéebsn is bennfoglaltatik az gesz magyar alkotmány." Ez nem túlzás! : Nem szabad precedenst teremtenünk egyes jogko feladásával. Ez a magyar alkotmány meglékelését, súlyos elvi kérdések megsértését jelentené. Tudományos téren új utakat mutat, friss 'forrásokat nyit, ösztönzést nyújt a törekvő magyar fiatal tudósgenielráicáó kutatássalihozi éa egyben figyelmeztet e/irányú kötelseégeirlkr. Anyaga: a) Évszázadokon át zavaros és meggondolatlan, életbevágó, alapvető mgyar alkotmányjogi kérdések tisztázása a Mária Terézia vitézi lovagrend közjogi illetősé'gének és alapítványi vagyonának kérdésével kapcsolatosan. Nem szűken elhatárolt rendügyről, hanem az egész magyar alkotmányt felölelő kérdések sorozatáról yan szó. 143