Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1937 / 17-18. szám - Kompenzáció a házassági bontóperben
alapszabályok 9. §-ában a rendkincstár teljes ellátására megállapított százötvenezer forint évi jövedelem a töke után el lesz érve. Valamint tehát a többször említett vi'.ézi rendnek tett eme alapítványunk és javadalmazásunk tárgya a Mi katonaságunknak államaink minél bálrabb szívű védelmezésére való serkentése és mely egyszersmind a Reiul alapszabályaival mindenben, és legpontosabban van és marad egybekötve, úgy semmikép sem kételkedünk, hogy az uralkodásban utódaink nem kevésbé fognak igyekezni ezek pontos követését minden időkben keményen betartani, A királyi hatalom jelen'egi ideiglenes szünetelése alatt az uralkodásban Magyarország Kormányzója mint államfő az utód. A rendi intézményt, mint a magyar királyság, azaz a monarchikus államforma attribútumainak egyik, a magyar katonai dicsőséget hirdető intézményt, az alapító Királynő akarata értelmében érintetlenül kell Magyarország törvényesen megkoronázott királyának átadni. Addig a rendi szabályok világos rendelkezései szerint és közjogilag is Magyarország Kormányzója hivatott az 1919 március 23-án Éckartsau-ban kelt krályi parancs végrehajtására, vagyis arra( hogy a nagymester autonóm jogait a királyi hatalom szünete'ésének ideje alatt gyakorolja s a Rend ügyeit tovább vezettesse, mint aki ezidöszerint éppenúgy törvényes feje és legfőbb gyámja a Rendnek, miképpen Kormányzója a magyar Királyságnak is. azokat nyomatékkal kezelni, s így az ahhoz értetődőleg felajánlott bancotőkét, mint állandóan záradékolt évi 5%-kal kamatozó alapítványi vagyont teljesen csorbítatlanul fogják hagyni. A Királynő ezen parancsát még az összeomlás után is kétségtelenül teljesíteni lehetett vo'na, ha a jogrend helyreállta után a Rend vezetősége Magyarországra jön s a vagyont egy bizonyos kulcs alapján az utódállamokra mie'öbb felosztja. Ilyen értelemben maga az osztrák kormány még 1919-ben ajánlatot is tett ezt a kedvező alkalmat azonban wien-i közegeink sajnos elmulasztották. Ezekután megjarancsoljuk és elrendeljük a Mi miniszteri banco-bizottsági és pénztár-igazgatósági elnökünknek és összes udvari pénzügyi hivatalainknak, Tehát jelen okmány szerint sem osztrák, hanem udvari, s mint ilyen csakis a magyar Királynő, nem pedig a császári hitves és hűbéres főhercegnő — udvari hivatalai. hogy a fent mondott Katonai Rendre vonatkozó eme alapítványi rendelkezésünknek a fentírt teljesítését legengedelmesebben végrehajtsák, s abban, súlyos kegyvesztésünket elkerülendő, semmiféle módon soha legkisebb hiányosságot felmerülni ne engedjenek. Az összeomlás után csakis az il'etó magyar hatóságokra vonatkozik, miután a rendi alapokmányok csakis Magyarországon bírnak továbbra is változatlanul törvényerővel. Ezt a joghelyzetet azonban nem ismerték fel kellőképpen. Minek hiteléül ezen, a Mi Császári Kir. és Főhercegi nagyobbik függő pecsétünkkel ellátott Alapítólevél, Szintén téves! Mária Terézia császári címen nem gyakorolhatott felségjogokat, tehát ez a jelző nem előzheti meg a magyar királyi jelzőt, de szigorúan véve még a föhercegit sem. mely kelt Bécs fő- és székvárosunkban, Krisz'us, a mi Kedves Urunk és Boldogítónk malasztteljes születése utáni Egyezerhétszázhatvannegyedik év január 31-én, országiásunk 24. évében. Helytelen! Bécs a királynőnek csupán székvárosa volt, de nem volt fővárosa — egészen eltekintve Magyarországtól — az örökös királyságoknak és országoknak, melyek összefüggésükben sem a kották egységes birodalmat, sőt mint egymástól teljesen független országegyedek 1775-ig még vámvonalakkal is el voltak egymástól választva. Bécs, 1764. I. 31. Mária Terézia s. k. Kaunitz-Rittberg W. A. s. k. mint rendi kancellár. Kaünitz, a ikjra yriptŐl kinevezett rendi kancellár, nem osztrák kancellár volt, amint ez a köztudatban ma is tévéien el van terjedve, hanem a szuverén királynő kancellárja, s mint ilyen egyben külügyminisztere. Csak mint kir. miniszter volt abban a ihelyzetben, hogy a német-római biroda'omtól függetlenül, az európai udvaroknál a király nő — és nem a főhercegnő — külpolitikáját vezesse. Ő szentséges Császári és királyi Apostoli Felségének saját parancsára (Pro domo: mint már említettük, a császári címzés nem előzheti meg a királyit) Hochstaetter Elias s. k. (Függő pecsét.) greffier. Hivatalból igazolom, hogy ez a másolat a cs. kir. titkos házi és udvari állami levéltárban őrzött eredetivel szószerint egyezik. Bécs, 1842. június hó 10-én. A cs. kir. titkos házi és udvari állami levéltárból báró Reinhardt Ignác s. k. cs. kir. udvari tanácsos, a cs. kir. titkos házi, udvari és ál'ami levéltár igazgatója. A fordítás hiteléül: Budapest, 1935. szeptember 24. A Katonai Mária Terézia rend magyar irodájának körpecsétje. Kisfaludy s. k. titkár. • •• Kompenzáció a házassági bontóperben Szeme^szemért, fogat-fogért, mondja az ótestamentum és Szent István egyes törvénycikkei, százszázalékig keresztüvivén azt az elvet, hogy amit nem szabad az egyiknek, nem szabad a másiknak sem, illetve a büntetés a bűnnel legyen azonos. A modern törvényhozás a íuult avult fogalmait elveti s e gondolatnak ma már alig találjuk nyomát. Azaz nézzük csak a házassági bontópereket. A 80/a szakasz szerint a házasság az egyik házasfél kérelmére felbontkató, ha a másik házasfél a házastársi kötelességeket, a taxatíve felsorolt kényszerítő bontást követelő bontóokokon kívül, szándékos magaviselet által súlyosan megsérti, ha a biró a házasfelek egyéniségének és életviszonyainak gondos figyclembevételr'-voi meggyőződött arról, hogy a felsorolt okok vaíameylike következtében a házassági viszony annyira fel van düh a, hosy a 123