Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 15-16. szám - A Mária Terézia Rend vagyonjogi helyzete

Rovatvezető : Fehér Andor dr. A Mária Terézia Rend vagyonjogi helyzete rta: us. PETRICKEVICH GYÖRGY ny. ezredes I A Katonai Mária Terézia Rend vitézei vagyonuk helyreálítására irányuló törekvéseikben, szerzett jogaik szorgalmazásánál nem csak az alapszabályokra hivaíkozhatank, hanem arra a törvényes védelemre is, melyben az államhatalom minden polgárát részesíteni köteles oly jogsérelem esetén, melynek jóvátétele csakis állami segítséggel lehetséges. így például, Magyarország egy másik nagy autonóm intézményét, a budapesti Királyi Pázmány Péter Tudomány Egyetemet ért sérelme esetében is a magyar állam segítette és juttatta diadalra a cseh-szlovák állam ellen folyatott vagyonjogi perében s éppen miuán a magyar rendvitézeknek Ausztriával szemben fennálló anyagi, illetve jogsérelmei semmiben sem különböznek a Pázmány Péter Tudomány Egyetemnek a cseh-szlovák állammal szemben érvényesített vagyonjogi igényeitől, hisszük, és reméljük, hogy a rendvagyon kérdésének megoldása, mely az igazságnak, a törvényekbe s az állam jogrendjébe vetett hitnek követelménye, ezenkí vül Magyarország történelmi, közjogi, katonai és tudományos érdekeinek, eredményes lesz. A következőkben rámutatok néhány foltosabb momentumra és párhuzamot vonok a két autonóm intézmény közt fennálló analóg esetek között: A felperes egyetem a trianoni szerződés 250. cikkére való hivatkozással kérte az ingatlanai tulajdonjogára nézve a cseh-szlovák kormány által gyakorolt kényszerrendszabályok megszüntetését és az illető javak oly állapotban való visszaadását, amelyben azok a szóbanlévő rendszabályok alkalmazása előtt voltak. Ugyanez áll a Katonai Mária Terézia Rend .esetében is. Maga a m. kir. kormány követelte 1921 novembei 17-én 'tartott miniszterközi értekezletén a Magyarországra eső vagyonrész azonnali visszatérítését az 1918 november 3—íki vagyonállag szerint. Az osztrák kormány ugyanilyen értelmű határozatot hozót (lásd az osztrák igazságügyminiszterium 375/A. sz. döntését 1919. VI. 19-ről). Az Egyetem kártérítést kért az elmaradt haszon fejében és egyéb kárainak megtérítését, és kártérítést azokért a birtokokért, melyek esetleg természetben viszsza nem adhatók. Ez a kártérítés ex aequo állapítandó meg. Ugyanezen jogon követelik a magyar rendvitézek a kártérítést az őket ért nagy anyagi károkért, melyeket hebizonyitottan az osztrák kormányhatóságok megfontoltan az osztrák államkincstár érdekében okoztak. (Lásd Petrichevich erről szóló könyvei II. részét). A budapesti m. kir. Pázmány Péter Tudomány Egyetem eredete Pázmány Péter bíbornok-hercegprímás, esztergomi érsek által Nagyszombaton alapított egyetemre nyúlik vissza. Az 1635. V. 12-én kelt alapítólevél az Egyetem szervezetét, irányítását és igazgatásét a jezsuita rendre bízta. A bíboros kérte az Egyetem alapítólevelének jóváhagyását a magyar királytól, választott római császári minőségében is. Evvel kapcsolatban az egvetemrül mint Stúdium Generale-ról emlékezik meg. II. "Ferdinánd úgy is, mint magyar király, úgy is mint a római szent Birodalom császára 1635 október 18-án ke!.: okiratában hozzájárulását megadta, a bíboros fentemlített alapítólevelét jóváhagyta és felruházta az Egyetemet a római Birodalomban levő bármely más főiskola; Stúdium Generálé, akadémia és egyetem szokásos előjogaival. , Fentiek szerint tehát a Katonai Mária Terézia Rend alapításának körülményei nem kevésbbé nyugosznak magyar jogalapon, mint a Pázmány Péter Tudomány Egyeteméi. A nagy királynő a Rend alapítólevelében nem hivatkozik sem a német-római császárra, sem a német birodalomra — amint azit az Egyetem esetében II. Ferdinánd teszi, — hanem a Mária Terézia Rend alapítás kizárólag magyar királyi szuverén hatalomból folyik: „királyi országló hatalmunk teljéből akarjuk, megállapítjuk és elrendeljük . . ." (lásd alapítólevél). Ezenkívül a Katonai Mária Terézia Rend hatásköre csak a királynő örökös királyságai és országai területére szorítkozott, míg az Egyetem látogatásának „joga" a magyar király és német császár összbiroclalmára terjedt ki. 1773-ban bekövetkezett a jezsuita rend feloszlatása és evvel felmerült az oktatási rend újjászervezésé— nek szükségessége. 1777-ben az Egyetem Nagyszombatról Budára költözött, egyidejűleg az oktatás ügyrendjének újjászervezése következtében (az 1777. évi Ratio Educationis) szervezete változtatásokat szenvedett. 1804. január 20-án I. Ferenc király (mint császár II. Ferenc( kiadta „új adománylevelét" a most már" Pesten elhelyezett Egyetem javára: ez okirat útján a király újból az egyetemnek adta „örök adomány és alapítvány jogcímén", különösen az 1775. évi és 1780-ban megerősített adományok tárgyait, melyek a vegyes döntőbírósági eljárás tárgyát alkották. Hasonló változás állott be a Katonai Mária Terézia Rend ügyében is, amikor a napóleoni háborúk következtében annak újjászervezésére volt szükség. Továbbá az 1918—iki összeomlás után a beállott új joghelyzet következtében, amikor IV. Károly király a felségjogok gyakorlásáról lemondott (lásd az 1919. llf. 23-án kelt nagymesteri parancsoti). Az Egyetem jogi személyisége. A tények és okiratok vizsgálatából kitűnik, hogy az Egyetem kezdettől fogva, mint jogi személy szerepelt és hogy ezt a képességét a magyar állam mindenkor elismerte. Analóg az eset a Katonai Mária Terézia Rendnél j) Kivonat: „Minthogy azonban Én a Rend érdekei nek és tagjai alapítványjogi Jgényeinek („szerzett jogok/-) állandó megóvását melegen szívemen viselem, elrendelem, hogy Engem ebben a feladatban a Rend Kancellárja helyettesítsen (jelenleg József kir. herceg). Elvárom, hogy a Rend ügyei — a változott viszonyok adta körülmények figyelembe vétele mellett — szigorúan a rendi alapszabályok . . . értelmében továbbf!) vezettessenek . . ." Eckartsau, 1910. március 23-án. Károly s. k.. 112