Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 13-14. szám - A háború utáni Magyarország

lásként hoznak fel, hogy Nyíregyházán minden termésnek azért alacsonyabb az ára, mert a fuvardijak terhelik a messzefekvö exportpiacok miatt és ugyanezen okból minden drágább, amit a városnak kell beszerezni, például iparcikkekben. Mert ha ez így is van a földrajzi helyzet miatt, akkor talán változtatni (kellene a — földrajzi helyzeten? Nem, hanem a gazdasági politikán, miután mégsem lehet egy ötvenezres lakosságú várost ide-oda tologatni, viszont az irányítást lehet a viszonyokhoz és szükségletekhez mérten idomítani. Most csak röviden hoztuk fel jellemzésként ezt a ,pár megjegyzést, legközelebb várospolitikai szociográfiát fogunk festeni a költségvetési számoszlopok alapján. MOST SZABADSÁGRA ment a Ház októberig, megoldván a legutolsó és legnehezebb, illetve nagy izgalmakat keltett problémát is: a kormányzói jogkör kiterjesztését és az utódlás kérdését. A méltóságos Felsőház is nemsokára kész mindennel és szintén mehet pihenni. Szóval mindennel elkészültünk pontosan, csak néhány kérdés maradt még megoldatlanul. Vannak, akik azt mondják, hogy ezek lettek volna a legfontosabbak és sürgősebbek, d ehát a vélemények különbözőek, éppen ez az alapja a parlamentárizmusnak. Illetve ezek a különböző vélemények összehangolására találták fel a parlamentárizmust. Ilyen megoldatlan kérdés a választójogi kérdés is ... MÁR TÖBB alkalommal reámutattunk azokra a hiányosságokra, amelyek a közületi pénzkezelés terén fennállanak. Ugyanis túlon-túl sok az uram-öcsém, édes-bátyám, kérlek-alássan, s egyéb bizalmat-elölegezö érintkezési mód a hivatalokban feljebbvaló és alárendelt között. Ez mégjobban meglazítja azt a fegyelmet, amit a pénzkezelés már természeténél fogva is megkövetel. Ez a bizalmaskodás, bármilyen szép magyar úrivonás a társadalmi életben, éppenoly ártalmas és felesleges a hivatalokban. A jóhiszemű, mindenkinél korrektséget feltételező flejebbvalókat ez feltétlenül kényes helyzetbe hozza az anyagi ügyek vizsgálatánál, annyira, hogy inkább, (hiszen sértés volna bizalmatlannak lenni!) látatlanban aláírnak és elhisznek mindent. Ennek meg kell szűnnie. Vagypedig a pénzkezeléshez mindenütt zsidókat kellene behelyezni, mert ezekkel szemben nem állana fenn az a nagy bizalom és bizalmaskodás a dzsentri feljebbvalók részéről, ezeknek jobban a körmükre néznének illetékesek és legilletékesebbek. De akárhogyan van, változtatni kell sürgősen a jelenlegi pénzkezelési rendszeren és úgy véljük, ebben a vonatkozásban a legfelsőbb állami számszéknek kellene hatályosabb szerepkört biztosítani, permanensebb ellenőrzés formájában. Mégpedig minél hamarabb. Mert már régebben megmondottuk, hogy kétféle panama van nálunk: az egyik, amire már rájöttek és a másik, amire még nem jöttek rá . . . Kpixifv es .iL% J9\ 1 I® i I \*JwZ. ^ioltfoirat sremle „ Jogállam, 1937. május—június hó. (Szerkesztik: G a á r Vilmos és Szálai Emil.) Közli Mendelényi Lászlóinak, a pestvidéki törvényszék elnökének egyik előadását ,,Az ügyvéd szerepe" címen, amelyben igen szellemesen hasonlítja össze az angol szokásokkal és mentalitásokkal a hazai viszonyokat. Ugyancsak hozza Angyal Pál professzornak egyik előadását, amely a pszihoanalizis és büntetőjog viszonyát tárgyalja A sok értékes cikk közül felemlítjük még Goltner Dénes szegedi ügyész érdekes fejtegetését a jogalkotás és jogalkalmazás viszonyának újabb alakulásáról. Magyar Jogi Szemle, 1937. június hó. (Szerkesztik: Angyal Pál és Nagy Dezső Bálint.) Tóth György kúriai bíró írt értékes, alapos cikket „A budapesti házasságok" címen, amelyben a bíró szemével és a jogász tapasztalatával igen szellemes szociográfiát rajzol a fővárosi házasságokról. Jellemző, úgymond, hogy a statisztika, amelyből bő anyagot idéz, a házasságot csak mint jogi formát regisztrálja, de azt nem mutatja ki, hogy valóban hány házasság áll fenn. Szentirmay Ödön és Rácz György írtak még cikket, utóbbi a rémhírterjesztők büntethetőségéről, igen aktuálisan. Magyar Katonai Szemle, 1937. június hó. (Szerkeszti: vitéz Berkó István.) Első cikkeként hozza Dieens Gyula és Horváth Ferenc főhadnagyok pályadíjat nyert hosszú, illusztrált értekezését „Az elmélet helyettesítése a csapatképzésben gyakorlati eszközökkel és módszerekké!" címen. Igen szellemes gyakorlati példákat hoznak fel az elméletek helyes érzékeltetésére, amire igen nagy szükség van a kisebb müvetségű elem gyorsabb kiképzésénél. A háromszáz oldalas vaskos füzetben igen sok értékes és tanulságos cikk van amelyek nemcsupán a hadseregbelieket érdekelhetik, hanem, éppen a repüléstechnika állandó ismertetése révén, mindenkit. Közgazdasági Szemle, 1937. május—június hó. (Szerkeszti: Heller Farkas.) A kettős szám értékes tartalmából felsoroljuk a következő hosszabb értekezéseket: György Ernő ,,A mezőgazdasági hitelválság tanulságai", Bikkal Dénes „Kereskedők és iparosok öregségi biztosítása", végül Kisléghi Nagy Dénes fejezi be e számban igen értékes, nagy munkáját, a „Lélektan és társadalomtudomány az univerzálizmus rendszerében" címen, mely u'.óbbi munka talán jobb helyet kaphatott volna valamelyik társadalomtudo103