Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 13-14. szám - A háború utáni Magyarország

mányi szemlében, miután nem sok köze vna a közgazdasági tudományokhoz, amit csak azért említünk ínég, miután ennek révén az elé az olvasóközönség elé került volna még fokozottabban, amelyet e mű valóban megérdemel. Korunk Szava, 1937. június 15. (Szerkesztik: Széchenyi György gróf és Katona Jenő.) Kerék Mihály: „Izgató jelszavak helyett földet a magyar népnek" című vitairata a Korunk Szava Népkönyvtára legújabb kötete. A rendkívül tartalmas számból kiemelkedik Dietrich von Hildebrandnak, a Chris licher Stándestaat szerkesztőjének „A kétféle illuziunizmus" című cikke, Katona Jenő mélyenszántó tanulmánya: „A történelem nagy némája" és Széchenyi György gróf: „Ártalmas védelem" című rendkívül aktuális cikke. Nagy érdeklődésre tarthat számot Bihary László: „Mit láttam Spanyolországban?" című beszámolója, valamint Imre ]enö kritikája a magyar sajtó egy részének Franciaországgal szemben elfoglalt helytelen maga artásáról. Katolikus Szemle, 1937 június hó. (Szerkeszti M i h e1 i c s Vid.) Teleki Pál gróf ebben a számban fejezi be „Nacionalizmus és internacionalizmus" címen érdekes cikkét. Igen nivós Michel Károly cikke Nagy Konstantinról, valamint Moravek Endre értekezése a hazai németségről. Végül tartalmas szemlék egészítik ki a számot. Cobden, 1937. május hó. (Szerkeszti: Halasi F i s c h e r Ödön.) A konjunktúráról és depresszióról hoz két tanulmányt külföldi professzoroktól. Majd Csetényi József, Karinthy Frigyes, Cavallier József dr., végül Nagy Lajos hosszabb elmélkedése a falukutatásról emeli a lap nívóját. Majd ismerteti az elhangzott Cobden-előadások anyagát. Századunk, 1937. június—július hó. (SzerkesztikVámbéry Rusztem és Csécsy Imre.) A könyvnapra kiadott kettős számban Vámbéry Rusztem írt nagyobb cikket „Szabadság és függetlenség" címen, a tőle megszoko'4 szellemességgel és méiy logikával, törhetetlen pacifista hittel. Polányi Mihály az orosz forradalom tanulságairól értekezik, Farkass Imre pedig a földbirtok szerepéről Európa történekében. Szemlék és jegyzetek egészítik ki még a kettős szám tartalmát. Szocializmus, 1937. június hó. (Szerkeszti: Mónus Illés.) A most divatos falukutatásról ír „Szociográfia" címen cikket Mónus Illés, melyben ismerteti a szocialisták munkáját ezen a téren a múltban. F. Molnár Sándor Gratz Gusztáv „Forradalmak kora" című munkájával vitatkozik és bírálja meg szocialista nézőszögböl, végül Fejtő Ferenc száll vitába Veres Péter parasztíróval a ,,faji"-kérdésben, illetve szocializmusban. Szemlék és jegyzetek egészítik ki a számot. — A Magyar Ruggyantaárugyár Rt. közgyűlése az 1936. üzletévre 3 pengő osztalék kifizetését határozta el. A 11. számú szelvények a társaság pénztáránál és az Österreichinche Kreditanstalt—Wiener Bankverein budapesti főpénztáránál válthatók be. — A Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár rt. igazgatósága megállapította a vállalat 1936. üzletévi mérlegét, ame.y az értékcsökkenési tartalékalapnak 486.188 P 33 fillér veszteséggé! zárul. Az igazgatóság a június 30-ára egybehívott közgyűlésnek javasolni fogja, hogy ez a veszteség a tartalékalapból fedeztessék. — A Bauxit kétszeresére emelte fel az osztalékát. A Bauxit Trust A. G., Zürich igazgatósága megállapította az 1937. január 31-én lezárt üzletév mérlegét. A tiszta nyereség 1,501.742.60 svájci frankot (az előző üzletévben 804.439.32 svájci frankot) tesz ki. Ez a nyereség lehetővé tenné, hogy a társaság részvényenként 6.— svájci frank (az előző évben 3.— svájci frank) osztalékot fizessen. Tekintettel azonban a fennál'ó transzfernehézségekre, az igazgatóság a közgyűlésnek indítványozza, hogy a társaság 1,404.255.32 svájci frankot külön tartalékalapba helyezzen. Ez a tartalék annakidején — az osztalékadó levonása után — kizárólag a 13. sz. osztalékszelvénynek darabonként 6 svájci- frankká! való beváltására lesz fordítandó. A Magyar Általános Hitelbank a nosztrifikált részvények 13. sz. szelvényét a Magyar Nemzeti Bank engedélye alapján darabonként 7 pengőért megvásárolja. 104