Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 13-14. szám - A háború utáni Magyarország

A szegedi szabadtéri játékok ügye Múltkori cikkünkre Pálffy József dr. szegedi polgármester úr az alant közöt helyreigazító sorokat küldötte be hozzánk eközlés végett. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a ltközlés kizárólag az általunk mindig követett , audiatur et altéra pars" elve alapján eszközöljük és nempedig a hivatkozott sajtótörvény értelmében, miután a he yreigazító sorok nem felelnek meg a sajtótörvény idevágó szakaszainak. Különös előzékenységünk folytán azonban még ebben az esetben sem teszünk érdemben megjegyzést ez alkalommal a helyreigazító sorokraj hanem készséggel he yet adunk azoknak. A levél így szól: Szeged, 1937. június 8. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! A Sajtótörvény értelmében tisztelettel kérem alábbi 'helyreigazító soraimnak b. lapja egközelebbi számában helytadni: A „Törvényhozók Lapja" június 1-i számában „A szegedi szabadteri játékok múltja es jelene" cím alatt megjelent cikkben többek között az foglaltatik, hogy „a magánvállalkozás messzire túlszárnya ta úgy az erkölcsiekben, nívóban, mint anyagiakban a háziKezeléses rendszert." „az 1936. évi játékok eiedményét még nem számolta el a bizottság, de nem azért, mert nem ismernek az eredményt, -nanem azért, mert telne* bevallani, hogy mennyi volt a ranzetés. Egyes verziók szerint a rátizetés DO.OOO F körü. mozog." „az idei rendezésről nem sokat tudunk, de már erről is olyan hírek keringenek, hogy nem nagyon biztatóak. Sokan kuogásolják Janovics JenöneK tízezer pengős honoráriumát." Ezek a közlemények teljesen alaptalan, téves, tendeciózusan elierdített információk alapján kerülhettek a törvényhozók Lapja" hírrovatába. A va óság az, hogy a magánvállalkozási rendszer utolsó évében (1935 ) 40.000 K-t meghaladó deficit volt. Éppen ezért kellett a rendezést házi kezelesbe venni. A város közgyűlésének határozatából a szadtéri játékok folyamatosságának biztosítása érdekéből vettük a rendezést Wsfi. évben először házikezelésbe. Nem fe el meg a valóságnak, hogy a bizottság nem mutatta be még az elszámolást. Igenis 'bemutatta 1936. októberi közgyűlésnek, mely szerint akkor, az ide mellékelt 293 számú közgyű ési határozat szerint 7.84b P 97 fillér deficit mutatkozott. A városi számvevőség időközben beérkezett végelszámolása szerint a hiány 3712 F 88 fillérre apadt. Ha számításba vesszük, hogy 3000 P. államsegélyt még mindig nem kapta meg a város és számításba vesszük a 7000 P. leltári gyarapodást, akkor nem csak elenyészik teljesen a deficit, hanem 3287 P. 12 fi lér haszon jelentkezik az 1936. évi rendezésen. Végül nem felel meg a va óságnak, hogy Janovics Jenő 10.0CO P. rendezői tiszteletdijat kap. Tény az, hogy Janovics sem az elmúlt évben; sem a f. évben egyetlen fillér rendezői díjra sem tart igényt. A szegedi szabadtéri játékok nívója és látogatottsága évről-évre örvendetesen emckedik, aminek legteljesebb bizonyítéka a fentiekben közölt anyagi eredmény. Megköszönve Szerkesztő Ur szives készségét, vagyok tisztelettel Dr. Pálffy József Szeged sz. kir. város polgármestere. Tallózás Nyíregyháza költségvetésében Egyik legnépesebb vidéki városunk Nyíregyháza, amely hivatásánál, fejlődési lehetőségénél fogva már túlhaladta egy megyei város kereteit. Valahogyan azonban megakadt a fejlődésben. Okát ennek a város vezetősége, miként ezt a 'költségvetési jelentésből kiolvashatjuk, abban látja, hogy az ország e vidékén már évek óta egymást érik az időjárás okozta csapások és így, mint kimondottan agrár-város, ez akasztja meg fejlődésében, különösen károsan hat ez anyagi helyzetének is a kialakulására. Látszik ez a költségvetésben is, ahol a pótadó már eléri a 83%-ot, a fejadó telier azonban még ennek ellenére is normális, 18.08 pengőt tesz ki az 1936-évi összehasonlító statisztika szerint. Ha nem is vagyunk nagyon elragadtatva a költségvetés indokolásának egyes részeitől, amikor többek között így érvel: „Ha szükséges dolgokat elhagyunk, észszerű takarékosságnak egyáltalán nem mondható, mert az rendszerint utólag bosszulja meg magát." Ez a kissé germariizált kifejezési mód naiv, mert bosszúról nem lehet beszélni, ha csak azt nem nevezzük annak, hogy a „Vegyes kiadások" rovatán a meteorológiai, valamint a temetési költségekhez állították t>e a 8 éven keresztül 5000.— pengővel törlesztendő sikkasztást, melynek eredeti tökéje 41.673.92 pengőt tett ki 1934-ben. Hát mindenesetre stílszerű, hogy az időjóslás és a temetési kiadások közé illesztik be a sikkasztás okozta károkat is, de ilyen bosszúnak mégsem szabad előfordulni. Hogyan lehet egy ilyen megyei városnál ennyit sikkasztani?! A házipénztárból! így aztán érthető, hogy mindent csökkenteni kell és még így is horribilis a százalékos arány az 1,646.88b pengő költségvetési végösszegből 58.8% a dologi és 41.2% a személyi kiadás. A kulturális kiadásoknál jellemző, bogy az e címen előirányzott 21.287.— pengőből 14.766.— pengő a testnevelésre és — 285.— pengő a tanyai népmüvelésre jut és 300.— pengő pedig a városi 'könyvtárnak és mindezeket beleértve a 21 ezer pengőből csak mintegy háromezer pengő jut valóban a „közművelődésre", a többi minden más, csak „művelődés". Miként túlontúl nagy összeget állítottak be a dologi .kiadásoknál az utak öntözésére is, 6000.— pengőt. A bevételi oldalon, a városi földek jövedelménél feltűnő, bogy a búzaala,pon fizetendő 600 holdas Jármytanya bérleténél az átszámítási kurzust 14.38 pengős búzakurzuson számítják és így ennek jövedelme 19.550 pengő 33 fillér, viszont ugyanakkor a 285 holdas katonai gyakorlótérért a'kincstártól bérleti díjként 14.535. pengőt kap a város. Hiszen ha a búzaárnál a szabolcsi paritást vették, akkor is nagyon kevés a 14.38 pengős átlagos búzaár a mai 20.— pengős jegyzéseknél. Mert semmikép sem tudjuk aláírni azt a tételt, amit indoko102