Törvényhozók lapja, 1936 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1936 / 7-8. szám - A német részvénytársasági jog reformja

Az anonymitás leküzdése két úton történhetik: a) Az egyik az, hogy igyekszünk az anonym tömeget a vállalathoz minél közelebb hozni. b) A másik úton haladva pedig egyrészt az igazgatóság hatáskörét kiterjesztjük, másrészt pedig a közgyűlésnek az ügyvezetésbe való beleszólását megszüntetjük. 1. Átalakíthatók-e a bemutatóra szóló részvények névre szóló részvényekké? Kézenfekvőnek látszik itt mindjárt az a megoldás, hogy a bemutatóra szóló részvényeket névre szóló részvényekké változtassuk át. Ez által a részvénytársasági jog anonymitása gyökereiben ragadható meg, mivel a személytelen tőke helyébe a névre szóló részvények lépnének. Egy ilyen elgondolás azonban a részvénytársaság jellegével nem egyeztethető össze. Annak jellegéhez tartozik tudniillik a részvények forgathatósága. A részvény egy könnyen értékesíthető, pénzhez hasonló tulajdont kell hogy jelentsen. A megszerzésére irányuló törekvés csak akkcr nyilvánul meg, ha azok értékesítése állandóan biztosiba van. Ez azonban egyúttal azt is jelenti, hogy a részvényeknek ezt a tulajdonságát mindenképpen meg kell hagyni, hogy a részvénytársaságok pénzügyi alapjai biztosítottak legyenek. Különösen azon vállalkozások pénzügyi alapjaira nézve fontos ez, melyek nagy tömegek széles rétegeiből szerzik be tőkeszükségleteiket. Más szempontból pedig ez a megoldás könnyen ki is játszható. Ezért egy oly részvényjogi tervezet, mely az anonymitást ily módon óhajtja korlátozni, nem támogatható. 2. A kétszeres szavazati jog elve. Történt egy oly előterjesztés is, mely szerint azon részvényeseknek, kik részvényeiket legalább két éve a társaságnál letétbe helyezték — ahol ezek ú. n. részvénykönyvbe vannak bevezetve, — kétszeres szavazati jog biztosíttassék. Ez az elgondolás első pillanatban elfogadhatónak látszik. A kétszeres szavazati jognak serkentő hatása van a részvényesre azon tekintetben, hogy anonymitását feladja és személyes kapcsolatba lépjen a társasággal. Ezáltal kifejlődhetik egy olyan szoros együttérzés a vállalat és ezen részvényesek között, amely alapján nyugodtan fordulhat a vezetőség ezekhez segélyért adott esetben — mikor idegen érdekek veszélyeztetik a társaságot. Az állandó részvényesek magasabb szavazati jogosultsága támasza az igazgatóságnak és biztosítéka a vállalkozás folytonosságának. Közelebbi vizsgálódásnál azonban látjuk azokat az érveket, melyek ezen megoldás ellen felhozhatók: A kétszeres szavazati jogot a kisrészvényesek tömege nem fogja igénybe venni, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ezeket csak az osztalék érdekli és a közgyűléstől általában távol maradnak. így tehát a kétszeres szavazati jog megadásával ellenkező célt érnénk el, mivel az csak a közép és nagyrészvényeseknek kedvezne és ezen részvényesek érdeikeinek előbbrevitele a kis részvényesek rovására nem eredményezhet megfelelő megoldást. Azonkívül hatalmi eltolódást hozhat létre az egyes részvénycsoportok között és érzékeny zavarokat okozhat a kiegyensúlyozott helyzetben. Ehhez járul még az a körülmény, hogy a részvény letétbe helyezése által annak átruházhatósága nagyon meg van nehezítve. Ez az előterjesztés tehát ugyanolyan hátrányokhoz vezetné a részvényest, mint a bemutatóra szóló részvényekről való áttérés a névre szóló részvényekre. Megkerülhető lenne ez az intézkedés még oly módon is, hogy a részvényesek egy általuk alapított korlátolt felelősségű társaság nevére helyezik letétbe a részvényeket és a törzsbetét átruházása ellenére a kétszeres szavazati jog megmarad, mert a törzsbetét mindenkori tulajdonosa javára van biztosítva. * Az eddig felvetett tervezetek nem bizonyultak alkalmasaknak a részvényjogi anonymitás leküzdésére, mert végeredményében a részvénytársaságba fektetett tőke mozgathatóságát gazdaságilag kényszerhelyzetbe hoznák. Csok azoknak az előterjesztéseknek lehet figyelmet szentelni, amelyek a fentebb említett elveket figyelembe vesz;k és gyakorlatilag megvalósítható módon akarják a részvényjogi anonymitást szabályozni. 3. Az alaptőke minimálása. Említésre méltók azok az elgondolások, amelyek a részvénytársasági forma tekintetében felhasználhatók azáltal, hogy a részvénytársasági anonymitást nem tárgyában, hanem annak további terjeszkedése ellen emelt korlátok útján óhajtja szabályozni. Ilyen volt az az előterjesztés, amely a minimális alaptőkét 500.000 RM-ban jelölte meg. Ezáltal a részvénytársasági forma kizárólag a nagyvállalkozókra lesz korlátozva, melyek erre a formára egyedül alkalmasak. Ezáltal egyrészt a részvénytársaságot nem fosztjuk meg anonymitásától, sem pedig a részvénytársaság lényege nem szenved csorbát; ellenben a részvénytársasággá való tömörülésből ki vannak zárva azok a kisvállalatok, amelyeknek az anonymitás amúgy sem kedvezne. Kérdés — és bizonyos nehézségeket okoz, — hogy legyen megoldva azon társaságok helyzete, melyek nem rendelkeznek a minimális alaptőkével? Vagy kényszeríteni kellene őket a feloszlásra, vagy pedig valami más társasági formára való áttérésre. Itt természetesen csak egy kényszerfelszámolás jöhet tekintetbe, mivel más társasággá való átalakulás csak önkéntes elhatározás útján jöhet létre. Úgyszintén szabad elhatározás tárgyává kell tenni azt is, hogy az átalakulni kívánó társaság milyen társasági formát kíván felvenni. Itt fennáll az a veszély, hogy ezek a kis részvénytársaságok mind kft.-okká alakulnak át, ami jogpolitikai szempontból nem volna kívánatos változás, mert ez a társasági forma sem tud nagyobb előnyöket biztosítani a kis- és középvállalkozók részére, mint a részvénytársaság. Más szempontból pedig a kft. lényegesen kevesebb betekintést enged üzletvitelébe, mivel ezek nincsenek nyilvános számadásra kötelezve. Ezzel az elgondolással csak akkor érhetünk célt el, ha az életképes kis- és középvállalatok, zökkenő nélkül átalakulhatnak személyi társaságokká, vagy egyéni vállalatokká. Ezáltal természetesen egyúttal anomym jellegüket is elveszítenék és mélyebb kapcsolat jönne létre a vállalkozó személye, valamint a vállalat sorsa között. Biztosítva lenne a vezetés lelkiismeretessége és felelősségteljessége; a vállalkozóban pedig növelné a munkakészséget és a vállalkozási szellemet. 4. A Führerprinzip az anonymitás leküzdésének szolgálatában. Azon tervezetek, melyeknek célja a részvényjogi anonymitás csökkentése, egyúttal a részvénytársaság anonymitásának leküzdését is szolgálják. Anélkül azonban, hogy az anonymitás lényegét megváltoztatnák. Ilyen volt az az előterjesztés, mely a töke túlsúlyával szemben az erős vezetést óhajtja kiépíteni. A részvényjogi anonymitás befolyása irányításra, valamint az igazgatásra, azátal volna elkerülhető, hogy az igazgatást függetlenebbé ten<78