Törvényhozók lapja, 1936 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1936 / 7-8. szám - A német részvénytársasági jog reformja

mert mindkettő más-más szerepet tölt be a nemzet életében. A katholicizmus a latin nyugatsággal köti össze hazánkat, míg a protestantizmus, bár az egész északi Európával áll hitsorsosságban, individualista lényegénél fogva erőteljesen védelmezi az állami önállóság nacionalista eszméit. A némei részvénytársasági jog reformja* Irta: östör János A magyar részvényjog módosításának problémája hosszú évek óta vita tárgya. Éppen ezért nem lesz talán érdektelen a szintén évek óta húzódó, — de immár befejezés előtt álló — német részvényjogi reform lényegével és centrális kérdésével — a részvényjogi anonimitással foglalkozni. A reform alapjául szolgáló tervezetet az Akadémie für deutsches Recht részvényjogi bizottsági dolgozta ki, melynek törekvése nemcsak konkrét részvényjogi javaslatok termelésére irányult, hanem általánosságban is, a részvényjogi probléma világos és teljes kifejtésére törekedett. A fenti társaság Münchenben Kiesskalt dr. elnöklete alatt a részvényjogi kérdéseknek nemcsak a törvényesség szempontjából való módosítását, hanem annak lényegében való jogi és gazdasági megreformálását is célul tűzte ki. A problémák első helyén a részvényjogi anonymitás tárgyaltatott, melyet a társaság röviden az alábbiak szerint fejtett ki: I. Az anonymitásból eredő hibák. A részvénytársaság anonymitása a részvényes és a társaság közötti kapcsolatban jelentkezik legelőször. Ez a kapcsolat legtöbbször személytelen. A részvényes nem áll a társasággal — mint pl. a kereskedelmi szerződésnél — ismert és felelős személlyel szemben, hanem csupán mint egy részvénynek a tulajdonosa, amely részvény ma megvehető, holnap pedig eladható. Dacára személytelen pellegének, joga van a részvényesnek a társaság ügyvitelében részt venni; megjelenhet a közgyűlésen, ott felvilágosítást kérhet, szavazhat és a határozatokat megtámadhatja. Ezért a közgyűlést anonym-tömegnek nevezhetnénk. A részvényes és a társaság között fennálló kapcsolatoknak ez a személytelen jellege és minden a részvényest terhelő, felelősséget jelentő helyzetben a részvényeseknek ez a szétszórt részvényjogokat jelentő társasága csak úgy képes erejéhez mérten a társaság ügyeibe beleszólni, ha összefog. Azonban ezekben az esetekben nem lesz tekintettel a vállalat érdekeire, mert hiszen kapcsolata azzal személytelen jellegű. Még nagyobb veszélyt jelenthet a részvényeknek egy kézben való összpontosítása. (Strohmannok.) A részvénynek személytelen jellege megkönnyíti azoknak nagy tömegben való megszerzését. Ily módon a társasági tulajdon egy csapásra gazdát cserélhet. Oly esetben, amikor egy — a tradíciókat nélkülöző kívülálló harmadik személy szerzi meg a részvények többségét, akkor a részvényekből eredő jogok egyéni célokra, — a társaság érdekeire való tekintet nélkül is •— felhasználhatókká válnak. A részvénypakettek könnyen való megszerezhetősége és elad*) Az Országos Közgazda Testület előadássorozatában tartott felolvasás. hatósága spekulációhoz vezet, ami a részvénytöbbségnek gyakori változását eredményezi. Ez viszont a részvénytársaság vezetését nehézkessé teszi, mert akik erre hivatva vannak, sohasem tudják, hogy kik képviselik a többséget, ami természetesen hátráltatja a társaság vezetését, befolyásolja annak állandóságát és folytonosságát. Az ezáltal előidézett bizonytalanság a társaság zavartalan továbbfejlődésének nagy akadálya lehet. II. A részvénytársaság az anonymitás fogalmától el nem választható. Bármennyire sem látszik a részvényjognak ez az anonymitása kívánatosnak, mégis van oly speciális előnye, amely egyúttal a részvénytársaságnak tulajdonképpeni jellemzője is. Ez a tőke személytelen jellege és a részvények könnyű mobilizálási lehetősége. A személytelen jelleg a részvénytársaság tulajdonképeni fogalmához tartozik. A részvénytársaság jellegét kellene megváltoztatnunk és megsemmisítenünk, ha ezen változtatnánk. Megállapítható, hogy a latin országokban a részvénytársaságokról mint „societe anonym"-ról beszélnek. Az egyik oldalon tehát ott áll a részvénytársaság anonymitása kedvezőtlen kihatásaival, a másik oldalon pedig a részvényjogi anonymitás megszüntetésének lehetetlensége. Az itt felvetett probléma megoldásánál a részvénytársaságok feloszlatását — mint megoldást — elejtik. A részvénytársaság idő folyamán nagyvállalkozás tipikus formája lett. A gazdasági élet szükségletei hozták létre s önmagát fejlesztette ki mai formájáig. Amikor a gazdasági élet bonyolultabb lett, a vállalkozók tőkeszükséglete nőtt, mindinkább szükségessé vált a társadalom minél nagyobb rétegének tőkeerejével izmosítani a vállalkozásokat. Ez által azonban növekedett azoknak a száma is, akik a részvénytársaságoknál érdekelve lettek. Kisebb vállalatok —• természetüknek megfelelően — minden nehézség nélkül köthetik magukat egy felelősségteljes vállalkozóhoz, mert nekik a részvénytársasági anonymitás karaktere, szervezete és nagysága egyáltalán nem felel meg. A részvénytársaság formája azáltal, hogy a tőkének összegyűjtését és legalkalmasabb kihasználását lehetővé teszi, a társadalmi munkalehetőség egyik legfontosabb alapja. Bizonyos tehát az, hogy a részvénytársaságok anonymitásának jogi formája megváltoztathatatlan. A részvénytársaságokban nagy néprétegéknek a tőkéi vannak összegyűjtve; azokat a leghatalmasabb egyesüléseket jelentik, melyeknél nagy tömegek kapnak munkát és kenyeret. Sorsuktól tehát megszámlálhatatlan exisztencia függ. III. Az anonymitásból eredő hibák kiküszöbölésének módjai. A részvénytársaságok fenntartását tehát meg nem cáfolható gazdasági szükségesség kívánja meg, míg más oldalról a részvénytársaság az anonymitás fogalmától nem választható el. Ezen tény tudomásul vétele mellett azonban nem kell lemondanunk minden eszközről, mely az anonymitásból eredő hibák kiküszöbölésére igénybe vehető. A gazdasági élet kereteiben kell, hogy találjunk olyan lehetőségeket, melyek az anonymitást korlátozzák és kinövéseit lenyesegetik. Ha az anonymitás veszélye és az ezzel járó hátrányok ismeretesek, akkor megtalálhatók lesznek azok a lehetőségek is, melyek által ezek a veszélyek és hátrányok a lehető legkisebbre redukálódhatnak. 77