Törvényhozók lapja, 1936 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1936 / 3-4. szám - Közgazdaság és valuta

műnknek 89.9.%-át a lakosságnak 1.3%-a, 118 ezer ember élvezi, a lakosságnak 98.7%-a pedig a nemzeti jövedelem 10.7%-án' tengödésre kényszerül. És uralkodik ez a rendszer mindaddig, amíg azt a politikai és közgazdasági reformok eszmekörében újjászületéshez vajúdó társadalomnak közakarata meg nem szünteti. Az államnak politikai és a társadalomnak gazdasági tevékenységét egy kézbe összemarkoló ez a rendszer sem bizonyult elég szilárdnak a társadalom legalsó rétegeiből hirtelen előtört oldallökéssel >szemben. Ez az összpontosított rendszer nem védte meg az ezeréves határokat. Eltűrte a saját hatóerejének megfullasztóan szűk térre összeszorítását. Elszenvedte és szenvedi egy, — a természet által páratlan egységgé alkotott gazdasági és ezzel nemzeti egésznek, Reclus szerint „született" országunknak feldarabolását. Milliók és millióknak mérhetetlen szenvedését, az ezer évnek viszontagságai között megőrzött és gyarapított nemzeti vagyonnak elrablását, — ezer tavasznak fájA hitbizományok a vagyon és jövedelem egyenlőtlenségét fokozzák és nagyobb mértékben állandósítják, mint az erkölcsi és társadalmi tekintetben megengedhető. A különbségek gazdag és szegény között, melyek társadalmunkban még fokozódnak, a hitbizományok s holtkéz birtokai által niegrögzíttetnek, a felmenő osztálymozgalom nem érvényesül, az alsóbb osztályok szükségképen sülyednek, mivel a társadalmi életben nem létezik megállapodás. A jövedelemeloszlási különbségek megörökítése kedvezőtlenül hat vissza a termelésre és a szabad forgalomra. A kereslet és kínálat kiegyenlítése itt nem sikerül. Visszahatnak e körülmények a fogyasztásra is, mely emitt az oktalan fényűzésig és pazarlásig, különösen külföldi cikkek fogyasztásával, fokozódik, amott pedig a legsürgősebb életszükségletek kielégítésén alól marad és egész vidékek sorvadását hozza magával. Visszahat ez az állapot az iparra, melynek okszerű fejlődését megnehezíti. Földes Béla: Közgazdasági Lexikon. dalmai, csalódásai és reményei között magas fokra emelt közművelődési intézményeiknek és művészeti alkotásainknak összetördelését. Mindezt eltűrte ez, a politikának a liberális-kapilalista gazdasági rendszerrel összpontosított, a társadalom öntevékenységét pedig háttérbe szorító rendszer, mert hiszen bekövetkezésüket elhárítani sem tudta. Az alkotmányos jogfolytonosság helyreállításnak időpontjában kellett volna azonnal megállapítani ennek a rendszernek további tarthatatlanságát. Akkor és azonnal meg kellett volna állapítani azokat a kormányzati és közigazgatási reformokat, — amelyek az állami tevékenység hatáskörét kizárólag a politikai térre korlátozzák, ellenben biztosítják az ezerév szenvedéseinek terhe és tapasztalatai alatt végre is nagykorúvá fejlődött nemzeti társadalomnak azt a gazdasági és szociális önkormányzati jogot, aminek gyakorlása által önmagát újabb ezerév tartamára ujjá születi. Ebben az önkormányzati hatáskörben nyomban és azonnal meg kellet; volna szervezni a társadalom intézményeit es azt az ellensúlyozó, altruista szellemű hatalmi szervezetét, amelynek működése hamarosan eltompítja, — majd pedig lelje en megszünteti azokat a társadalmi érdekellentéteket, — amelyeknek földa'dhi ereje csaK az imént változtatta romhalmazzá eze'éve.s otthonunkat. Azt az ellensúlyozó pt'nzügyi ren'szert és hadszervezetet, aminek kizárólag altruista szelleme *!S megdönthetetlen ereje a trianoni átokkal és a gazdasági világválsággal dacolva, — a világ összes nemzetei fölé, az örökeletnek horizontjára emelhetnék az ezeréven át legtöbbször idegen érdekekért vérzett, mindenki által megcsalt, kigúnyolt és eltaposott magyart. . Közgazdaság és valuta Irta: Makai Ernő dr., a Belvárosi takarékpénztár vezérigazgatója A közgazdasági és pénzügyi problémákat különféle módszer szerint szokták tárgyalni. A régi matematikai, történelmi és deduktív módszerekkel szemben Amerikában legújabban igen népszerűvé vált a fizikai közgazdaságtani módszer, amelynek megalapítója egy James D. Moony nevű nagyhírű közgazdász, aki erre vonatkozó tanait a „The New Capitalism" azaz „Az uj kapitalizmus" című munkájában fektette le. Ez alkalommal mi is az új módszer nyomán fogunk az egyes közgazdasági és valutáris fogalmakkal foglalkozni. Az új módszer lényegileg az, hogy megkeresik az egyes közgazdasági jelenségeknek legegyszerűbb fizikai analógiáját és azután fizikai alapon magyarázzák a közgazdasági tüneteket. Ezért nevezik ezt a módszert phisico economics-nek, azaz fizikai közgazdaságtannak. Alaposabban megfontolva azt látjuk, hogy tényleg van bizonyos indokoltsága annak, hogy ezt a módszert a közgazdaságtanban alkalmazzák, mert ezzel különösen az áralakulás, valuta-, pénzpiac és a konjunktúra tüneteit lehet könnyen és érthetően megmagyarázni, tekintettel arra, hogy a gazdasági életnek éppen ezekben a szféráiban vannak oly tünetek, ameiyek a fizikában is előfordulnak. Azonkívül azonban, hogy igen plasztikusan, mondhatni beszédes ábrákkal lehet megmagyarázni a fizikai közgazdaságtan alapján a legkomplikáltabbnak látszó közgazdasági fogalmakat, ennek a módszernek van még egy nagy előnye és ez az, hogy a fizikai törvényekkel szemben nem igen lehet vitába szállni, mert hiszen azokat mindig szemléltetően lehet bizonyítani. A fizikai közgazdaságtanban tehát nem csaponghat szerte a fantázia, mint az a közgazdasági tudományban egyébként szokás és ami azután odavezet, hogy az egyes forgalmak körül bábeli zűrzavar keletkezhetik, mert mindenki a saját szempontja szerint magyarázza a közgazdasági jelenségeket. A fizikai közgazdaságtannak a jelszava: „No liberties with physical laws". Vagyis a fizikai törvényeket nem lehet tetszés szerint magyarázni. Ezért van ennek az új rendszernek máris nagy tekintélye Amerikában. I. Lássuk már most, hogyan magyarázza a fizikai közgazdaságtan a gazdasági életnek mai legfontosabb jelenségeit. Az első szabály, amellyel meg kell ismerkednünk az áralakulás törvénye. Mi az ár? A közgazdasági ké36