Törvényhozók lapja, 1936 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1936 / 9-10. szám
NAPIRENDEN VAN: 4 köliségveáés I. A LEGELSŐ TÉTEL. Ami a legszerényebb az egész világon. Ügy hisszük, nincs sehol példa arra, hogy egy szuverén állam legelső polgárának az államra háruló büdzséje olyan kicsi és jelentéktelen legyen, mint Magyarország kormányzójáé. Az állami költségvetés első fejezetének első tétele a Kormányzó tiszteletdíja, évi 120.000 pengő és az egész kormányzóság költségvetése, a kabinetiroda és a királyi palota fenntartási öszszes költségeivel együtt, beleértve már a több, mint kétszázezer pengőnyi nyugdíjterhet is, összesen 848.900 pengő, tehát a kormányzói tiszteletdíjjal együtt sem haladja meg az egymillió pengőt. Milyen messze jár ez az összeg még viszonylag is attól, amit a dualizmus idején a civillista jelentett reánk nézve tehertételként, úgyszólván minden visszaverődő fény nélkül. íme, a legszebb példa, amit egy nagy ember tud a nemzet részére mutatni szerénységben, önzetlenségben, államfői elhivatottságban. HiSizen egy bankvezér, vagy bányavezér — van egy pár még ma is ebben a szegény országban — csak személyileg is több évi jövedelmet tud felmutatni', mint az egész kormányzósági költségvetés végösszege. Le a kalappal!... * II. A RANGSOR. A költségvetés összeállítása tradícióként betartja az alkotmányban biztosított szuverenitás sorrendjét, mert a kormányzóság után azonnal az Országgyűlés költségvetése következik. Ehhez nincs sok hozzáfűzni valónk, itt nagy terhet jelent a gyönyörű, ma már valóban emlékművi értéket jelentő, országházának a fenntartási költsége, érezhető, hogy a Nagy-Magyarországra szabott országháza költségei nem a megcsonkított országra vannak méretezve. Szerepet jétszik ebben azonban az is, hogy annakidején nem gondoltak az építők arra, hogy az épület remek ornamentikáját alkotó kövek időnek előtte romlanak meg a város kénköves füstjétől, így most évről-évre állandó tatarozást kell végezni, de ezenfelül is a fűtési és világítási költségek is magasak, amit szintén nem lehet tovább csökkenteni. Az általánosan vett büdzséjére a Háznak nincs sok mondanivalónk, ez már eleget redukáltatott, nagyon szerények, ehez már igazán nem lehet hozzányúlni, hiszen nálunk sincs bevezetve az, amit most Angliában akarnak, hogy az ellenzék „speaker"-ének is tiszteletdíjat adjanak. Vájjon nálunk ki kapná ezt, ha bevezetnék? # III. AZ ÉLÖ LELKIISMERET. Rangsorban, mint á nemzet élő lelkiismerete, olvasható az „Állami adóssáf ok" tétele a költségvetésben. Ennél a tételnél jut legjoban kifejezésre a régi konzervatív mérlegkészítési mód, amellyel az ilyen állami, vagy közületi költségvetések, helyesebben mondva mérlegjelentések, készülnek. Ez a kamerális könyvelési mód, amelyet még sehogysem sem tudtak a közületi háztartás adminisztrációjában például a kettős-könyvelési módszer biláncrendszerével felváltani, így aztán nem csak egyenlegek tárulnak elénk, hanem a iy-*k fekhet indokolásában a teljes leltár, közel 36 oldalon és ember legyen, aki ezt végigolvassa, az állami adósságok egész komplexumát. Csak azt látjuk, hogy ezeknek a kölcsönöknek a szolgálata elég sok. Törlesztésben és kamatokban erre a költségvetési évre 98.568.144.— pengő esik, beleszámítva az üzemek mintegy tizenötmilliónyi szolgáltatását is. Ami az olvasó figyelmét a pontos leltárból magára vonja az az 1.— pengős tőkeálladékkal felvett tétel, amely a következő körülírással szerepel: „Az 1889:XIV. t.-c. alapján az első magyar gácsországi vasút megváltása folytán elvállalt adósság, mely egészen az államvasutakat terhelvén, az állami adósságok fejezete terhére semmi sem irányoztatik elő." Ebben csak az az érdekes, hogy „gácsország" olyan furcsán hangzik, meg aztán— az államvasutak kimutatott adósságai között azonban nem található. Itt valami tévedésről lehet szó ... * IV. ÁLLAMI KÖZIGAZGATÁS NYUGELLÁTSAI. Ez a legfájóbb pont az egész költségvetésben, mert ebben rejlik az egész deficitnek a lényege. A nyugdíjterheknek az a része, ami a trianoni megcsonkítottságunkból ered. A hazakergetett állami tisztviselőnek a tömege, akikről az utódállamok nem akartak gondoskodni. Sajnálatos dolog, hogy ezt nem sikerült még valahogyan rendeznünk, de ha a jövőre gondolunk, arra a jövőre, amely igazság és jog szerint is nekünk ítéli az elrabolt területeket, hát akkor szívesen viseljük ezt az „átmeneti" terhet is. Egyébként tanulságos, hogy az egyes miniszteri tárcák közül a legfiatalabb, az iparügyi nyugdíjterhe a legkisebb, 23.400.— pengő és ez is 4 nyugdíjas és 1 kegydíjas terhét jelenti. Tehát az új minisztériumban egyév alatt 5 személyt nyugdíjaztak már. Hát ez elég gyors tempó. Legnagyobb a nyug'díjteher a honvédelmi tárcánál, 62 millió pengő, ebből a hadigondozottak 17 milliót emésztenek fel. Rangsorban utána következik a kultusz-tárca nyugdíjterhe 27 millió pengővel, legkisebb a kereskedelmi tárcáé, 3 és fél millió, de ez 1998 ember nyugdíja. * V. MINISZTERELNÖKSÉG. Előbb ugyan megelőzi ezt a legfelsőbb állami számszék és a közigazgatási bíróság költségvetése, de nem nagy tételek, habár fontos intézményei az alkotmányos országnak, a sorrendben itt is kidomborodik a rangsor. A miniszterelnökség büdzséje egész lényegtelen változást mutat az előző évhez képest, mintegy tizennégyezer pengő a többlet. A rendkívüli kiadások rovatán szerepel a Fővárosi Közmunkák Tanácsának járó évi 205.000.— pengő, beruházás címén, amely összeget a Közmunkák Tanácsa minden évben a József főhercegi családnak fizeti a Margitsziget megváltási díjaként, tudtunkkal még 28 évig, ami elég szép summa ... K ^ VI. UJ STÍLUS. Ezután következnek sorra az egyes miniszteri tárcák a különféle nagyságú összegeikkel.
