Törvényhozók lapja, 1936 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1936 / 7-8. szám - Idegenforgalom és a hazai nyaralás

Ma a helyzet az, hogy a külföldit és az igényesebb hazai közönséget Budapesten kívül csak a Balaton nagyobb fürdőiben; Kékesen, Lillafüreden, Eaxádon, Hévízen etb. és nagyvárosainkban tudjuk elhelyezni. A festői fekvésű bakonyi, mátrai, bükki községek, Zala-megye gyönyörű erdőségei, a Duna-mentének legtöbb községe erre alkalmatlan. A technikai fejlődése ma mái lehetségessé teszi, hogy mindenütt, ahol villanyárma van, megvalósíható legyen a házi vízvezeték és csatornázás. Ez nem jár túlságosan nagy befektetéssel, úgyhogy már kisebb pensiók Í6 létesíthetnek ilyen berendezéseket. Ez a sine qua non-ja annak, hogy a csendes, szépfekvéeű, jólevegőjű községeinkben is nagyobb számú idegent fogadhassunk. Korszerűen felszerelt strandfürdők, pormentes útak, szép terek és megfelelő közlekedés létesutése a községek feladata, amit saját érdekükben mielőbb el kell, hogy végezzenek. Állandó ellenőrzés is szükséges és az építési tervek felülvizsgálata szépészeti szempontból. Ha ezt aa egész országban, a városoktól a legkisebb falvakig következetesen keresztülviszik, akkor mondhatjuk csak, hogy tényleg felkészültünk az idegenek fogadására és a hazai nyaralásra. Mindehhez pedig nem i$- pénz szükséges, hanem csak okosan szerkesztett célját szemelőtt tartó törvény. A fúrdőtörvény már megvan, de nagy hibája,, hogy csak a közüktre gondol, annak a számára akar anyagi eszközöket biztosítani, amivel a fürdőhelyek külső képét lehet csinosítani. Az új törvénynek nemcsak a fürdőhelyekre kell vonatkoznia, de az egész országra, mert hiszen a jólevegőjű cserháti faluban, vagy tiszamenti községben is csak akkor helyezhetjük el az ott nyaralni kívánókat, ha nem kell nélkülözniük a legelemibb kultúrintézményeket. Elgondolásom szerint csoportokba kellene sorozni Magyarország összes községeit. Csoportonkint bizonyos követelmények lennének megállapítandók minden szálló vagy pensió részére, sőt az ötnél több fizető vendéget fogadók számára is. A követelmények teljesítésére a csoportok szerint rövidebb, vagy hosszabb időt kellene engedélyezni ós a hatóságnak ellenőriznie kellene, hogy ezeknek eleget tettek-e a tulajdonosok, éppúgy, amint már most is ellenőrzik pl. tisztasági szempontból a vendégforgalmi, intézeteket. Hogy kissé világosabb legyek: az első csoportba sorolnám a Balaton, a Velencei-tó, a Duna, a Tisza mentén fekvő, vagy olyan községeket és városokat, amelyeknek gyógyforrásai vannak. Itt az átmeneti idő mindössze három esztendő Jsnne és az említett vendégfogadókat kötelezni kellene, hogy ez alatt az idő alatt gondoskodjanak a szobákba villany, folyóvíz, esetleg melegvíz bevezetéséről, fürdőszobákról, angol W. C.-ról etb. A második^.csoportba tartoznának az üdülés céljaira alkalmas hegyvidéki községek és a nagyobb városok környéke, a harmadik csoportba pedig Magyarország többi községei. A második csoportnál öt év, a harmadiknál nyolc év lehetne ,azi átmeneti időszak. így biztosútanók azt, hogy az idegenforgalmi toborzás erősödésével egyidejűen mind több és több olyan hely állana rendelkezésre az országban, amely alkalmas a külföldi és nagyobb igényű belföldi közönség fogadására. A törvénynek körvonalaznia kell a községek feladatait is. Az első csoport nagyobb községeit esetleg csatornázásra és vízvezetéki hálózat létesítésére is kötelezni lehet, de mindenesetre valamely villamos hálózathoz való csatlakozásra, amennyiben a községben ma még villanyvilágítás nem volna. A községnek kell az üdülőtelep éa az országút között megfelelő útat létesíteni, hajókikötőt, vagy repülőteret építeni. Minden tekintetben elő kell mozdítani a községek az idegenforgalmat népművészeti bemutatók, sportesemények, ünnepségek rendezésével. A községre hárul továbbá az árak ellenőrzése is, hogy egyea vendégfogadók ne használják ki a főidényt túlságosan magas árak szabására. A község feladata végül a megfelelő propagandáról való gondoskodás. Ezeken kívül különleges feladatok hárulnak az Allamvasutakra, a MAVAUT-ra és a hajózási vállalatokra. Olaszország, Németország, Szerbia és más államok sokkal nagyobb közlekedési kedvezményeket nyújtanak a hosszabb ideig az országban tartózkodó idegennek, mint mi. Gondoskodnunk kell arról, hogy üdülőhelyeink könnyebben és gyorsabban legyenek megközelíthetők. Ezeken a vonalakon isi üzembe kell helyezni a bevált gyors motorkocsikat, hogy Budapestről Siófok legfeljebb ötnegyedóra .alatt elérhető legyen. Esztergom összeköttetése Budapesttel pl. most teljesen rossz. A pályatest nem alkalmas nagysebességű vonatok járatására, de £ könnyű motorosok itt is segíthetnének. Aa állam feladatai közt első helyen kell említenünk az útépítést. A bécsi út újjáépítése és tartós burkolattal való ellátása egy csapásra annyira fellendítette a legjövedelmezőbb idegenforgalmat, az autós külföldiekét, hogy egyidőben szinte alig lehetett nyáron magyar rendszámú kocsit látni a pesti utcákon. Óriási fontosságú lenne a győr-pápa-balatoni út újjáépítése. Itt nemcsak az útnak tartós burkolattal való ellátásáról, hanem jórészt új vonalvezetéséről is szó lenne, mert csak a községeket elkerülő, nagy sebességekre képesítő út vonzza az idegent. Ha ilyen jó gépkocsiút állna rendelkezésre a Budapest—Bécs —Balaton háromszögben, megsokszorozódna autós idegenforgalmunk. Csak kiragadott példákat soroltam fel most, mert nem célom ez alkalommal kimeríteni a végzendő feladatokat, csak érzékeltetni akartam, mi mindenre van szükség, hogy szépen izmosodó idegenforgalmunk olyan arányokat ölthessen, hogy tényleg aktív tétele legyen nemzetközi fizetési mérlegünknek. Mert hiszen eddig a kívánt eredménytől még messze vagyunk és ha sokat el is értünk, ez inkább a kényszerűségből itthon nyaralók, a külföldi utazások magunk ellenére történt korlátozása javára Írandó, mint az idegenforgalom tényleges emelkedésének következménye. A Magyar Statisztikai Szemle legújabb adatai ezerint u. i. (1935 dec.) Magyarország külföldi utasoktól 1934-ben 5.3 millió aranydollárt vett be, ugyanekkor a külföldre utazó magyarok 6.8 milliót költöttek, vagyis másfél millió volt a kiadási többlet. 1929-ben a passzívum 5.9 millió, tehát csaknem négyszerannyi volt; a bevétel külföldiektől 4 millió, a magyarok által kivitt összeg 9.9 millió. Amint látjuk, ,a hiány csökkenésében jóval nagyobb szerepe volt az utazások elmaradásának, mint az idegenforgalom növekedésének. Ezért kell a fenti célkitűzések szerint minden erőnkkel növelni, az ország idegenforgalmi kapacitását, hogy mielőbb elérjük aa idegenforgalmi mérleg állandó aktivitását, amit pl. Csehország vagy Görögország felmutathat. Az államnak kötelessége a munkások javára törvényt hozni. Az egyéni szabadság nem abból áll, hogy minden gyámkodást megszüntessünk: ellenkezőleg, az egyéni szabadság a gyámkodás szülötte, mert az egyenlőség nincs meg a természetben és az igazság műve, mely abból áll, hogy azt létesítsük, a fejlettebb társadalmak feladata. Durkheim 81