Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1935 / 7-8. szám - Pénzügyi rendszerünk és hitelszervezetének reformja. (IV. [rész])
szesedés (röviden útadó) nemcsak a székesfőváros vámhatárain belül fizetett adók után, hanem az egész, a tanács hatáskörébe utalt területen fizetet adó után illesse meg a tanácsot. Az így megállapított összjövedelem a mai viszonyok között mintegy 2,000.000 pengőt tenne ki és így még mindig nem elégséges ahhoz, hogy ily nagy terület tervszerű rendezését lehetővé tegye, ezért az adórészesedés ne ma jelenlegi ban, hanem 2y2, söt 3%-ban volna megállapítandó, lásd IV/b sz. kimutatást, mert így a tanács bevétele mintegy 2.5—3 millió pengőre emelkedne, ami már lehetővé tenné, egy tervszerű városrendezés és úthálózat v építés keresztülvitelét. Károsodást a részesedésnek ily arányban való megállapítása nem okozna, mert az öszszegnek helyes és célszerű felhasználása biztosítva van. A belőle eszközölt összes befektetéssel vitán felül közérdekűek lévén, nemcsak a köznek, de a jogos magánérdekeknek is szolgálnak, vagyis egyrészt a közvagyont szaporítják, másrészt a magánvagyonokra is értékemelöleg hatnak, ami által a fokozott adózást segítik elő. De nem befolyásolná a részesedés emelése a tanács hatáskörébe utalt városok és községek útépítési programját sem károsan, mert a tanács által megépített útvonalak, a községek és városok útépítési programját tehermentesítené. Az így megállapított jövedelem lehetővé tenné a városokon és községeken keresztülvezető főútvonalak, később a mellékútvonalak tervszerű, tartós kiépítését, ez pedig úgy a székesfővárosnak, mint a többi városok és községeknek eminens érdeke, egyrészt azért, mert fejlődésüket mozdítja elő, másrészt, mert ezáltal őket egymással és a székesfővárossal összekötő, használható, jó, olcsó, észszerű és tervszerűen megépített közlekedési hálózatra tennének szert, melyek ma sok kívánni valót hagynak hátra. A Műemlékek Országos Bizottsága hatáskörének a tanácsra való átruházása esetén a Műemlékek fenntartása, restaurálása céljaira a szükséges fedezet úgy volna biztosítandó, hogy az 1890. évi I. t.-c. 155. §. 1. bekezdésében részletezett adórészesedése a Közmunkatanácsnak az egész ország területén y2%-ban volna megállapítandó, olyképen, hogy ez a y2% a tanács hatáskörébe utalt területek által fizetett 3%-ban már bentfoglaltatna. Az így befolyó jövedelem feltétlenül elég volna az ország műemlékeinek tervszerű fenntartásával járó kiadások fedezésére és módot nyújtana arra, hogy világhírű műemlékeink, melyek ma teljesen elhanyagolt állapotban vannak (zsámbéki templom, visegrádi rom stb.), belátható időn belül restaurálva, az itt megforduló idegenek részére megtekintésre méltó, üdülés céljaira is alkalmas (Visegrád) kiránduló helyeket biztosítsanak. A Közmunkatanács hatáskörének és jövedelmeinek a fenti alapon való megállapítása lehetővé tenné azt is, hogy a hazai sport- és fürdőéletet a megkívánt mederbe terelje. A Börzsöny- és Pilis-hegységekben területeket tudna szerezni, ahol üdülő és sport célokat szolgáló szállókat és sportházakat építhetne. Az üdülök és sportolók olcsón juthatnának hozzá a hazai területen alig megfizethető üdüléshez és hogy ez nemzetgazdasági szempontból mit jelentene, nem kell bővebben fejtegetni. A tanács működésének eredményéhez képest azután a mindenkori kormány megfontolás tárgyává tehetné az ország hatáskörének megállapítását, annál is inkább, mert a többi 'hazai fürdőzés és üdülésre alkalmas területeink rövidesen úgy tönkre lesznek téve, hogy azoknak rendbehozatala már a lehetetlenség határán fog mozogni. Elég a Balatonra hivatkoznunk, hogy mindenki belássa az ott folyó építkezésben és a különben gyönyörű üdülőhelynek rohamos tönkretételére irányuló szervezetlen fejlődésben rejlő veszedelmet. Pénzügyi rendszerünk és hitelszervezetének reformja Irta: Dr. Varga Lajos (IV) Valutáris érték- és vásárlóerő majdnem teljesen azonos fogalmak. Azonban ha már a pengő vásárlóerejének síkeres megvédelmezése különös érdemként emeltetett ki, — nem lesz felesleges, hogyha ezt a tényállást is részletesen megvizsgáljuk. Való igaz, hogy nem általánosságban ugyan, hanem csak bizonyos irányokban a papirpengőnek vásárlóereje olyannyira megvédelmeztetett, olyannyira fokozódott, hogy ez a védelem egyben a nemzetnek tragédiáját is magában foglalja. Avagy mit jelent a tisztviselői fizetések (és nyugdíjak) — gr. Károlyi Gyula miniszterelnök által ,,sintér munká"-ndk nevezett — leszállítása? Nemde azt jelenti, hogy az állam, a többi politikai és nem politikai közületek és a magánvállalatok tisztviselőiknek és alkalmazottaiknak minőségileg ugyanazt (mennyiségileg nem ritkán több) munkáját jóval kevesebb papirpengőért kapják meg, mint a leszállítás előtt ? — Nemde a vásárlóerőnek túlságos megvédelmezését jelenti az a tény, hogy a szabadfoglalkozású társadalmi osztályhoz tartozók a pengő vásárlóerejének túlságos megvédelmezése miatt ugyanazt a szellemi munkát fele, sőt ennél is kevesebb díjért készséggel teljesítik? Nemde ugyanazt jelenti a testi munkaerő ugyanakkora teljesítményének akár napszám, akár órabér címén, lényegesen csökkentett díjazása? Épen a nemzeti életet jelentő szellemi és testi munkát sújtja elsősorban a pengő vásárlóerejének sikeres védelemé. Ez a sikeres védelem aztán más területeken is érezteti romboló hatását. Mert ez a sikeres védelem egyben sikeres támadás a nemzeti tökeuagyon és jövedelme ellen is. Vásárlóerejében megvédelmezett ugyanannyi összegű papirpengöért kétszer akkora szántóföld vásárolható. Falusi házak, fővárosi paloták fele, nem ritkán egyharmad résznyi pengőért cserélnek gazdát. A lakások bére sokkal keveesbb értékvédelmezett pengővel fizethető. És így tovább, a nemzeti tőkevagyon és jövedelemnek mindazon részletein, amelyek tőzsdei spekulációval és a kartelekkel nem kapcsolhatók. Ezt a nemzeti tragédiát súlyosbítja a nemzet jövőjének: a diplomás ifjúságnak sorsa. Mert a vásárlóerejében megvédelmezett pengőnek csekély összegével nemcstk a munkaereje, hanem politikai és világnézeti elvei is megvásárolhatók, legalább is hallgatásra kényszeríthetők. 58