Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1935 / 1-2. szám - Boldog Anglia
Boldog Anglia Áttanulmányozva a nemzetközi gazdasági élet 1931. évi számadatait (szeptember hónapig), meglepve, szinte irígykedéssel kell leszögeznünk, hogy az 19o4-cs év Angliára hihetetlen fellendülést hozott. De mindjárt hozzá kell tennünk azt is, hogy úgyszólván az egész világon az egyetlen állam, ahol ez bekövetkezett. Az adatok elsősorban is az állami költségvetés egészséges fejlődését, nagy többletét mutatja meg, s ezen keresztül tárul elérik a magángazdaság rentabilitása. Okulásul idézünk itt egypár érdekes adatot, jólehet, ezek részünkre szinte csillagászati számoknak tűnhetnek fel, azonban sok tanulságot, vonhatunk le belőlük. Az objektivitás kedvéért azonban azt is meg kell állapítanunk, hogy ezek az eredmények sokban köszönhetik létrejöttüket azoknak az elveknek a megtagadásának is, amelyet Anglia akkor1 követett el, amikor feladta részben a szabadkereskedelem, cobdeni értelemben vett 'Szabadkereskedelmi elveit. Amint Cobden idejében korszakalkotó volt az ő küzdelme és győzelme a szabadkereskedelmet gátló intézkedések ellen, úgy ma a vámok részben való életbeléptetés eltérést mutat a, cobdeni elvektől. Chamberlain kincstári kancellár által még április hónapban beterjesztett 1934/35. évi költségvetés'! irányzat is már a teljes javulás jegyében állíttatott össze és az 1933/34. évi 31.15 millió font bevételi többlettel szemben csak 29.08 millió font bevételi többletet irányoz elő. Tudni kell azonban, hogy az 1932/33. évi költségvetés még 32.28 millió font hiánnyal zárult. A két utóbbi költségvetési év sikere arra indította az angol kormányt, hogy az 1931 évben foganatosított takarékossági intézkedéseinek azt a részét, ahol a tisztviselői illetményekből és a munkanélküli segélyből lefaragást hajtott végre, az előbbinél 1934 júliusi 1-től 50%-ig, az utóbbinál pedig teljes mértékben a régi színvonalra tért vissza. De azonkívül az egész ország lakosságát érintő kedvezménykép a jövedelmi adó kulcsát, amelyet 1931-ben az egy angol font utáni 4 sh 6 d-ről 5 sh-re emelt fel, 1935. januárban teljesítendő fizetéseknél a régi színvonailíra engedte le. Ugyanígy az automobiladót 1935 január 1-től 25%-al mérsékelte. Természetes tehát, hogy az alsóház szavazás nélkül fogadta el a költségvetési előirányzatot. Az összes államok közül az egész világon szinte egyedül áll az angol állami költségvetésnek ez a nagy javuása és aktivitása, amelynek természetesen az egész magángazdaságra is meg volt a kedvező hatása. Ezt mutatja az a tény, hogy jövedelmi adóban az előirányzatnál 180.000 fonttal több folyt be a jövedelmi adók tételénél, valamint a munkanélküliek számának mintegy 120 ezerErkölcsös az, aki alkalmazkodik a társadalom hatalmi viszonyaihoz, erkölcstelen, aki azokkal szemben ellentállást fejt ki. Mivel a társadalom hatalmi viszonyai az idők folyamán változnak, elég gyakran megesik, hogy ugyanazokat a személyeket és cselekvéseket ma dicsérik és csodálják, holnap utálják és megbélyegzik. Menger: Uj erkölcstan. rel való csökkenése is. A vámbevételek 17.6 millió fonttal haladták túl az előirányzatot, a pósta pedig 1.4 millió fonttal többet vett be, mint amennyire számítottak. Ezzel az általános javulással együttjárt az isi, hogy a londoni tőzsde ismét visszanyerte azt a rugalmasságát, amit azelőtt bírt s újra az egész üzleti élet fóknsza lett. Különösen javult az új tökekibocsátások összege, ami a vállalkozási kedv és az ipari konjunktúra emelkedésére mutat. Nem érdektelen itt pár számadattal a londoni tőzsde óriási fejlődését megjelölni, mert amikor azt olvassuk, hogy a tőzsdére újonnan bevezetett értékpapírok összértéke az 1931. évi 259 millió fonttal szemben az 1933. évi új bevételezések összege 811 millió fontot tesz ki, akkor nemcsak e két évnek az emelkedését érdemes vizsgálni, hanem visszamenőleg ötven évre, mert ezekből a számokból semmikép sem olvasható ki az, amit a. kapitalizmus bukásáról szoktak mondani. Sőt az ellenkezője áll e számok láttán. Ugyanis az 1881. évi kimutatás szerint a tőzsdén jegyzett értékpapírállomány összértéke mindössze 5834 millió font volt, míg az 1933-as év végén 18.476 millió fontra emelkedett. Így aztán érthető, ha a két év között több, mint 300 millió emelkedés tapasztalható. A két utolsó évben az új tökekibocsátások összege több, mint 55 millió fontra rúgott. Ezek az utóbbi adátokát csakis azért emeltük ki, hogy kissé érzékeltethessük a londoni és a budapesti tőzsde közötti különbséget. De nem az összegszerűség szempontjából — hiszen ez nevetséges' volna — hanem csakis abból a szempontból, hogy még a laikusok is láthassák, mit jelent egy ország gazdasági életében az a tény, hogy van egyáltalán tőzsde, hogy az él és funkcionál és mit jelent az, ha nincs tőzsde és nincs tőkekibocsátas. Mert kérdezzük, mi a helyzet nálunk most már hosszú évek óta? Mármint a tőzsde és annak szerepe szempontjából? Hol vannak nálunk a gazdasági -élet új alakulatainak a tőzsdei emiszsziói? Itt nefn a számok nagysága, vagy kicsinysége a fontos, hanem a lényeg, a struktúra. A gazdasági élet struktúrája. A tőzsdei élet a szabadkereskedelmet, a szabad ipart, a szabad tőkét jelenti, s nem az etatizmust s nem az autárkiát. Mert erre Í6 mutat példát az angol kincstári miniszter. Erre is tudunk csak Így hirtelen elővenni valamit, amire talán mi is felfigyelhettünk volna egy kicsit, a mi elzárt, vergődő gazdasági életünkben. így például az angol alsóház július 19-iki ülésében Chamberlain pénzügyminiszter deklarációt tett, hogy bár még a jelenlegi helyzet nem mindenben alkalmas a külföldi kölcsönkibocsátásokra, azonban még ma is hajlandó külföldi kölcsönök kibocsátásához hozzájárulni, ha ezek a következő két pontnak megfelelnek: 1. Olyan országok részére, ahol a kölcsön — tekintve, hogy ezek a sterlingblokkhoz tartoznak — hozama az illető ország fontkészletének növelésére és így a valutaárfolyamok kilengésének a megakadályozására fordítható. 2. Minden más ország részére, ha a kölcsön legnagyobb részben az angol iparnak adott megrendelések finanszírozását szolgálja. Ezt praktikusan úgy bonyolítják le, ha az árúkivitel értékének egy részét mindjárt a kölcsöntörlesetésre vissza tartják. Ilyen kölcsönt vett fel a Norivég Papíripari Társaság. Ennek a fentidézett deklarációnak a második pontja igen nagy lehetőséget nyújtott volna részünkre is, ha gazdaságpolitikák iránya már eltérne csak részben is attól az indokolatlan iparfejlesztő irányzattól, amelynek semmi értékes hatását nem tapasztalhatjuk, sőt ellenkezőleg, fok19