Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 1-2. szám - Tudományos-e a mai jogalkotás?

védelmet is biztos íj. Rá kell e tekintetben mutatnom végül arra is, hogy a tartalékolások mellőzésére vonatkozólag a Gázművek, mint a székesfőváros közönségének tulajdona, a székesfőváros utasításaihoz tartja magát és bruttó jövedelméből az évről-évre változó háztartási helyzethez képest emeli a háztartási hozzájárulást, vagy pedig a tartalékolások összegét. A FŐVÁROS BANKJA. A fővárosnak a Községi Takarékpénztár átvétele óta saját bankja van, tehát ez is a főváros üzemei közé sorozható és nem lesz érdektelen, ha pár solrban rámutatunk arra, hogy a nagy komoly tőkéket kezelő pénzintézet milyen kevés ha-szuot nyújt a fővárosnak. Jólehet, hogy talán ennek a főváros tulajdonát képező pénzintézet vezetésénél szem előtt tartották azt is, hogy ne keljen versenyre a többi pénzintézettel, azonban ez nem megoldás, mert ha a fővárosnak nem lenne saját pénzintézete, akkor a más, idegen nagy pénzintézeteknél elhelyezett pénzei a fővárosnak sokkal nagyobb jövedelmet hajtanának csak kamatban, minden rezsirizikó nélkül. Figyelemreméltó, hogy a Közeégi takarékpénztár legutóbbi mérlege az 1930. évi 540.000 pengős nyereség helyett az 1933. évre csak 37.000. — pengő tiszta nyereséget mutatott ki. Márpedig ez a saját tőkének csupán 3°/00 kamatozásának felel meg. Semmikép sem áll ez arányban a dekonjunktúrával, illetve azzal a kereseti lehetőség-csökkenéssel, amely az utóbbi három évben állott be a pénzintézetek életében. Példakép a Leszámitolóbank eredményét vesszük, ahol e három év alatt a tiszta nyereségcsökkenés így mutatkozik: 2.431 millióról 1.057 millióra. Azért említettük épp ezt a példát, mert ez a pénzintézet sokkal nagyobb költség koefficienssel dolgozott, mint a Közeégi takarékpénztár (a Községi takarékpénztár költség koefficiense: 2.06%, míg a Leszámítoló bankó 2.32%, si az eredménycsökkenés még sem olyan enormis, mint a város bankjánál!) és a tiszta eredmény mégsem csökkent olyan nagy arányban. Ha máir példáknál tartunk, akkor fel kell hoznunk a Pénzintézeti Központ eredményét is, ahol a nyereség az említett három év alatt így alakult : 1930-ban 910.000.— és 1933-ban 1 549.000.— pengő, vagyis több, mint 50%-os emelkedés. Lehet, hogy ez nem jó példa, miután olyan állami intézményről van szó, amely különleges előjogokat élvez, azonban — és ez a csodálatraméltó, állami intézményről lévén BZÓ — a költségkoefficienis 1.54%, vagyi® a hasonlíthatatlanul alacsonyabb, mint a Községi takarékpénztáré. Sajnos, a főváros bankja az összes bevételeinek 98.4 %-ái adminisztrálja el, ugyanakkor, amikor a nyeresége 87.4%-al esett. Óriási személyi költséggel dolgozott ez a bank. Fejlődés sehol nem található a mérlegében., sőt egészen különös, hogy a betétkimutatásnál nem választja külön a takarékbetétet a folyószámla betéttől és így nincs tis/ta képünk, tudva azt, hogy az üzemek betétei, amit folyószámlán kezelnek, átmenetijellegűek, igen rövidljáratú betétek. Ezzel szemben a főváros másik bankja, a Kisipari hitelintézet, amelyik munkaanyagban siokkalta nagyobb anyagot bonyolít le — sok-sok ezer apró tétel formájában, eckkal kisebb személyi költségekkel dicsekedhetik, itt a költség koefficiens 1.2%-ot tesz csupán. Mi az oka ennek a nagy különbségeknek? Miért nem jövedelmez a Községi takarékpénztár? KÖZGAZDASÁG lUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIUIIIIMIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIII Az új átalakítási és tatarozási rendelet Irta.- nagykálnai Levatich László Az új átalakítási és tatarozási adórendelet nemrégiben jelent meg a hivatalos lapban. Nem Lesz talán felesleges, hogyha az érdekelt iparosság és a házbirtokosi rend szempontjából vizsgálat tárgyává tesszük, várható-c az új adórendelet nyomán lényegesebb munkaalkalom? Az új rendelet különbeéget tesz átalakítási és tatarozási munkák között a átalakításoknak a befektetett tőke 50%-át, tatarozásoknál pedig 40%-át engedi a házadóból levonásba hozni, azonban 5 évi részletben, úgyhogy átalakítás esetén legjobb esetben a befektetett tőke 10%-a tatarozás esetében pedig 8%-a hozható 5 éven át évente levonásba. Ha meggondoljuk azt, hogy a tatarozási kölcsönök kamatlába a mellékes költségeket figyelembevéve kb. 8%-ra tehető, úgy meg kell állapítanunk, hogy az állam által nyújtott kedvezmény általában csak a tatarozási illetve átalakítási célokra felvett kölcsönök kamatát fedezi 5 éven át. Ennél nagyobb akadálya azonban a munkálatok nagyobbarányú megindulásának az a tény, hogy amennyiben a tatarozni szándékolt épület az utolsó 10 évbe tatarozás vagy átalakítás elmén már adókedvezményt kapott, úgy újabb adókedvezményt már nem kaphat, márpedig számos ház van, amely bizony 6—7—8 év leforgása után újabb tatarozásra szorul. Ma, amikor a magyar házbirtokosság csak a házadó rendkívüli pótléka révén csaknem ez évi 25 millió pengő külön teher nehezedik, amely teher a magyarországi öszszes társulatok (bankok, iparvállalatok) által fizetett 13 milliónyi társulati adónak csaknem duplája, a fent jcízett adókedvezmények révén a munkák nagyobb mérték megindulására számítani nem lehet. Szerény nézetünk egyébként ebben a vonatkozásban az, hogy nem is annyira a tatarozási és átalakítási adókedvezméyre van a munkálatok előmozdítása céljából szükség mint-inkább a háztulajdon túlzott adóterheinek leszállítására a házadópótlék sürgős eltörlése révén. A háztulajdonos maga tudja legjobban, milyen munkákat kell elvégeznie, hogy háza jókarbantartását biztosítani, bérbeadó lakásait pedig a legkedvezőbben értékesíteni tudja, semmi szükség nincsen külön bürokratikus beavatkozásra, adókedvezményekre, a munkálatok ellenőrzésére abban a pillanatban, mihelyt a házadó rendkívüli pótlékát, amely a házbirtokosság bruttó jövedelmének 8.4%-át teszi ki megszüntetik. A házbirtokosság egyetem maga szeretné leginkább házát a modern követelményeknek megfelelően átalakítva, modernizálva és renoválva látni, azonban a befektetések törlesztésére nem tudja a fedezetet előteremteni. Az államkincstár szempontjából is sokkal kevesebb ve&ződéssel, ellenőrzéssel jáT, hogyha az adókedvezményeket teljesen hatályon kívül helyezve, a házbirtokosságot » 16