Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 1-2. szám - Tudományos-e a mai jogalkotás?

különbség termelési és eladási ár között 4.24 fillér Legújabban ez utóbbi célra az eladási ár Kwo-ként 6 fillér is lehet a termelési ár Kwo-ként 3,76 „ különbség 2.24 „ Ezzel szemben Gázművek. 1 m3 gáz bruttó termelési költsége 12.25 fillér (cikk szerint is ennyi) ebből a melléktermékek révéin megtérül 9.08 ,, marad bruttó termelési költség 3.17 fillér vagy másképen, a melléktermékek levonása után fennmaradó összes termelési költség 2.845.277.— P Összes termelt gázmennyiség 89,813.200 m° 1 m° termelési kötsége = 2,845.277.—XI00 89,813.200 X 3 17 fillér Eladási ár m3-ként 20 fillér Különbség termelés és eladási ár között 16.83 fillér Ezekből a zárószámadásokból vett, tehát kétségtelenül helytálló adatokból nem az következik, hogy az Elektromos Művek gúzsba van kötve, csakhogy a gázszolgáltatás árát megvédje, hiszen a termelési és eladási ár közötti különbség alig fél, negyed és nyolcad részét teszi a gáz termelési és eladási ára közötti különbségnek. Sokkal nagyobb a különbség a világítási áramszolgáltatásban a termelési és eladási ár között 35 — 3.76 = 31.24 fillér Ezzel a különbségijei. H?or>yára cikkíró szenti t sem akarja az Elektromos Művek a Gázművek nem létező magánvilágítási gázszolgáltatását megvédeni. Ehhez a helyesbített kalkulációhoz hozzá kell még fűzni, hogy a termelési költségeken kívül mindkét üzemnél fennállauak még a szállítási, szétosztási, értékesítési, ügvviteli és igazgatási költségek, valamint a tőkeszolgálat. Hogv mindezen költségek fedezhetők-e az áram termelési és eladási árából származó 8.24 fillér. 4.24 fíll. és 2.24 filléres különbségekkel, annak megállapítársa nem tartozik ide, de bogy a különbségek olvan mérsékeltek, hogy azok a gáz árát nem védik, az kétséget nem szenved. Nebogv ezekből a belvesbítő adatokból téves következtetések vonassanak le a háztartásod melegellátásának költségeire vonatkozólag, meg kell íegve^nem, hogy 1 Kwo = 864 kalóriával, míg 1 m3 gáz alsó fűtőértéke 3600 kalória. Vagyis mindkét energiaformánál 1000 kalória: elektromos áramnál 12 filléres ár mellett 13.9 fillérbe kerül, gáznál 20 filléres ár mellett 5.5 fillérbe kerül. Helyes a Gázmüveknek a cikkben említett azon okfejtése is, hogv ha a Gázművek fogyasztói kö^ül 5000 elektromos hőfogvasztóvá. válik, ez a főváros háztartására nézve kárral járna. E tekintetben hivatkozom Gebhardt essení igazgatóra, aki kimutatta, hogy ha egv gázművel és elektromos művel rendelkező város elektromos műve 13.5 millió kilowattóra áramot szolgáltatna főzési célra olyan ár mellett, mellyel az áram versenyképes lenne a gázzal, az elektromos mű 125 ezer RM-al szolgáltatna többet a községi háztartásnak, mint azelőtt, de az ugyancsak községi gázgyárnál ezáltal elvesző 4.2 millió m3 gázfogyasztás révén a községi háztartás 378 ezer RM bevételtől esik el, ami végeredményben 253 ezer RM károsodást jelent a városnak., Téves az az adat, melyszerint a Gázművek az 1933. évben csak 17,983.64 pengővel dotálta volna a tartalékalapot, mert ez az összeg voltaképpen nem is a Gázművek tartaléka, hanem az 1928. évi XL. tc. szerint az öregségi és rokkantsági ellátás céljaira tartalékolandó összeg. Mint már fentebb említettem, a Gázműveknek két tartalékalapja van és ezeknek együttes összege az 1932. év végén mutatkozó 20.894,912.18 pengővel szemben 1933. év mérlege szerint 22.255,779.51 pengőt tett ki, úgy hogy az 1933. év tartalékolása helyesen 1,360.867.33 pengő volt. A cikkíró a Gázművek szemére veti, hogy tartalékolási politikájában nincs tekintettel egyfelől az adósok részéről várható veszteségekre, másfelől a több mint 8 millió P összegben kimutatott kőlcsőntárgyakra. Ami az adósok 8 millió pengős tételét illeti, rá kell mutatnom arra, hogy ezen összeg jelentékeny része a gázfogyasztók december havi fogyasztási számláinak összegére vonatkozik, amely követelések a következő hó végéig kiegyenlítést nyernek. Az adósok többi része a főváros és intézményei, üzemei, valamint a fővárosi alkalmazottak részére teljesített tüzelőanyag szállításokból, részben pedig melléktermékek szállításából eredő követelésekből adódik. Minthogy a Gázművek egvrészt szállításokat csak kellő biztosítékkal rendelkező cégeknek teliesít, másrészt viszont követeléseinek nagy részénél a fővárossal áll szemben, az adósok tételeinél a teljesített áruszállításokból kifolvólag veszteséggel számolnia nem kell, e címen tehát tartalékolásra szükség nincsen.A gázfogyasztási számlán behajthatatlanná váló tételeket a Gázművek a behajtatlanság megállapítása után esetről-esetre leírja és így tartalékolásra itt sincsen szükség. A berendezési tárgyak pedig azoknak elhasználódási mértékében szintén leírásra keriünek, úgy hogv a Gázműveket, tekintettel az elhasználódásra megáJlatvtott rövid időre, meglepetés nem érheti. Nem érthető meg a cikk írójának az annuitás tartalékolására vonatkozó észrevétele sem. A Gázmű az annuitást minden évben pontosan fizeti, a teljes tőketartozást a mérleg teher oldalán tartalékolom. Egv-egy évre esedékes annuitásrészietet pedig a költségvetésbe veszi fel. Ezzel a Gázművek az összes mérlegkészítési szabályoknak úgv alakilag, mint tartalmilag eleget tett és így eljárásával szemben gáncs nem érheti. Az eddigi üzleteredménvek és a fejlődés tendenciája, mivel sem igazolja a cikksorozat szerzőjének azt az aggodalmát, hotfv a Gázművek üzeme hova-tovább már csak kölcsötnökiből lesz fenntartható és Veszélyezteti a beruházott kölcsöntőkét. Ellenkezőleg. Nemcsak az annuitás törlesztése folvik abban a mederben, ahogv azt a székesfőváros illetékes szervei a Gázművek részére előírják, hanem amellett még kielégítő jö15