Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 23-24. szám - Harminc évvel ezelőtt

ieg Amerikában telepednek le, akkor a magyar állam fizetési zavarokba jut!" (Fellner Frigyes clr. A nemzetközi fizetési mérleg 1908.) III. Szociálpolitika: kereset, élelmezés, egészségügy. „Mezőgazdasági munkás napszámbére évi átlagban: 1906. évben ellátás nélkül 1.80 korona, ellátással 1.34, női napszám 1,23, —.85, gyermeknapszám —.84, —. 57. Férfinapszám ínyáron: 2.59, 1. 94. Évi kereset átlagban 429 korona (vármegyénként, munkanemként változóan), de nem haladja meg az évi 400—430 korona átlagot." * „Az ipari munkásság 15%-ának évi keresete 300 koronán alul van 8.6%-ának átlagos évi keresete 360, 13.6%-ának 450, 26.5 %-ának 600, 27.9%-ának 800, 7.6%-ának 1250, 0.7%-ának 1600 korona évi átlagkeresete van. A 239.958 gyáripari munkásnak kifizetett 2957 üzem a statisztika szerint 165—170 millió koronát." (M. kir. keresk. minisztérium statisztikája, 1903.) # „Árvamegyében főleg burgonya, kevés borsó, némi köles, árpadara és zabliszt, káposzta főbb tápszerek s a saját tápszereiken élő munkások és béresek még roszszabbul táplálkoznak. Hússal a lakosság nem él. A pálinkafogyasztás nagymértékű. Barsmegyében, e jó földön, két járásban a hús hetenként 2—3-szor foglal helyet a táplálkozásnál. Beregmegyében a lakosság hiányosan táplálkozik. Az év legnagyobb részében száraz kenyér és hagyma, itt-ott tengeri lisztből 'készült puliszka és burgonya adja a táplálékot. Késő ősszel és télen nemcsak zsírfélére, de még sóra sem jut. A lakosság satnya, elszegényedett." (dr. Farkas Jenő közegészségügyi felügyelő jelentéséből, 1907.) * „1906-ban Magyarországon 5370 orvos, 12.800 bába és 2204 gyógyszertár volt. Az orvosok közül 2462 hatósági orvos volt és ezekből a 12.974 községben 1500 orvos lakott! Az elhaltak tetemét megvizsgáló halottkémek között 13.556 nem birt orvosi képzettséggel, sőt 51 községnek még ilyen laikus halottkéme sincs. A kórházak száma 449 volt 37.545 ággyal. Az összlakosság száma 19.9 millió!" IV. Közigazgatás kritikája. „Ncményi Ambrus volt szabadelvű-párti politikus, képviselő költségvetési előadó állapítja meg 1902-ben, hogy 10 év alatt levonva a reformok megkívánta szervezéseket, a régi medrű közgazdasági élet s a politikai és kiegyezési harcok idején 37.500-al nőtt az állami alkalmazottak száma, többnyire észrevétlenül a költségvetésbe becsúsztatva, köztűk a minisztériumi állásoknak a száma közel egy harmadával emelkedett, a magyar kormányzás személyzeti koefficiense a rendes kiadások 24.73 %-a, a tíz éves bevétel emelkedésének pedig 28.24 %-a. 1904—907-ig a legélesebb politikai harcok idején, de egy új kielégítetlen csoport hatalom nyerése után, az állami tisztviselők száma 3312-vel gyarapszik, köztük két új államtitkári állással. A népszámlálás adatai szerint a tisztán közigazgatást teljesítő állami tisztviselők száma 1890-51 1900-ig 7296-ről 9520-ra emelkedik, majdnem egy harmaddal. Innen érthető — az osztogatás hatalmának féltésén kívül — az óriási centralizáció, minden csekély ügy, a legkisebb vasúti vendéglői bérlete, az autonóm egyetem vizsgaengedélyei, kivételes nősülési engedélyek, korcsmai engedélyek stb. feljutnak a központhoz. 1903-ban a statisztika a minisztériumok ügyforgalmát 894.318 ügydarabban mutatja ki. Mérsékelt becslés szerint 40%-ához szellemi munka és képzettség nem kell. Minisztériumok központi személyi kiadása 7 millió koronánál több, ennek 40%-a oly felesleges munkáért jár, melynek elvégzése valóban semmitevés." * „Beteg és tehetetlen közigazgatásunk örök akadálya nemzetünk kifejlődésének, a modern magyar állam kiépítésének." (Jegyzők Lapja, 1908. IV.) V. Az országgyűlésről. „Maga a jelen parlament kívülről, messziről, anyagban, összetételében egyszerűen mása az előtte valónak, annak, amelynek kormányzó többsége a szabadelvűpárt volt. Magyarországon már rég ideje népakarat, sőt választói akarat sem nyilatkozik meg. Nem a szervezett választók küldik be véleményük képviselőit, hanem szervezett mandátumkeresők szereznek maguknak kerületet, amely kisebb-nagyobb árért megadja nekik a parlamenti belépőjegyet. A pártkeretek nem jelentenek érzésbeli, vagy kvalitásbeli különbséget. Mind jelszó ember, egyrésze azonban öntudatlanul, hajlamainál, neveltetésénél, vérmérsékleténél fogva. A csoport közepén van az ügyes, ravasz, az átlagnál képzettebb agrárius kottéria, csúcsán az egyetemi vezérkedésbol bekerültek lármás népe. Zsidó fiskálisok, akik talán valamelyik szabadkőműves páholyban kezdték meg közéleti karrierjüket és most lesütött szemmel, de erélyesen tapsolnak Apponyinak. Fekete reverendák, állítólag törhetetlen Kossurh-imádók, azután ügyes körültekintők, akik negyvennyolcas mivoltuk mellett sem felejtik el néppárti korifeusok előtt hangoztatni, hogy ép oly jó katholikusok 185