Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 23-24. szám - Harminc évvel ezelőtt

kossága, minek következtében a folyamat lassú, de hogy a jelenlegi birtokososztály végpusztulása fog bekövetkezni, ha mielőbb segítve >nem lesz, az bizonyos." (Cserháti: Az Alföld mezőgazdasági reformja, Budapest, 1909.) * „A magyar földbirtokosság anyagi pusztulása című tanulmányomban (Rácz Gyula, 1904.) már részletes számítások alapján megállapítottam, hogy a birtokosság pusztulásra van ítélve. Magyarországon 1877— 1902 idején a telekkönyvben bekebelezett új és megszüntetett régi terhek különbsége közel 4800 millió korom és hogy 1903-ban csupán a jelzálogteher összege földbirtokon 1577 millió koronára rúgott. Hozzáadva ehez az egyéb terheket, 197 millió korona jelzálogkamatot, 166.6 millió korona különféle adókat, 147.2 millió korona indirekt adót, együtt 511 millió korona adó- és kamatteher terheli a földbirtokot, azaz a kamat és adók elveszik a föld tiszta jövedelmének 70%-át. A föld terheinek és értékének arányát összevetve: a korlátlan forgalmú birtok 72%-a eladósodott a teljes becsértékére. A kis- és középbirtok kétharmada ma a hitelezőké, teljes becsértékig eladósodva és nem a birtokosoké." * „A hitbizományok a vagyon és jövedelem egyenlőtlenségét fokozzák és nagyobb mértékben állandósítják, mint az erkölcsi és társadalmi tekintetben megengedhető. A különbségek gazdag és szegény között, melyek társadalmukban még fokozódnak, a hitbizományok s holtkéz birtokai által megrögzíttetnek, a felmenő osztálymozgalom nem érvényesül, az alsóbb osztályok szükségképen sülyednek, mivel a társadalmi életben nem létozik megállapodás. A jövedelemeloszlási különbségek a megörökítése kedvezőtlenül hat vissza a termelésre és a szabad forgalomra. A kereslet és kínálat kiegyenlítése itt nem sikerül. Visszahatnak e körülmények a fogyasztás'.! is, mely emitt az oktalan fényűzésig és pazarlásig, ösen külföldi cikkek fogyasztásával, fokozódik, amott pedig a legsürgősebb életszükségletek kielégítésén alól marad és egész vidékek sorvadását hozza magával, mi" t ezt a kelet-porosz tartományok viszonyai mutatják. Visszahat ez az állapot az iparra, melynek okszerű fejlődését megnehezíti. Különösen veszélyes a hitbizományok és egyházi kötött birtokok befolyása a népesség szaporodására és eloszlására. Minthogy a kötött birtokok megnehezítik a kisgazdák betelepítését, ezek kivándorolnak. Jellemző, hogy Németország nagy kivándorlása nem a sűrű népességű nyugatról, hanem a keletről származik, ahol gyér a népesség, a nagyterjedelmű hitbizományok miatt. Nálunk is azon megyékben uralkodnak legkedvezőtlenebb népességi viszonyok, hol a hitbizományi s egyházi birtok erősen el van terjedve. " (Földes Béla: Közgazdasági Lexikon, 1. 852. 1.) II. Az állam pénzügyei, fizetési mérleg. . Állami pénzügyeink alakulásában és vezetésében is érvényesült az az irreális és irracionális politika, mely a tényekkel nem számolva, erején felüli költekezésbe sodorta bele az államot és könnyelműen csinált adósságok alig elbírható terheit rakta az ország lakosságára. Az állam nem vette tekintetbe azt, hogy az a kisbirtokos és mezőgazdasági munkáslakósság, amely a mult század hatvanas éveiben téli foglalkozást a cséplésben, kender-, len-, gyapjúfonásban, vászonszövésben s egyéb ruházati és használati ipari cikkek házi előállításában 'talált, a vasút, a gyáripar és a modern munkafelosztás következtében elvesztette jövedelmező foglalkozását és munkaköre kisebb lett, csupán a mezőgazdasági nyerstermények előállítására redukálódott. Szerencsétlenségére még a mezőgazdasági nyerstermények előállításában sem lett termelése jövedelmesebb, intenzívebb. És a gazdasági átalakulással egyidejűleg kialakult egy koncentrált államhatalom, óriási hivatalnokseregével, a közigazgatás, a bíráskodás, az iskoláztatás a modern kapitalista állam pénzügyi terheit rójja az országra. A magyar állam kiadása 1868-ban 295 millió és 1900ban 1060 millió, az 1909. évi budget-előirányzat szerint 1.555,778.000 korona volt, az emelkedés 40 év alatt egyszerűen természetellenes és megdöbbentő. Az 1909. évi költségelőirányzat összes kiadásaiból beruházásokra esik 212 millió, a beruházások levonása után fenmaradó kiadás összege 1344 millió korona (1900-ban 1000 millió korona!) Az ország lakosságára fejenkint eső öszszes kiadás 1909-ben 73.73 korona és 1900-ban 55.21 korona volt. Az 1909. évi állami költségvetés irreális, mert a rendkívüli bevételek 162 nűMió korona összegében 135 millió korona kölcsön mint bevétel van beállítva! A személyi természeti kiadások összege 250 millió korona. . ." * „tartozás külfölddel szemben (1908.) 453,594.165 kor. bevétel külföldtől 277,079.169 fedezetlen tartozásunk 176,514.169 kor. a magyar állam külfölddel szemben 177 millió korona fedezetlen tartozása van. Az ország nemzetközi hitele és a külföldön elhelyezett magyar értékpapírok kamatszelvényei beváltásának lehetősége ma főleg az Amerikából visszaküldött pénzektől függ! Ha az Amerikába űzött kivándorlók egyszer nem küldenek pénzt Magyarországba hozzátartozóiknak, ha családtagjaikkal együtt vég184