Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 13-14. szám - Az alsófoku közigazgatási bíróságot meg kell szervezni

vei a saját KT-ától veszi fel — a törvényes úton előre elhatározott •— összes beruházási kölcsöneit. A 'kölcsönök tőketörlesztésére és ".Kamataira szükséges öszszegeket a községi (költségvetésnek szükségleti tételei közé ezután is felveszi a községi költségvetésnek szükségleti tételei közé ezután is elveszi és a részvénytarsasági bank helyett a saját KT-ának fizeti A kamatok nem a bankrészvényesi osztalékra mennek, hanem kizárólag a KT zárószámadásán keresztüli visszatérülnek a községnek házipénztárába, a községi életfejlődés által követelt költségének fedezetére. A politikai községek ekként szabadulnak ki a bankkapitaliiztmusnak a községi közérdeket is kizsákmányoló hatalma alul. Attól függetlenítvén magukat: a pénzügyi önállóságnak kihasználásával kezdetét veheti a község kulturális színvonalain a kemelésére irányuló tervszerű munka. Azonban a KT intéibmémye 'mindenekelőtt a közönség által a saját maga javára alkotott közérdekű intézmény. Benne és általa szerves egységbe fonódik a közönségnek egyénenkémt szerteágazó pénzügyi ereje. Ennek a pénzügyi erőnek szerves egységbe íoglalásavaJ építjük meg azt a szilárd talpazatot, melyre helyezkedve teljesen kiszabadíthatja a közönség is a maga összes közgazdasági érdekeit a 'bankkapitalizmusnak hatalma alul. A KT-ak mini közérdekű hitelszervek az öröké let re hivatott politikai községek eleven szervezetének altruisztikus szellemű alkotórészei lesznek. Alul országszerte ennek az eleven községi szervezetben gyökereznek, fent pedig a nemzet pénzügyi vérkeringésének középpontjában, a legfőbb nemzeti pénzforrásba kapcsolódnak, így, mint a nemzet testének alkotó részei: valóságos szervezetek, a bankkapitalista rendszernek gyökértelen szerkezetével számiban. KT az a közérdekű pénzügyi szervezet, aminek hatáskörébe kell utalni a hitelügynek egész közérdekét . Ez a szervezeti reform keresztülvihető már mos*: a hányadrész aranyfedezetű pénzügyi rendszer fennállásának idején is. A MNB-niak mai szerkezetét legkevésbbé sem feszélyezi. A hitelszervezetnek közérdekű reformját: a KT-i hálózatnak egységes irányelvek szerint országos kiépítését követeli az altruizmus szellemének az alkotmányosság keretében meggyökereztetése és az a távolabbi cél, hogy a községi pénzügyi önállóságon, mint anemzeti életben gyökerező szilárd talpazaton hamarosan kiépíthessük a Nemzeti Pénzügyi Önállóságot. (Folytatjuk.) A közölt cikkek elsősorban is szerzőik felfogását tükrözik vissza. Célkitűzéseinket legigazságosabban az „audiatur et altéra pars" — a parlamentárizmus egyik alapvető elve — jegyében véljük elérni, a leközlés ténye tehát még nem jelentheti a lap irányát, vagy tendenciáját. A lap tartalma kizárólag annak a programmnak igyekszik megfelelni, amelyet a borítékon állandóan mottóként tüntetünk fel. KÖZIGAZGATÁS [[iiiiiiiiiiiiiiiiiiiijiiiiiiiiii tiiiiiriiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiJtiJiijiiiiiiiiiiitiitJitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiittliliiiliiiiiiiiiiiiiiJiiiiiitifiiiHiiiiiiitifi Az alsófoku közigazgatási bíróságot meg kell szervezni Irta: Szilágyi Jenő dr., ügyvéd. A kormány reform-programmja kapcsán a szakkörök érdeklődésié újból az alsófokú közigazgatási bíróság kérdésére .terelődik. Az alsófokú közigazgatási bíróság létesítésének alapelvét már a meglevő Közigazgatási Bíróság meg alkotásaikor .lefektették és így maga e törvényben gyökeredző elv negyven esztendő óta él a magyar jogrendszerben. Az alsófokú közigazgatási bíróság a mai napig sem valósult meg. Tizenkét év előtt, amikor a közigazgatás reformja aktuális volt, illetékes körökben azt tervezték, hogy a Közigazgatási Bíróság tehermentesítése céljából alsófokú közigazgatiási bíróságot is létesítenek, de ez a terv csupán a közigazgatási ügyökre vonatkozott, míg az adó- és illetékügyek egyedüli bírói fóruma a felső Közigazgatása Bíróság maradt volna. Tizenkét év előtt e sorok írója vetette fel az adöés iMeitékügyelk bírói elintézésének .meggyorsítása céljából azt a gondolatot, hogy a legfelsőbb Közigazgatási Bíróság mellett alsófokú közigazgatási bíróság is szervez tessék Három nagyjelentőségű interjút csinált ebben a kérdésben: báró Wlassics Gyula, a Köziigazgatási Bíróság akkori elnöke, Vargha Imre a pénzügyminisztérium akkori államtitkára és dr. Papp József, az Ügyvédi Kamara akkori elnöke, a legnagyobb részletességgel nyilatkoztak e sorok írója előtt és mindhárman szükségesnek mondották az alsófokú közi gazig atási bíróság megteremtését, j Az ügyvédi kamarák évtizedek óta hangoztatott követelése ez, amely legújabban a keletkezőben levő budapesti ügyvédi érdekképviselet legsürgősebb követelményei során napirendre kerül. Az egyre fokozódó szükségesség állítja e kérdést az aktuális követelmények legelső sorába, mert >a Közigazgatási Bíróság túlterheltsége következtében .a nagyjelentőségű adó- es illetékügyek végső fokon, bírói fórum előtt való jogerős elintézése esztendőket vasiz igénybe és megesik, hogy némelyik ügy öt-hat esztendeig is elhúzódik. A Közigazgatási Bíróságnál ezidöszerint negyvenezer ügy fekszik, amelyből tízezer közigazgatási, harmincezer pedig pénzügyi vonatkozású ügy. A Közigazgatási Bíróságnak tudvalevően .két külön osztálya foglalkozik e kétféle ügyekkel és így érthető, hogy főleg az adó- és illetékügyek elintézése reménytelenül hosszú időt vesz igénybe, ami egyaránt kárt Okoz a kincstárnak és az adózó közönségnek. A pénzügyi kormány legújabban pénzügyi tisztviselőket osztott be a Közigazgatási Bírósághoz, akiknek az a feladatuk, hogy a felhalmozódott restanciákat elintézzék. Ez a tény a legközvetlenebbül szükségessé teszi a helyzet megoldását, mert az igazságszolgáltatás legszentebb elveivel ellenkezik az, hogy bírói függetlenséggel fel nem ruházott pénzügyi tisztviselők bírói munkára osztassanak be. 113