Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 13-14. szám - Az alsófoku közigazgatási bíróságot meg kell szervezni

A Közigazgatási Bíróság az adó- és illetékügyek területén az 'egyedüli bírói fórum és a 'negyven év előtti törvényhozásnak éppen az volt a célja, hogy ezekben az ügyekben, amelyekben elsőtökön a pénzügyi hatóság, másod foton a laikusokból álló tefezóliaimiiá&i bizottság, vagy a közigazgatási bizottságok adóügyi albizottsága ha'tároz, harmadfokon — jogerősem — ne a kormánytól függő pénzügyi tisztviselők és ne e bizottságok részben kinevezett, résziben, választott tagjai döntenek, hanem a bírói függetlenség attribútumaival felruházott, a kincstárral szemben független ítélöbirákból álló tanács hozza meg a legfelsőbb döntést. Az igazságszolgáltatásnak ezt a szent elvét nem szabad azzal elgyengíltenii, hogy a restanciáknak gyorsabban való feldolgozása céljából pénzügyi tisztviselőket osztanak be ideiglenes minőségben a Közigazgatási Bírósághoz. E kétségkívül 'kiválóan képzett tisztviselők munkáját nem védelmezi a bírói függetlenség sérthetetlensége és így könnyen elképzelhető, hogy a bírói függetlenség védelme .nélkül dolgozó tisztviselők ítélkezését a felettes hatóságtól való függés önkéntelen es természetes érzése befolyásolja. Az alsófokú közigazgatási bíróság létesítése és ezzel a Közigazgatási Bíróság elé utalt ügyeknek megfelelő módon való szétosztása rendkívül könnyein es gyorsain megvalósítható. A kir. ítélőtáblák egy-két tanácsa a legnagyobb könnyedséggel volna alsófokú — de az eléje kerülő ügyekben végsöfokon ítélő — oirósággá átalakítható. Ha a pénzügyi hatóságok nélkülözhetnek tisztviselőket és azokat átmenetileg kölcsönadhatják a Közigazgatási Bíróságnak, akkor 'megfelelő tisztviselők véglegesen is át minősíthetők volnának közigazgatási bírákká és a bírói eskü és bírói függetlenség védelmié alatt intézhetnék az eléjük utalt ügyekben a bíráskodásit. De a bírói kafban levő táblabírák, vagy törvényhatósági bírák is beoszthatok volnának az alsófoikú közigazgatási tanácsba, mert hiszen tudjuk, hogy a Köziigazgatási Bíróság tagjai között ma is vannak olyan kiváló bírák, akik bírói pályájuk korábbi szakában polgári, vagy büntetőbíróságok kebelében dolgoztak. .4 kir ítélötáblái-c kentén belül szervezték meg a munkásbiztosítási felsőbíróságokat és ennek a mintájára a legnagyobb könnyedseggel meg volna szervezhető az ítélőtáblák keretében a pénzügyi bíráskodás is. A kincstár és az adózó közönség gyakran ellentétes érdekeinek összhangba hozatala önként adódnék, ha megmaradna alsófokon határozó fórum gyanánt a kincstári hatóság, másodfokon ítélkező fórum gyanánt az adózó polgárokból alakult felszólamlási bizottság, illetőleg az ahhoz utalt ügyökben a közigazgatási bizottsága, harmadfokon pedig az ügy minősége, vagy az összeg nagysága szerint az alsófokú, illetőleg a legfelsőbb közigazgatási Bíróság. A kincstári hatóság végzi a nyers munkát, amellyel a szerinte helyes összegű adót, vagy illetéket elsőtökön kiveti. Másodfokon — úgy, mint ma — a beadott fellebbezéseiket a polgárokból alakult bizottság bírálja el, Ennek a működése nélkülözhetetlen és mai minőségében feltétlenül fenntartandó, mert gyakori eset, hogy a vitás kérdés elbírálásánál kisebb vagy nagyobb mértékben, cz egész ügyre, vagy annak egy-egy részére vonatkozólag becslés útján kell határozni, a becslést pedig csakis a polgárokból alakult bizottság bírálhatja megnyugtatóan felül. Szükséges tehát, hogy a bíró is láthassa az ügyben érdekelt felet és hallhassa a félnek és ügyvédjének élőszóval előterjesztett kérelmeit és indokait éppen úgy, amint a bíró más ügyekben is — akár polgári, akár büntető ügyekben — az ügyfél és az ügyvéd közvetlenül előterjesztett allegatáinak meghallgatása után hoz ítéletet. A kincstár érdekeit ügyészi minőségben eljáró pénzügyi tisztviselő hivatott képviselni, amint az a jövedéki kihágások terén megvan, ment jövedéki' kihágásl ügyekben a bümtetőtörvényszék és a végsőfokon ítélkező kir. ítélőtábla előtt most is pénzügyi tisztviselő képviseli a vádat és tölti be az ügyész szerepét. A felszólamlási bizottságok előtt folyó tárgyalásokon is pénzügyi tisztviselő képviseli a kincstár érdekeit, akinek éppen úgy van szólásjoga, mint az adózóknak és aki a neki nem. tetsző felszólamlási bizottsági határozat ellen éppen, úgy jogosítva van a Közigazgatási Bírósághoz intézett panasz beadására, mint az adózó fél. Ezen a téren köztudomású egyébként, hogy egy tekintetben a jogegyenlőség és ügyfélegyenlőség kárára mégis több jogot gyakorol a kincstár képviselője, mint az adózó, mert — amint azt már sokszor panaszolta a jogkereső közönség — a felszólamlási bizottságok zárt ülésen lefolyó tanácskozásain az érdekelt adózó természetesen nem lehet jelen, de sajnos, a kincstár képviselője jelen lehet ós a felszólamlási bizottsági tagok tanácskozásába bele is szólhat. Az eljárás rendszerének egyik hibája ez, mert amilyen természetes dolog, hogy a büntetőbíróság ítélkező tanácsának az ítélet kihirdetését megelőző tanácskozásánál nincs jelen a kir. ügyész, hanem ő is csak az ítélet kihirdetésekor értesül az ítéletről, éppen úgy nemi volna szabad jelen lennie a^kincstár érdekeit képviselő pénzügyi tisztviselőnek a felszólamlási bizottság határozatának meghozatala és a szavazás ímegejtése alkalmából tartott zárt tanácskozáson. Az adó- és illetékügyek széles területe éppen olyan magasrendű jogterület, mint a polgári, vagy büntetőperek területe. Sajnos, a jogkereső közönség — talán az eddigi eljárási rendszer hibáit miatt is — az adó- és illtékü gyeket másoknak véli és. úgy érzi, mintha ezek másfajta elbírálásban részesülhetnének, mint az igazságszolgáltatás egyéb fórumai előtt eldöntésre kerülő polgári, vagy büntetőügyek. A jognak ezen a sokrétű területén számtalan nomád zúgírász és kijáró portyázik és a jámbor jogkereső közönség bizalmát csalfa és hazug illúziók keltésével igyekszik megszerezni. Az államerkölcs szentségének nem szabad tűrnie, hogy a jogkereső közönség bizalmát nomád kalózok becstelen, hazug módon a maguk hasznára kiaknázhassák. A pénzügyi és közigazgatási jog alapján konitiradiktóiM'USi bírói eljárás és a bírói függetlenséggel felruházott bírák ítélkezése 'természetszerűen felemelné ezt a jogterületet Is arra a magas nívóre, amelyen az egyéb bírói eljárások állanak. SZÁMOK BESZÉLNEK. Olyan számokról van szó, amelyek több nyelven beszélnek. A főváros zárszámadási szárnoszlopairól van szó. Mert azt megtudjuk érteni, hogy a mérlegkészítésben van sok relativitás. Ha akarjuk vemhes és ha akarjuk, akkor nem vemhes jelige alatt a modern mérlegtechnika a magángazdaságban szépen fejlődött és érvényesült. Sok szemrehányás 114