Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1935 / 13-14. szám - Pénzügyi rendszerünk és szervezetének reformja (5. [r.])
védelmet, amit az adóvégrehajtó a törvény értelmében lefoglalhat. A legkisebb határok közié zárt község KT-ának ekként pénzben kifejezhető alapfokéje vetekszik bármelyik imamirnuth-banknak alap és tartaléktőkéjével. Elleniben' nagyobb városainknak több százmilliós és milliárdos alaptőkéjű KT-a keletkezik, — csupán a közönségnek a törvényes alakíiságok megtartásával keletkezett, községi szabály rendé létben kifejezett elhatározása következtében. És amit különösem hangsúlyozni keM, — felelősség az adókivetés aranyában oszolván meg, — legnagyobb részben a község határóban elterülő nagybirtokra és nagyüzemekre nehezedik. Pénzben kifejezett és befizetett alaptőke egyáltalán inem szükséges. Forgótöke szükséges csak, amiiit a KT a maga bankszerű aktív és passzív üzletágazataimak folytatásával szerez meg. A forgótőke gyarapításának érdekébem itt, a KT-ben helvezendők el a gyámpénztáriiag kezelt vagyon. Mindemkor elegendő forgótőkének meinynyiségét biztosítja az elfövendő községi háztartási reformnak az az intézkedése, aminek következtében a politikai községek összes nyers bevételiéi, még az állami adók is, ide fizetendők, illetőleg szállítandoik be. Ezenfelül a mindenkor szükséges forgótökének mennyiségét biztosítja a legfőbb nemzeti pénzforrással, a reformtörvény útián létesítendő kapcsolat. Bizonyosra vehető, hogy idők multával, a fejlődésnek okszerű következménveként a KT-ba szállíttatnak a postának, a vasúinak pénzei, a bírói letétek is. Mert ennek a sokféle eredetű és rendeltetésű pénznek pontos nvilv ám tartása csupán köinwelési művelet és semmi akadálya nem lehet annak, hogy a hatóságok törvényes utalványára a KT teljesítse a fizetést. Menmvivel egyszerűbb lesz a közpénzeknelk kezelése és menmvi személyi és dologi kiadástól tehermentesülmek a politikai közületek! Hogy a meimzetnek politikai. gazdasági és közművelődési és szociális irányú élettörekvéseivel szemben milv félelmes erő a nyerészkedésnek egységes céljára, egységes üzleti szellemiméi munkálkodó, — egyébként hazátlan — mert nemzetközi — bamkkaoitalizmus: a következő tárgyilagos adatokból megállapítható. A Statisztikai Évikömw adatai szerint a történeti Magyarországom a béke utolsó évében, — 1913-ban pénzintézeteink száma voilt 5023. Ezek közű : 1. a 4 földhitelintézetnek alap és tartaléktőkéiük volt: 71,571.000 a. K. 2. a részvénytársasági bankok és takarékpénztárak alap és tartaléktőkéjük: 2.074,228.000 a. K. 3. a szövetkezeti szervezetű pénzintézetek törzsbetéte, üzletrész és tartaléktőkéjük volt: 291,957.000 a. K. A Statisztikai Évkönyv szerint tehát a banikkapital izmusnak csupán alap és tartaléktőkében gyökerezett, egységes célra, egységes üzleti szellemmé? irányított ható és átfogó ereje 1913-ban: 2.437,756.000 a. K. Ez a közel tót és félmilliárd aranykorona, mint a bankkapitalizmiusmak ú. n. saját tökéje egymagában is félelmetes erős a célnak és az irányító szellemnek qgységessége miatt. A bankkapitalizmius azonban a saját tőkéiének pénzügyi ható és átfogó erejét még az idegen tökének erejével is gyarapította. Pénzgazdasági berendezkedésünknek ugyanis egyik kiáltó sajátossága az, hogy az állam, általában a politikai közületek, továbbá az egyházak, a különféle köz- és magánintézmények, a kegyes alapítványok, a jótékonysági és közművelőlési egyesületek, továbbá a magánosok, azokat a pénzeket, amelyeknek célja a közérdeknek és a magángazdasági érdeknek szolgálata: a bankkapitalizmusnak adják oda gyümölcsöző betétként, tehát eszközül arra a célra, hogy ugyanazokat a közű leteket, testületeket és magánosokat a hitelezés feltételei útján kizsákmányolhassa. Az említett tárgyilagos forrás szerint egyedül könyvhetét alakjában: 1. a föld hitel intézetek 9,051.000 a. K. 2. a részvénvtársasági banr kok és takarékpénztárak: 3.613.009.000 a. K. 3. a szövetkezetek 239.582.000 a. K. Összesem: 3786l7642~000 a. K. idegen tőkének felhasználásával 'srvara nították 1913-bam ú. n, salát tökéiüknek 2.437,756.000 a. K. ható és átfogó erejét is így összesen: 6.299.3987oW~a tőkének ereiével nehezedett a bamkkaoitalizmus K. a 'Dankikaoitai izmus egy uigvamazom célra, egységes üzleti szellemmel irányítással a nemzetnek politikai és társadalmi életére. Ez az egységes üzleti szellemmel, a kizárólag nyerészkedésre irányított pénzügyi ható és átfogó erő 1913bam — a már hivatkozott tárgyilagos forrás bizonysága szerint — 13.197.280.000 a. K. összegű aktív ügvletnek szálaival szívta, szivattyúzta a nemzeti termelést és fogyasztást, a termelő tökét és munkát, a politikai közületeket, az egyházat, a mezőgazdaságot, ioart és kereskedelmet. Egyszóval a nemzeti életnek mindazon cletnvilvánulásait, amelyek a pénzkérdéssel akár közeli, akár távolabbi összeköttetésben álottak. 6300 millió a. K. saiát és idegen tőkének ereiével 13.197 millió a. K. összegű aktiv ügyletei útiam kiszívott, kiszivattyúzott a bankkaoital izmus 1913-ban a magvar memzei háztartásnak produktumaiból ugyanazon tárgyilagos forrás szerint és pedig 1. a földhitelintézetek üzletkörében 2. a részvénytársasági barnás takarékpénztárak 3. a szövetkezetek üzletkökok ben: 2,154.000 a. K. 202,382.000 a. K. 16,615.000 a. K. 22f;i51.000lTK. Összese: tiszta nyereséget. A magyar bankkapitalizmus javára (de egvszersmiind terhére is!) vonatkozó 'imént elsorolt tárgyilagos bizonyítékok 1913. évre szólnák. A magyar nemzetet azóta sújtott irtózatos tragédiák uitán a bamkkapitalizmus az a tényező, mely az összeomi'ást követett egy évtizednek rövid tartama alatt 108