Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 13-14. szám - Parlamentarizmus és választójog

nyomán: a parlamenti képviselet sem az ország pillanatnyi hangulatának megfelelően jutna a páriamentbe, hanem az ország hangulatának időbeli hosszmetszetét, elérhető középarányosát adná, — a parlament nem az egyes szakok szerint változtatná meg lökés-szerűen a maga összeállítását, hanem ténylegesen simulna az exigenoiákhoz — de a perpetuitás el is venné az élét annak a nagy és egészségtelen szenzációnak, melyet a választás az egész nép hangul aálban kelt. b. A jelenlegi egysíkú választás rendszerét a többsíkú választás rendszerével kell feli cseré Imi. A jelenlegi vá.lásatásokon osak egy egyfajta értéket ismernek el: a poiitika-ügyességet. Ez azért van, mert a választás politikai jellegű s a pártok kezébe van a választások megrendezése letéve. Ilyenformán károsul az egyes, aki méltó képviselőjét nem mindig találja meg s aki, ha meg is találná azt, kívánságát nem érvényesítheti s károsul az állam, amely legfontosabb funkcióját hozzánemértők kezébe kénytelen adni. Bármilyen tisztán folyjék is le a választás, mindig lesznek olyanok, akikhez igaztalan lesz. Az a kisebbség, amely politikailag esetleg kisebbség, lehet, hogy más szempontból esetileg többség, — mintahogy pl. 'kisebbségben volt a régi parlamentekben a földmívesnépesség képviselete, mely osztály gazdasági szempontból soise volt megvetendő többség, s mely ha választót adhatott is, 'kénytelen volt urat képviselőül választani: — a társadalmi elhelyezkedés szempontjából egyenlő helyet foglalnak el pl. a honoráciorok, a parlamentben azonban alig találunk orvost vagy mérnököt a jogásszal szemben. Ezen a bajon két irányban próbáltak segíteni Az egvik a kétkamarás rendszer istápolása volt, amely mellett az alsóház politikai jellegű válaszások útján állt össze, a felsőház viszont az értékkiválasztást nem a nép egészére s a politikai faktorokra bízta, hanem az államfőre, testületekre, hivatalokra. A másik orvoslási mód magát a választást akaita megváltoztatni: ez a pluralizmus rendszere volt. A pluralizmus a választók qualitatív különbsége alapján quantitativ különbségeket akar voksaiikra nézv behozni, vagyis az arisztokratikus rendszert nem a kiválasztás értékességére, hanem az általánosság elvének mérlegelésére fordítja. Nem contradictio in adieto az értékesebbnek több jogot adni, vagy megkívánni, hogy jobban ponderálion az egyenlő mérlegben, hanem, egyrészt mehé? itt az érték független mértéké megtalálni, másrészt ez az elv sem oldja meg a felvetett nehézséget A többsíkú választási rendszer, viszont mindkét mód előnyeit magában hordja, hibáik nélkül Abból Ikell kiindulnunk ugyanis, hogy egy nemzet értékeinek kiválasztása nemcsak nem elég, ha egyetlen értékelv alapján történik, de az se helyes, ha egyetlen módszer szerint folyik le. A másik szempontból az, hogv a választási harc tisztasága a korteskedés lehető kikapcsolása, a reklám lehet." mellőzése árán érhető csak öl, ehhez pedig az kell, hogy a választó közvetítők nélkül, s saját feje szerint ismerje meg a képviselője személyét. A személyi garanciáknak a pártgarancia fölé kell emelkednie; bármely pártállású értékes szeméyiség nagyobb díszére váiik a parlamentnek, mint a legideálisabb pártállású nulla. Különböző értékelési módok alatt kell értenünk, hogy a kiválaszás alapja necsak egyesek véleménye, necsak egy felfogásnak a nép körében való túlsúlyrajutása legyen, de egyes testületek, egyes társadalmi és hivatásbeli elkülönülések, továbbá a hivatali emelkedés rendje szerint maga az állam is delegálhassa a maga képviselői a pamlamentbe. A képviselő ilyenmódon szinte ideálisan képvieslbetné választói érdekeit, nem mert egyesekkel baráti viszonyban, áll, hanem, mert szinte az öt képviselő testület ütőerén tartja kezét s amellett a testületek hasonlóan parlamentáris berendezés folytán valószínű, hogy a testületi többség érdekeit fogja védeni. Emellett a rendszer mellett, — tán kisebb arányban, de egyébként sértetlenül megmaradhatna a mai politikai választások rendszere is, hiszen kell, hogy az ország közvéleményének a képét politikai kérdésekre vonatkozóan is visszatükrözze a parlament. Politikai jellegű választójoga azonban csak annak kellene, hogy legyen, aki politikai pártnak tagja, aki tehát különbeni életében is részt látszik venni az osrzág problémáinak ilyeténképen való felfogásában. Lehetetlen helyzet az, hogy ma minden választópolgárnak politikai szempontok szerint kell megválasztania a képviselőjét, még akkor is, ha pl. szent meggyőződése szerint sokkal fontosaíbb szempontok is léteznek. A politikai jellegű választások kiegészítője fcéppen s a siemmiilkép be nem szervezett elemek érdlékében egy, a maihoz hasonló, de mégsem azonos trendszerű választás is kívánatos volna Ma ugyanis a nép politikai szempontok, s nem tényleges létérdeke szempontjából kénytelen követeit küldeni. Ezek az állam absztrakt érdekei nevében, amit a nép egyszerű fia rendszerint meg sem ért, követéinek szólásjogot a parlamentben, de a nép közvetlen érdekeit figyelmen kívül hagyják, érdeklődnek ugyan a választás előtti napokban a kortesektől, hogy útépítést, vagy házhelyeket kell-e a választóknak ígérni, de erkölcsi mentalitásukban ez nem igém foglal el magasabb helyet, mint a választók le itatásának kérdése. Hamarosan felvetődik azonban a kérdés, hogy mi lesz, ha iilyemmódon túlsók szempont jut érvényre s túlzsúfolódik a parlament? Ennek azonban nem kéli bekövetkeznie. Választói voksa a választópolgárnak személyenként csak egy van, s így nem választhat egyszerre az egyik s a másik szempont szerint is. Azt, hogy azonban melyik szempont szerint válasszon, bátran rá iehe bízni még a legkevésbbé érékes emberre is, mert még ma is jobb, ha esetleg neki nem megfelelő szempont szerint választ, mintha kiutalt szempont szerint választ legalább is oly megfelel őtlen ül. c) Nem a kiválasztás módja volt az egyedüli, melyben a parlamentáris rendszer tisztaságát veszélyeztetve láttuk. Mindemnél sokkal fontosabb a törvényhozás módjainak a kritikája. A mai, statikus rendszert dinamikus rendszernek kell felváltania. Bizonyos mértékű dinamizmust, hajlékonyságot az elvek s az összeállítás merevsége helyett már a különböző idejű és a többsíkú választás is jelentene. A törvényhozásnál] a követelmény sohsem lehet az, hogy a képviselő speciális érdekeket védjen meg vele, hanem hogy olyan általános érdekéket szolgáljon, amelyek a lehetőség szerint speciális érdekeket se 'sértsenek. A parlament célja: minél jobb törvények létesítése, mi[ 105