Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 11-12. szám - Hatályosabb felügyeletet a közületivágyon kezelésére

ad erre a célra. A magyar bankjegyforgalom a környező államok bankjegyforgalmánál jóval kisebb és a pengő belső értékállandóságát sem fenyegetné veszély, ha a Nem­zeti Bank a magyar mezőgazdaság jelenlegi és jövőbeli hitelszükségletének ellátására az altruisia intézeteknek na­gyobb hitelkeretet engedélyez. A pengő belső vásárlóere­jének fenntartását szükségesnek és fontosnak tartom, mert ez előfeltétele a belső stabilitásnak, tőkeképződésnek és a gazdálkodásnak. A pengő belső vásárlóerejének védelme azonban ne csak negatív irányban érvényesüljön, hanem pozitív irányban. Tehát nem csak afelett kell őrködni, hogy a pengő vásárlóereje ne csökkenjen, hanem afelett is, hogy ne emelkedjék. A ránk szakadt szörnyű gazdasági válság és különösen annak mezőgazdasági vetülete épen annak következménye, hogy pozitív irányban nem sikerült a pengő értékállandóságát fenntartani és a mezőgazdasági termékek egyre csökkenő áraival szemben egyre nagyobb értéke lett a pénznek. Ha az utolsó esztendő bizonyos javulást hozott is ebben.a tekintetben, még mindig messze vagyunk attól, hogy a pénz és áru normális értékarányá­ról beszélhessünk. Igenis védjük meg a pengőt, de felfelé és lefelé egyaránt, mert nem lehet valutaértékállandóságról beszélni, ha csak lefelé emelünk gátakat és a pénzérték emelkedésének romboló munkájáról megfeledkezünk. Ha a Nemzeti Bank hitelkereteinek tágítása ki is váltana sze­rény áremelkedéseket, intézményesen lehet gondoskodni arról, hogy ez olyan méreteket ne öltsön, hogy a pengő belső értékét veszélyeztesse. Szerény áremelkedések azon­ban legfeljebb csak helyreállítanák a pengő régi értékét, de nem veszélyeztetnék azt az értékállandóságot, melynek szükségességét még a legszélsőbb agrárius sem vonja kétségbe. A Nemzeti Bank egy hitelkiterjesztéshez szükséges fedezettel rendelkezik, mert követhetné Ausztria példáját és a birtokában lévő aranymennyiséget felértékelhetné arra az értékre, amilyen árfolyamon a Pénzintézeti Központ legutóbb a hivatalos aranybeváltásokateszközölte. Ha a Nemzeti Bank aranykészletét ennek megfelelően felérté­kelné, az érvényben lévő 24%-os törvényes fedezet mellett 200 millió pengő új hitelkerettel állhatna a magyar gazda­sági élet és elsősorban a magyar mezőgazdaság rendelke­zésére. Ez az összeg már bőven fedezné azokat a hitel­igényeket, melyeket a mezőgazdaság átszervezése szük­ségessé tesz és aminek nélkülözhetetlen voltára az ankét többi előadói mutattak rá. Természetesen a jelentkező hi­teligényeket gondosan kellene elbírálni és a hitelek fel­használását ellenőrizni és visszafizetésüket biztosítani. Erre a feladatra a koncentrált altruista intézetek kiválóan alkalmasak lennének, mert bennük egyesül a föld szeretete azzal a józan előrelátással és gondossággal, mely minden hitelműveletének alapját kell, hogy képezze. Le kell vonni a mult tanúságait és az agrárhitelek ügyét olyan szer­vekre kell bízni, mely átérzik azt a nemzelfontosságú mun­kát, amit a mezőgazdasági hitel intézménye képvisel. Eze­ket a szerveket el kell látni a megfelelő forrásokkal, melyekből az indokolt igényeket kielégíthetik. Meg kell vetni a szilárd alapjait a jövő agrárhitelének, mert nem elég rendezni a mult adóságait, hanem újabb beruházáso­kat kell eszközölni, hogy a magyar mezőgazdasági terme­lést a világpiac szükségleteinek megfelelően átalakítsuk. A magyar föld hitelproblémája nemcsak hitelprobléma, hanem termelési, szociális probléma egyúttal. Nem szabad ennélfogva visszariadnunk a gyökeres rendezéstől és a re­formoktól eezn a téren, még akkor sem, ha látszólag ellen­tétben álanak az ortodox elméletekkel és, ha bele is üt­köznek egyesek magánérdekeibe. Tisztában kell lennünk, hogy a mezőgazdasági termelés alapja egész közgazdasá­gunknak és, hogy ennek megfelelően kell a szükséges in­tézkedéseket megtennünk. KÖZIGAZGATÁS llllllltltUtJIIIIIIIIIIttlIIIIIIlllItlIIJIIUirilMttlIllllllltlllitlIllflIllllllllllIlilllliJ tJllllllllllllJllllllllIIIIillllllIllllllIHIltlillUllltilUlf II Hatályosabb felügyeletet a közületi­vágyon kezelésére Miskolc esete ismét aktuálissá teszi ezt a kérdést. Már korábban felvetettük ezt a kérdést és most már valóban megérett a helyzet arra, hogy megoldás fel­vigyék. A belügyminisztériumban már évek óta folyik a munka a közigazgatás racionalizálásával kapcsolat­ban, még nem érett meg a helyzet arra, hogy reali­zálják is a készülő javításokat, de ezt megelőzőleg és végeredményben ettől függetlenül szükséges egy újabb szerv sürgős felállítása. Miként a pénzügyminisztériumiban felállították az állami érdekeltségek felügyelő hatóságát, ennek a min­tájára kellene megszervezni a belügyminisztérium ke­retében egy önálló felügyeleti szervet: a vidéki közü­letek vagyonkezelését ellenőrző hatóságot. Nagyszerű példát vehetünk ebben a tekintetben a Pénzintézeti Központ szervezetéről, amelynek revizori osztálya igen alapos munkát végez a kötelékébe tartozó pénzintéze­tek vagyonkezelése felett. Mert nemcsak azt végzik el, hogy sématizálják a könyvelési technikát, előírva pon­tosan mindent, hanem állandó ellenőrzést is gyako­rolnak. Véleményünk szerint egy ilyen szerv felállítása és ennek ellenőrzése alá rendelve a vidéki közületek va­gyonkezelését, nem érintené az autonómia elvét, miután nem lenne befolyása arra nézve, hogy az önkormány­zat miként teremti elő a szükséges anyagi eszközöket, — erre nézve maga a 'belügyminisztérium úgyis fel­ügyelő 'hatóság és befolyással bír, — hanem kizárólag arra irányulna, hogy kiküszöbölhetők legyenek azok a visszaélések, amelyek, úgylátszik, az egyes önkor­mányzatok gyengesége, vagy egyéb helyi politikai vo­natkozások miatt, el nem kerülhetők. Már régebben is hangsúlyoztuk, hogy a vidéki közületek vezetői válláról nagy felelősséget vennének le egy ilyen állandó, preventív ellenőrző szerv felállí­tásával, miután megszabadulnának attól a gátlástól, amely tagadhatatlanul fennáll jelenleg még a közvetle­nül alájuk rendelt közegekkel szemben is, az elkerül­hetetlenül kialakult baráti kapcsolatok miatt. Nem le­het tagadni azt a tényt, hogy közigazgatási szerveze­teinkben még mindig az a patriarkális szellem uralko­dik, ahol a közös kaszinói tagság, a kialakult barát­ság, tegeződő viszony magával hozza azt, hogy biza­lommal vannak egymással szemben és ez a gátlás oka 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom