Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 11-12. szám - Pénzügyi rendszerünk és szervezetének reformja

irányban értékes eredmény létrejöttéhez múlhatatlanul szükséges az egyes kérdések közvetlen megtárgyalása és megvitatása. Enélkül széles szakadék választja el a különböző vélemények képviselőit, ki'ket egymás meg­értésére semmi más bírni nem fog. Az alsóház s a felsőház véleményeltérés esetén oly szöges ellentétben állnak, amely ellentét az alsóház pártjai közt soha oly veszélyessé, oly nagy horderejűvé nem válhat, mert egymással érintkezhetnek, s mert egyik sincs a má­siktól eltérően külön jogokkal felruházva. Az ideális az volna, lm a kétkamarás rendszer előnyeit lehetne az egykamarás rendszeren belül meg­valósítani. Ha tekintetbe vesszük azokat a hibákat, amelyek a parlamentárizmus tisztaságát veszélyeztetik, a parla­mentáris rendszer reformjára nézve a következő tanul­ságokat vonhatjuk le: a) a többségi pártok diktatúráját ellensúlyozni kell; b) a törvényhozást a napi politikától vissza kell téríteni eredeti céljaihoz; c) a pártokba nem szervezett elemet is el kell látni az öt megillető képviselettel; d) a kétkamarás rendszer előnyeit megvalósítani annak hátrányai nélkül; e) mindezzel elérni az igazságos általánosságot, az értékes kiválasztást, a szociális helyettesítés megtartva a törvényhozó testület függetlenségét, kezdeményezési jogát és elhatározási érvényességét. (Folytatjuk.) Pénzügyi rendszerünk és szervezetének reformja Irta ; Varga Lajos dr. (Debrecen) (IV.) Bankoknak, biztosító vállalatoknak felszámolása, vagy éppen csődbe jutása, továbbá az u. n. infláció temér­dek magánvagyonnak végleges megsemmisülését, a gazda­sági életnek megrendülését, ennek elkerülése végett az állami közbelépésnek szükségességét okozzák. Ezzel szem­ben a nemzetnek és a községek közönségének vagyoni, szellemi és erkölcsi adottságaira alapított önálló és köz­érdekű pénzügyi rendszernek és szervezeteinek, továbbá a pénzjegyek valutáris értékének szilárdsága a nemzeti létnek biztonságával azonos. Hitel és biztosítási ügy szer­vezetei felszámolási viszonyba, vagy éppen csődbe soha­A közölt cikkek elsősorban is szerzőik felfogását tükrözik vissza. Célkitűzéseinket legigazságosabban az „audiatur et altéra pars" — a parlamentárizmus egyik alapvető elve — jegyében véljük elérni, a le­közlés ténye tehát még nem jelentheti a lap irányát, vagy tendenciáját. A lap tartalma kizárólag annak a programmnak igyekszik megfelelni, amelyet a borítékon állandóan mottóként tüntetünk fel. sem juthatnak. A mai, haszonelvőségi pénzügyi rendszer­nek hitel- és biztosításügyi szervezetei nemzeti jövedel­münknek külföldre kivezető csatornái, külföldi eladóso­dottságunk miatt politikai önállóságunknak kerékkötői. Ezzel szemben az önálló és közérdekű pénzügyi rendszer és szervezeti a nemzeti jövedelmet itthon tartják. Kül­kereskedelmi mérlegünknek aktíváit nem nyelik el fizetési mérlegünknek passzívái. Politikai függetlenségünk kisza­badul a nemzetközi pénzcsászárok trezorhatalma alól. 12. A ma fennálló, magánérdekű haszonelvüségre alapított nemzetközi pénzügyi rendszert és szervezetét a magiunk erejével, alkotmányos úton, helyettesíthetjük az önálló közérdekű rendszerrel és szervezeteivel. Kül­földi kölcsönnek felvétele és az állampolgároknak meg­terhelése nélkül. Az általános népjólét érdekében zök­kenés nékül keresztülvihetők a fent — de nem kimerí­tően — elsorolt rendszer változtatások és részleges reformok. Ezeknek az alapelveknek és céloknak tudatával tájékozódjunk a saját határainkon belül. A mai arany­fedezetű rendszer és egyéni haszonelvüségi szervezet­nek fenntartásával minden reformkísérletezés meddő marad és újabb csalódást okoz. Bocsássuk le a hor­gonyokat a ikrisztusi evangéliumnak mélységeibe. Tart­suk szem előtt a természeti törvények által elhatárolt nemzeti lehetőségeket. Az aranyra, a nincsen-re, a fik­cióra alapíott rendszerrel nemzetünk anyagi, szellemi és erkölcsi adottságainaik hitelképességét, a tényleges állapotok ellenére is megtagadjuk. Ezeknek az adott­ságoknak világos felismerésével, alkotmányos úton közjogi egységbe foglalásukkal és bölcs felhasználá­sukkal kövezhetjük ki a magyarság második ezredévé­nek Uj Világába elvezető országutat. V. A szabadalomnak megvonása. A közérdekű pénzügyi rendszer és szervezetei alapelveinek és céljainak szabatos megállapítása után a MNB papírpénz kibocsátási szabadalmának megvo­násával meg kell vívnunk a döntő csatát. Ebben a döntő csatában az utilitarizmus és az altruizmus, az antikrisztusi és a krisztusi világnézetek ütköznek össze. De összeütközik a MNB-nak autonómiája a ma­gyar nemzet szuverénitásának a fenségével. Összeütközik az organikus nemzeti eszme a nem­zetköziség utópisztikus fogalmával. Ezeknek világos öntudatával kell a harcra kiáll­nunk. A nemzet fegyverzete: jobbkezében a törvény, balkezében a MNB-nak tízéves múltja, ennek a múlt­nak tényeiből és mulasztásaiból levonható okszerű következtetések. A MNB-inak az 1924. évi V-ik törvénnyel törvény­erőre emelt alapszabályai 83-ik cikke következőképen rendelkezik: „A bank köteles oly aranykészlet gyűjtéséről gondoskodni, hogy mihelyt a pénzegységnek az aranyhoz való új aránya (relációja) meg lesz állapítva és az államnak a bankkal szemben fenn­89

Next

/
Oldalképek
Tartalom