Törvényhozók lapja, 1934 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1934 / 23-24. szám - A választójog

megelégedésig, a főváros érdekeinek figyelembevételével, mégis Pestkörnyék óhajait méltányolva, meg lesznek oldva és ezzel a főváros és Pestkörnyék anynyira szükséges teljes összhangja biztosítva lesz. 2. Pestkörnyéknek a földművelési kormányzattól megoldani kért kívánságai, íöleg arra irányulnak, hogy a közvetlen környék gátló akadályok nélkül gondoskodhassék a főváros népének élelmezéséről, aminthogy a világon mindenütt a közvetlen környék gondoskodik a nagyvárosok élelmezéséről. Itt főleg a tej és burgonya értékesítésének rendje a legsürgősebb feladatok., Bízunk iöldmívelési miniszterünkben, hogy az új rendeletekben gondoskodni fog Pestkörnyék különleges érdekeire és megtalálja a módot, hogy ezeket a különleges érdekeket összeegyezteti az országos szempontokkal. Itt sincs szükség törvénye csak kormányzati intézkedésekre. 3. A legfontosabb, egyben rendkívül sürgős a szerves közigazgatási reform, mely figyelembe veszi Pestkörnyéknek egészen különleges, semmi más közigazgatási szervezettel össze nem hasonlítható helyzetét és ennek a különleges helyzetnek megfelelőleg alkotja Pestkörnyék részére egészen különleges közigazgatási rendet. Hogy milyen sürgős a törvényhozás intézkedése, mi sem bizonyítja jobban, mint az. a tény, hogy ezideig egyetlen törvényes intézkedéssel Pestkörnyék kérdése rendezve nem lett. Az állam gondoskodása csak a közbiztonság biztosítására terjedt ki azáltal, hogy igen bölcsességgel és előrelátással a fővárosi államrendőrség hatáskörét a környékre is kiterjesztette. Épített továbbá az Állam egy sereg iskolát már az összeomlás előtt is, főleg azonban 1926-tól kezdve. Klebelsberg Kunónak halhatatlan érdeme, hogy nagy iskolaépítő programmjában jelentős helyet biztosított Pestkörnyék elemi oktatásának megoldására. Sőt elárulhatom, hogy az elemi iskolák építése a kispesti elemi iskolával indult meg. A vármegye nem sokat tehetett Pestkörnyék érdekében. Annyi érdeme mégis van, hogy akadály nélkül elismerte az új telepek közigazgatási önállóságát: egymás után szervezte meg az új községeket és városokat. A legnagyobb érdemük az új községi és városi autonómiáknak van, melyek mellőzve az öldöklő politikai harsokat vállvetve dolgoztak községük, városuk érdekében. Hogy milyen amerikai méretű fejlődésnek vagyunk itt Pestkörnyéken tanúi, mi sem bizonyítja jobban, mintha visszatekintünk 100 évvel ezelőttre. Hacsak 10 kilométer radiusban figyeljük meg Pestkörnyéket, kitűnik, hogy 100 év előtt ezen a területen, melyen ma virágzó városok és községekben hozzávetőlegesen 300.000 ember él, alig volt pár község, pár ezer emberrel. A ma 70.000 lelket számláló Újpest még nem létezett, 95—96 évvel ezelőtt alakult. A 60.000 lelket számláló Rákospalota kicsiny község volt, Pestújhely mindössze 30 éves, új Rákosszentmihály, Sashalom, Mátyásföld. A 35.000 lelket számláló, virágzó Pestszentlőrinc midössze 25 éves. Egészen fiatal a 70.000 lelket számláló Pestszenterzsébet, a 60.000 lelket számláló Kispest, nagyot fejlődött Csepel. A fejlődés ma sem állt meg. 1920-tól 1930-ig jóval az országos átlagon felül Pestkörnyéken volt a legnagyobb a fejlődés, állandó a belső népvándorlás. Még a mai válságban is ezen a területen állandó építkezés folyik, nem parcellázhatnak annyi földet, hogy vevő ne akadna. Ennek a nagyméretű fejlődésnek megfelelőleg kell törvénnyel rendezni a közigazgatás, a fővárossal közös kérdéseket, a közegészségügyet, közoktatást, szociális kérdéseket. A rendezés nem jelentene újabb terheket, sőt sok tekintetben csakis racionalizálást. A választójog Irta: Gál Jenő dr. országgyűlési képviselő A kormány még karácsony előtt beterjeszti a választójogi törvényjavaslatot, melynek organikus része az új választási eljárást magában foglaló törvénytervezet. Az eddigi közlések szerint vidéken az úgynevezett egyéni kerületi választás lép életbe, városban pedig megmarad a lajstromos szavazás. Még senki sem ismeri részleteiben a javaslatot, már mégis tömérdek a kommentár. Meg kell állapítani, hogy minden eddigi vita légüres térben mozog. Találgatások. Közjogi analízissel pedig azt kell észlelnünk, hogy a választójognak, mint az alkotmányos megnyilatkozás legközvetlenebb módjának, a parlamentarizmus védőbástyájának történelmi fejlődésével senki se foglalkozott. Az 1867-iki kiegyezés utáni jogfejlődés gyökere mégis az 1848:V. tc. ősi talajában fogamzott meg és aki magyar választójogot alkot, ennek a törvénynek szellemében kell munkáját felépítenie. A negyvennyolcas törvény a Kossuth-i demokrácián nyugszik, amely javaslat ettől eltér, az megalkuvás, ami nem fér össze az általános titkos választójog fogalmával. Egészséges parlamentárizmus és becsületes választójog ikertestvérek. Aki a népképviseleti rendszert a magyar alkotmány integráns részének tartja, az semmiféle mesterséges úgynevezett hatalmi biz187