Törvényhozók lapja, 1934 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1934 / 23-24. szám - A római paktum

szó, amelyek nemzeti gazdasága már eljutott abba a stádiumba, amelyben kölcsönösen kiegészülnek. Ettől az állapottól azonban a három állam egymáshoz való viszonyában még igen messze vagyunk és kétséges, hogy azt valamikor is el fogjuk érni. Amikor a római egyezmény bölcsen lemondott arról, hogy erőszakkal szerves egységbe akarjon kovácsolni olyan területeket, amelyekben ennek előfeltételei nincsenek meg és óvatosan csak arra szorítkozott, hogy a későbbi gazdasági tárgyalások részére bizonyos általános irányt íüzzön ki, megjelölve a végcélt, amely felé törekedni kell, üj utat kísérlett meg a bizonyos szempontokból kívánatos gazdasági közeledések fokozatos előmozdítására. Ebben a tekintetben a római paktum lényegesen eltér mindattól a tervtől, amely a több állam közötti gazdasági közeledés megvalósítására az utolsó időben felmerült. Eltér nevezetesen a békeszerződések ama koncepciójától, amely szerint Magyarország, Ausztria és Csehszlovákia arra nyertek jogot, hogy egymásnak olyan különös kedvezményeket nyújtsanak, amelyek más államokra nem volnának kiterjeszthetők, amivel idővel szerves kapcsolat keletkezett volna a három állam gazdasági szervezete között. Eltér attól a megállapodástól, amelyet Curtius német külügyminiszter és Schober osztrák kancellár kötöttek hasonló alapon a Németország és Ausztria között való gazdasági közeledés előmozdítására, amelyet akkor nem egészen helyesen német-osztrák vámuniónak neveztek. És eltér attól a szerződéstől is, amelyben Belgium és Németalföld akarták a maguk gazdasági életét egymással szoros kapcsolatba hozni. Kivált az utolsó két esetben kiderült, hogy az ilyen kombinációk rendkívül sok és nagy ellenhatás váltanak ki. Nem is tudtak létesülni és szerzőik kénytelenek voltak, azokat elejteni és megvalósításuktól eltekinteni. A római paktum elkerülni igyekszik ezt a veszedelmet, amikor nem akarja a gazdasági közeledést szervesen megvalósítani, hanem az életre és a fejlődésre bízza annak lassú kialakulását. Csak iránytűt ad azoknak kezébe, akik a három ország közötti gazdasági megállapodásokról koronként tárgyalnak és csak a szellemet írja körül, amelyben ezeket a tárgyalásokat vezetni kell. Ez az óvatos, minden elhamarkodást kerülő módszer elméleti szempontból is rendkívüli figyelmet érdemel. Új utat jelent a gazdasági közeledésekre való törekvések részére. Ma még túlrövid idő telt el a római megállapodások létesítése óta. semhogy ítéletet lehetne mondani arról, hogy azok alapgondolata helyesnek bizonyult-e. Éveknek kell még eltelniök, amíg megítélhető lesz, milyen irányban tolódnak el a viszonyok az áruforgalom terén a római egyezményben lefektetett elvek alkalmazása és megvalósítása folytán. De a cél elérésére alkalmazott módszer rendkívül ruganyos és lehetővé teszi az alkalmazkodást úgy az általános fejlődés következtében felmerült új kívánalmakhoz, mint az egyes nemzetek különös gazdasági érdekeihez. Rendkívül érdekes lesz, figyelemmel kísérni a további fejlődést, amely a római paktum alapján le fog folyni. Pestkörnyék Irta: Preszly Elemér dr. Pest-vármegye főispánja Reméljük, hogy a külpolitikai feszültség enyhülése után most már sor kerül régen várt balpolitikai reformok megalkotására. Ezek között egy sincs sürgősebb, mint Pestkörnyék közigazgatási rendezése. A pestkörnyéki vitás kérdések három csoportba oszthatók: 1. Pestkörnyéknek a fővárossal közös kérdései, 2. Pestkörnyéknek a földművelési kormányzattal fennálló kérdései, 3. Szerves közigazgatási törvény, mely rendet teremt ennek a különleges alakulatnak egészen különleges ügyeiben. 1. Pestkörnyéknek a fővárossal közös kérdései ideiglenesen, jogszabály alkotása nélkül, bölcsességgel és jóakarattal, adminisztratív úton az autonómiák keretén belül megoldhatók. Ezek a kérdések: a) a Beszkárt és Hévnek olyan tarifareformja, mely Pestkörnyék nap-mint-nap uíazó népének érdekeit figyelembe veszi.. b) a fogyasztási adók kérdéseinek igazságos rendezése, c) a kövezetvám rendezése, d) a piacok rendtartásánál a fővárost élelemmel ellátó őstermelő zaklatásának megszüntetése és lehetővé tétele, hogy minél könnyebben juttathassák el terményeiket a fogyasztóhoz. Hangsúlyozom ennél a pontnál, hogy nem a törvényes kereskedelem ellen óhajtunk rendszabályokat, hanem a különböző kartellek és ügynöki szervezetek ellen és azok ellen a helytelen rendelkezések ellen, melyekkel a vidék őstermelőit a fővárosi piacoktól elzárják. Ismerve Sipőcz Jenőnek, a főváros kiváló új főpolgármesterének ezekben a kérdésekben már kifejezésre juttatott álláspontját, elfogulatlanságát és nagy jóakaratát, minden remény meg van, hogy a fővárosnál ezek a kérdések most már rövidesen köz186