Telekkönyv, 1918 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1918 / 11-12. szám - Észrevételek a telekkönyvi rendtartás reformjához [2. r.]

Észrevételek a telekkönyvi rendtartás reformjához.* Irta Deák Ernő dr. újpesti járásbíró. Folytatás és vége. Az első kérdés akként nyert megoldást a gyakorlatban, hogy minden oly esetben, amikor a bejegyzés alapjául szolgáló jogügyletet tartalmazó okiratot és a bekebelezési vagy előjegyzési engedélyt a meghatalmazott állította ki, — különös meghatulina:. Ás bemutatása kötelező, — ha pedig csupán a telekkönyvi kérvényt adja be, akkor elegendő az általános meghatalmazás is. és pedig nem csak a 119. § utolsó bekezdésében tárgyalt esetben, hanem akkor is, ha a kérvény a meghatalmazó elleni bejegyzésre irányul. ^ A meghatalmazás alakja tekintetében az uj perrendtartás életbe lépte óta jogbizonytalanság áll fenn. A régi perrend 553. -;-nak intézkedéseit ugyanis a Pp. nem vette át, s 100-ik §-T csupán a per vitelére szóló meghatalmazások alakjáról rendelkezik, az pedig felette vitás, hogy a Ppé. 3-ik §-a hatályon kívül helyezte e régi perrendtartásnak 553. §-át s amennyiben hatályon kívül helyezte, ennek helyébe mily jogszabály lép. A mostani jogállapot szerint a telekkönyvi ügyekben kérvény benyújtására használt meghatalmazásoknak, ha azt ügyvéd részére adták, nem kell hitelesítve lenni, sőt a Pp. életbelépte óta ily meghatalmazásoknál még a két tanú előttemezését sem kívánják meg a telekkönyvi hatóságok. Szabályozni kellene tehát egyrészt, hogy tabuláris ügyekben ki léphet föl mint meghatalmazott, másrészi a meghatalmazást a meghatalmazott személyére való tekintettel milyen alakban kell kiállítani. Célszerű lenne még a telekkönyvi rendtartásnak a fölfolyjam adásra vonatkozó némely szabályát a Pp.-nek idevágó rendelkezéseivel összhangzásba hozni. A telekkönyvi rendtartás 143. §-a szerint a fölfolyamodás benyújtásának határideje 14 és 30 nap, aszerint, amint a telek* Lásd az előző közleményt a 9—10. számban, amelyben a cikk írójának utónevét tévedésből szedték Gyulá-nak, Ernő helyett.