Telekkönyv, 1918 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1918 / 3-4. szám - A jogalap kérdése a telekkönyvi eljárásban

21 Természetes, hogy ennek az eltévelyedésnek nem is maradtak el a kárhozatos következményei. Az egyiket, t. i. a telekkönyvi bírónak a eausa — néha igen bonyodalmas — föltételeinek tanulmányozásával való súlyos és egészen hiábavaló megterhelését már említettük. De nemcsak a tkvi bírákat terhelte meg a szóban forgó aberratio teljesen indokolatlanul, hanem a telekkönyveket is. Hiszen már odajutottunk, hogy a pénzintézetek csaknem azt kívánják, hogy ezerféle kikötéssel megtömött kötelezvényeiket egész terjedelmükben vezessék be a telekkönyvbe. És ez semmi egyébre nem vezethető vissza, mint a causa törvényellenes előtérbe vonására. Egészen úgy tűnik föl a dolog, mintha az illető hitelezők abban a meggyőződésben volnának, hogy a zálogjogi bejegyzés tulajdonképpen a' zálogjoggal biztosítandó követelés alapjául szolgáló ügylet (pl. kölcsön) föltételeinek a biztosítására szolgál. Pedig hiszen ezeket nem kell biztosítani, biztosítja őket a kötelezvény s ennél jobban a telekkönyv sem biztosítja, amelybe azok szintén csak a kötelezvény alapján iratnak be. No de hát nem kötelmi jogok biztosítására való a telekkönyv! Hát egészen hiába mondja ki a tkvi rdtás 63. §-nak általános szabálya, hogy a telekkönyvbe csak a dologi jogok és az említett néhány ,,dolo(jhozi' jog jegyezhetők be?! Némely pénzintézet a rettentő nagy gondoskodásában még arról is megfeledkezik, hogy a zálogjog csak pénzkövetelés biztosítására szolgál és az alapszabályai (!!) ..erejéig1' is kéri a zálogjog bejegyzését! — így érdemeltük ki, hogy egy osztrák jogtudós lapozgatva a telekkönyveinkben, így kiáltott föl: ,,Das ist kein Grundbuch, das ist ein Román!*' — A zálogjog bejegyzése az egyedül fontos. Ezzel, és csakis ezzel történik meg a követelés telekjogi biztosítása. Ezen kívül az illető bejegyzési)? nem való egyéb, mint annak a követelésnek minél rövidebb ..megjelölése" (tehát nenl kimerítő részletezése!), amelynek a biztosítására a zálogjog alapíttatott (tkvi rdtás 130. §. a) pont). Ehhez képest semmi szükség sincs ívekre terjedő kötelezvényekre, hanem csak olyan okiratokra, amelyek a zálogjog alapítását tárgyazó dologi szerződést a tkvi rdtás 68., 81. és köv. §§-ai értelmében kimutatják s amelyekben a kölcsönügylet (vagy másféle jogalap) éppen csak ismertetendő. Elvégre a telekkönyv a telekkönyvezett telkekre vonatkozó dologi jogváltozások nyilvántartására, nem pedig arra való, hogy a pénzintézetek hitelügyleteinek valóságos múzeumává tegyék!