Telekkönyv, 1915 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1915 / 6. szám - Gondolatok a bírósági ügyforgalmi és tevékenységi kimutatások szerkesztéséről kiadott 42.500/1914. I. M. számú rendelethez készített minták és Utmutatás olvasása közben

79 Kelt Budapesten, a m. kir. Kúria I. jogegységi tanácsának 1915. évi március hó 20. napján I art olt ülésében. Hitelesíttetett a m. kir. Kúria I. jogegységi tanácsának 1915. évi március hó 23. napján tartolt ülésében. Szerkesztői üzenetek. S. úrnak. Ön azt kérdezi tőlünk, helyes kifejezés-e ez: „N. N. telek­könyvön kívüli tulajdonjogának feltüntetése mellett'-. Idézi ön Rojcsek Sándornak lapunk 1906. évfolyamának 3. számában megjelent cikkét, melyben ez áll: ,, . . . tkvi tulajdonosnak csak azt lehet tekinteni, aki­nek tulajdonjoga tkvileg bekebelezve vagy előjegyezve van ..." Idézi ön lapunk 1905. évfolyama 5. számának üzenetét, mely ezt a bejegyzési mintát ajánlja: a jószágtestre a tkvön kívül X. N.-fe szállt tu­lajdonjog Ön azt állítja, hogy tkvön kívül nincs tulajdonjog, mert ezt csak tkvi bejegyzéssel szerezhetjük. Egy szakkönyv azt ajánlja, hogy: ,,a tkvön kívüli birtokos feltüntetésével" kifejezést használjuk, ön nem helyesli a tulajdonjognak ilyen szokásos osztályozásait: tkvön kívül N. N.-re szállt tulajdonjog, egyenlő arányú tulajdonjog, ön sze­rint a tjognak nincsenek ilyen válfajai. A kérdés tehát most már az, hogy mi lenne a legprecízebb kfejezés a tkvön kívüli szerző megemlí­tésére? Válaszunk ez: Jogügyi szerzések eseteiben csakugyan nem helyes telekkönyvön kívüli tulajdonosról, telekkönyvön kívüli tulajdonjoyról beszélni, mert ilyen nincs. Aki pl. csak vett. de tulajdonjoga tkvileg be nem jegyezte­tett, az tulajdonjogot nem is szerzett, azt tehát tulajdonosnak mondani helytelen. Másrészt azonban a tkvi rdtás 120. §-nak d) pontja megkö­veteli, hogy az ilyen ..személyek" is fel legyenek tüntetve abban a be­jegyzésben, amelyben közülök az utolsóra a tulajdonjogot a telekkönyv­ben átírják. Azt hisszük, leghelyesebb a most idézett törvényhely kitéte­leihez alkalmazkodni. Ebben ,,nyilványkönyvön kívüli átruházás"-ról van szó. Ennek megfelelően azok, akikre ,,az ingatlan vagyon vagy nyilvánkönyvi jog nyilvánkönyvön kívülileg átruháztatott": nyiluán­könyvönkívüli (vagyis telekkönyvönkívüli) szerzők. Szövegezzük tehát a bejegyzést is: „telekkönyvönkívüli szerzők feltüntetésével". (R.) S. J. úrnak. A velünk közölt jogeset ez: Az ingatlan a férj nevén áll. Feleségével közjegyzői okiratot vetet fel, mely így szól: ..Szerződő házastársak kölcsönösen elismerik, hogy a férj által szülőitől és testvé­reitől vásárolt ingatlanok vételárához a feleség 900 koronával járult hozzá, mely összeget szüleitől örökölte. Ezért úgy egyeztek meg a házas­társak, hogy az említett ingatlan közös tulajdonukat képezi. Az ingatlan

Next

/
Oldalképek
Tartalom