Telekkönyv, 1915 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1915 / 6. szám - Gondolatok a bírósági ügyforgalmi és tevékenységi kimutatások szerkesztéséről kiadott 42.500/1914. I. M. számú rendelethez készített minták és Utmutatás olvasása közben

78 Az eljárásnak az a módja, hogy az idézett 83. és 84. § esetéhen az utalványozás hivatalhói történjék, egyszerűbb, mert a híróság a foglalási eljárásnak (tehát akár a 83. § értelmében történ/ a foglalás és a rendelvénynek a megküldése, akár pedig a híróság a 84. §-hoz képest a foglalásról a pénztárt, az afelett álló hatóságot és az utóbbi mellé rendelt számvevőséget a végrehajtást elrendelő végzéshe foglalt meghagyással értesítette) jogerőre emelkedését a Tüsz. 61., illetve a Jüsz. 60. §-ához képest munkát alig adó nyilvántartás útján állapíthatja meg, elkerüli tehát az ügy a fél részéről a töhhszörös esetleges utánanézést, az ezzel járó időmulasztást, a kérvényezési a kiutalás iránt, az ebből származó költséget. A most mondottakból önként folyik az. hogy a hivatalhói való utalványozás inkáhb megfelel a miniszteri javaslatban és a képviselőház igazságügyi bizottságának a jelentéséhen egyaránt hangsúlyozott annak a vezérelvnek is, hogy a felesleges költségek mellőztessenek, & végrehajtás kevés költséggel járjon, mert éppen a hivatalból való utalványozásnál esnek el az egyébként felmerülő s a végrehajtást szenvedőt feltétlenül terhelő azok a költségek, amelyek a jogerőre emelkedésnek a végrehajtató rés/eról megállapításával és az utalványozás kérésével felmerülnek. A jogegységi tanácsnak álláspontjával szemben nem bír elég súlylyal az az ellenvetés, hogy az 1881: LX. l.-c. 133. §-ának második bekezdése szerint, ha a követelésről okirat van. azt a végrehajtató az utalványozásnak az eredeti okiratra leendő feljegyzése céljából az utalványozó végzés kiadása előtt a bíróságnak köteles bemutatni. Az idézett t.-c. 200. §-a szerint ugyanis ingatlanra vonatkozó végrehajtás esetében a telekkönyvi hatóság kifejezetten hivatalhói intézkedik azoknak a követeléseknek a kielégítése iránt, amelyek a sorrendi végzés jogerőre emelkedésével már kifizethetők, intézkedik pedig a kifizetés iránt akként, hogy a fizetendő összeget a jogosított részére a leiétbői utalványozza és mégis a .201. § szerint e végből a jogosított azt az eredeti okiratot, amelyre a fizetés fel jegyzendő, ha azt a sorrendi tárgyalásnál be nem csatolta, a telekkönyvi hatósághoz beadni köteles. Amint nem gátolhatja a fizetendő összegnek a bírói létéből kiutalását az, hogy a jogosított az eredeti okiratot előzőleg be nem mutatta, az ingatlan letétbe helyezett vételárára nézve, éppúgy nem lehet az a körülmény a bíróság hivatalból való eljárásának akadálya közpénztárból felvehető követelésre és bírói létéibe helyezeit más készpénzre nézve sem. A dolog természetében van, hogy ha a lefoglalt és közpénztárhói felvehető követelésre vagy bírói letétbe heylezett összegre nézve halasztó hatállyal bíró igénykeresetnek van helye, az utalványozás az 1881: LX. t.-c. 93. §-ának első bekezdésében megszabott határidő eltelte •előtt nem történhetik meg.