Telekkönyv, 1915 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1915 / 12. szám

152 áruhitelből, elvállalt pénztár- vagy üzletvezetésből, váltó elfogadásából eredő követeléseken kivül a szerződés nem teljesítéséből eredő szavatossági vagy kárpótlási követelések. A telekkönyvi rendelet 65. szakaszának most ismertetelt rendelkezéseit is figyelembe véve, azt mondhaljuk, hogy olyan esetben, amikor a tőkével egyenlő rangsorban költségbiztosíték van bejegyezve és a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban részletesen nincsen felsorolva, mely költségek rangsorának biztosítása végett jegyezgetett be a kikötött költségbiztosítéki összeg, akkor annak meghatározásával, hogy a jelzálogos hitelező a sorrendi tárgyaláson milyen költségeket számíthat fel a költségbiztosíték terhére, egyedül az 1881. évi LX. t.-c. 192. szakaszának elől idézett rendelkezése íeihet az iránytadó. Ebben az esetben természetesen nem számítható fel más költség, mint amelyekről ez a törvényhely megemlékezik. Itt. meg kell jegyezni, hogy az árfelosztási képviselet alatt nem csupán a sorrendi tárgyaláson való megjelenés értendő, hanem a sorozott követelésnek az adóhivatalból vagy a kir. közjegyzőnél való felvétellel járó munkadíj és készkiadás is; mert az árfelosztás a sorrendi tárgyalással csak kezdetét veszi, de csak a vételár valóságos felosztásával fejeződik be. Ellenben olyan esetben, — s ez a rendszerinti eset, — amikor a költségbiztosíték bekeblezésének alapjául szolgáló okiratban részletesen fel van sorolva, hogy a költségbizlosíték mily járulékos követelések kielégítésére szolgáljon és amikor a legváltozatosabb címeken az elképzelhető és elképzelhetetlen tételek soroltatnak fel, — a helyes u'át ebből a káoszból nem egyedül az 1881. évi LX. t.-c. 192. szakaszának többször említett rendelkezése, hanem egyszersmind a telekkönyvi rendelet 65. szakaszának fentebb idézett szabálya mutatja meg. Ilyen esetekben a költségbizlosíték terhére felszámítható mindaz a költség, amelynek felszámítását az 1881. évi LX. t.-c. 192. szakaszának harmadik bekezdése megengedi s mindaz a költség, avagy más összeg, amely az adós elvállalt kötelezettségének nem teljesítéséből eredőleg a hitelezőt kárpótlás vagy szavatosság címén megilleti. Vagyis a hitelező felszámíthatja a költségbiztosíték terhére a késedelmi kamatot, a kikötött kötbért, a storno-díjat, amely azonban a m. kir. Curia 1. sz. polgári jogegységi döntvénye értelmében mérsékelhető; de nem számíthaló fel a bekeblezés költsége, a bármi néven nevezett perenkívüli eljárás költsége, ha az nem tartozik az 1881.