Telekkönyv, 1915 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1915 / 12. szám

151 Ezzel szemben azokban a kötelező okiratokban, amelyek alapján a főkötelezettség mellett egyszersmind a költségbiztosíték zálogjoga bekebeleztetik, a legkülönfélébb címeken történnek kikötések arra nézve, hogy mindezek a költségek és díjak szintén a költségbiztosítékból nyerjenek fedezetet. így történt azután, hogy a költségbiztosíték a kölcsönügylettel, annak biztosításával, visszafizetésével, behajtásával járó és állalában annak teljes kiegyenlítéséig felmerülő nyugta, okirati, beadványi bélyegek és bekebelezési illeték, per, végrehajtási, árverési sorrendi tárgyalási, pénzfelvételi, vagy bármi néven nevezendő perek és peren kívüli öszszes díjak és kiadások, az ingatlant érdeklő egyéb jogcselekmények esetében a hitelező intézet képviseletében és érdekeinek szorgalmazása által felmerült költség, a késedelmi kamat, kötbér, a kártalanítási (storno) díj, a hitelező által fizetett tűzkárbiztosítási díj stb. biztosítására köttetik ki. A telekkönyvi bejegyzés alkalmával rendszerint a telekkönyvbe azt vezették be, hogy X. korona költségbiztosítéki összeg. A végrehajtási törvénynek hosszú uralma alatt néha előfordult ugyan, hogy az ilyféle költségek fedezése végett kért költségbiztosíték terhére a sorrendi tárgyaláson, eszközölt felszámítások összegszerűsége, avagy az illető jogcselekménynek meg nem történte miatt tett ugyan az adós vagy a későbbi jelzálogos hitelező kifogást, de rendszerint csekélyebb összegekről lévén szó, a felszámítás jogosságának kérdése nem igen lett élére állítva. Ujabban azonban, kivált nagyobb összegű jelzálogoknál, a költségbiztosíték terhére jelentékenyebb télelekben felszámított összegek jogossága többször tétetett vita tárgyává s azért nem lesz érdektelén foglalkozni azzal a kérdéssel, vájjon a költségbiztosíték terhére mily fajta követeléseket lehel jogosan felszámítani? Ennek a kérdésnek helyes megoldása végett nem szabad csupán az, 1881. évi LX. t.-c. 192. szakaszának a cikk elején idézett rendelkezését szem előtt tartani, hanem figyelemmel kell lenni a telekkönyvi rendelet 65, szakaszára is. E szakasz szerint a jövőben keletkezhető s a bejegyzés idejében szám szerint meg nem határozható követelések biztosítása végett is bekeblezhető a zálogjog, ha az egy legmagasabb összeg erejéig történik, amely összeg a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban elő van adva. A telekkönyvi rendelet 65. szakasza azt is meghatározza, miféle jövőbeli követelések biztosítása végett lehetséges ilyen módon a zálogjog biztosítása. Ilyen követelésekül fel vannak sorolva az