Telekkönyv, 1914 (19. évfolyam, 1-12. szám)
Melléklet: Telekkönyvi iskola
20 kelt intéz vényével. Ennek következtében a magyar királyi igazságügyminiszter 1867. évi november hó 8-án 2784. szám alatt kiadta rendeletét a telekkönyvi intézménynek Erdélyre kiterjesztése végett szükséges előmunkálatok tárgyában s e rendelettel egyidejűleg az előmunkálatok létesítését szabályozó részletes Utasítást adott ki a helyszinelési közegek számára, amelyet az 1870. évi január hó 17-én 106. szám alatt kelt rendelet kiegészitett és módositott. Ezek alapján történt Erdélyben a helyszinelés, készültek a helyszinelési jegyzőkönyvek, szerkesztettek, hitelesittettek és igazíttattak ki a telekkönyvi jegyzőkönyvek és egyéb munkálatok. Az uj telekjegyzőkönyveknek közzétételére és telekkönyvekként való tovább vezetésére nézve a m. kir. igazságügyminiszternek a telekkönyvi rendtartásnak Erdélyre való kiterjesztése iránt 1870. évi február hó 5-én 264. elnöki szám alatt kiadott rendelete intézkedett. A telekkönyvi előmunkálatok tárgyát a hirdetményi határidő bekövetkezése előtt képezték: a) az ingatlanok felvétele; b) telekkönyvi testek alkotása és megjelölése; c) a birtokosok s azok birtokjogainak kinyomozása és bejegyzése. Mindezeket a teendőket a helyszínén, a felveendő ingatlanoknak közvetlen megszemlélése utján kellett teljesíteni; amiért is ezt az eljárást helyszínelésnek nevezték. A telekkönyvi előmunkálatokat hivatalból bizottmányi helyszinelés utján adóközségenkint, ideiglenesen felvett és szolgálati esküt tett közegek, és pedig Magyarországon az 1853. évi április hó 18-án kelt igazságügyminiszteri rendelet 5. §-a szerint telekkönyv felkészítők és tollvivők ; — Erdélyben pedig az 1867. évi november hó 8-án 2784. sz. alatt kelt m. kir. igazságügyminiszteri rendelet 3. §-a szerint biztosok és tollnokok végezték. Magyarországon egy helyszínelő bizottmány a felkészítőből vagy ennek ellenőrködése alatt a telekadó ideiglenes ügyeire rendelt községi választmányból állott. Azonban nem volt szükséges, hogy a választmány minden tagja egyidejűleg jelen legyen, hanem elég volt, ha a községelőljáró vagy egy hites és a nemesi fekvő javak birtokosai képviselője közremunkált. Erdélyben a helyszinelő bizottmány rendesen egy biztosból és egy tollnokból alakult, melyet az adóközségbeli összes birtokosok által szabadon választott 6 választmányi tag egé-