Telekkönyv, 1914 (19. évfolyam, 1-12. szám)

Melléklet: Telekkönyvi iskola

21 szitett ki, amelyből tekintettel a gyakran csoportos mezőgazdasági munkákra, az 1867. évi november hó 8-án 2784. szám alatt kelt m. kir. igazságügyminiszteri rendelettel kiadott Utasítás 52. §-a szerint elég volt, ha naponkint kettő volt jelen a helyszinelésnél. Nehezebb vagy kétséges esetekben mindazáltal a rendes két választmányi taghoz többet, sőt az elöljáróságot is fel kellett szólitani a tárgyalásban való részvételre. Egy-egy telekkönyvi munkálat állott: a) a telekkönyvi jegyzőkönyvekből; b) a birtokosok betüsoros névjegyzékéből; c) a birtokrészletek lajstromából; d) a dülőrajzokból. A telekkönyvek készítésének vezetése Magyarországon a telekkönyv-igazgatóságra bízatott. Ez határozta meg, hogy a telekkönyvi munkálatokat hol és mikor kellett megkezdeni ? Erdélyben is állíttatott fel az előmunkálatok vezetésére ideiglenes igazgatóság, mely közvetlenül a m. kir. igazságügyminisztériumnak volt alárendelve. Mielőtt egy törvényhatóság területén a munkálatok megkezdettek volna: a telekkönyvi igazgatónak vagy akadályoztatása esetén egy főbiztosnak minden azon törvényhatóság területén létező községet meg kellett látogatnia s mindazon körülményeket, melyek által a helyszínelés megindítása, célszerű vezetése, valamint a szükséges segédadatok megszerzése feltételeztetett, a helyszínén kinyomozni, a helyszínelő tisztviselők számára szükséges lakások iránt a községek elöljáróival értekezni s általában minden célszerű előintézkedéseket ugy kellett megtennie, hogy a helyszínelést a bizottmányok megérkeztével minden nehézség nélkül azonnal meg lehessen kezdeni és félbeszakítás nélkül folytatni. A helyszínelés megkezdése előtt az szokásos uton közhírré tétetett s a földbirtokosok kivétel nélkül figyelmeztettek, hogy a helyszinelési munkálatokban részt vegyenek s azt saját érdekökben teljes figyelemmel kisérjék. Minden bizottmány a helyszínelés megkezdésére kitűzött nap előtt legalább egy héttel köteles volt azon községben megjelenni, melyet munkába kellett venni és ott (Magyarországon az 1853. évi szept. 16-án kelt utasítás 1—8. §-aiban, Erdélyben pedig az 1867. évi november hó 8-án 2784. sz. alatt kelt m. kir. igazságügyminiszteri rendelettel kiadott Utasítás 12—14.